Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. kihelyezhető és maga az alap csak arra szol-' gál majd, ihoigy ina esetleg a többszörös kihelyezésnél bizonyos veszteségek állanának elő, azt a veszteséget ebiből lehessen viselni. Erre különben a múltban, anár van is példa a kisipari hitelakciónál, amelyet Éber igen t. képviselőtársam bizonyára igen jól ismer és aonely nagyon jól bevált. (Ügy van! Ügy van!) Láttuk ennek az akciónak folyamán, hogy metocsiak a bankszerű fedezet komoly fedezet, hanem az a bizonyos előbb említett morális fedezet is ér valamit. (Ügy van! Ügy van! — Czermann Antal: Személyi bonitás!) A nyiltpiaci ügyletekkel szintén méltóz«tattak foglalkozni. Amint méltóztatnak tudni, /Magyarországon, sajnos, nem nagyon tudott eddig még kialakulni sem rendes tőkepiac, I jsem rendes pénzpiac. Ez. természetesen annak ( ' a, következménye, 'hogy a békében Bécs volt ^ a pénzügyi központ. A háború alatt e téren s változás nem állhatott be, a háborút követő zavaros időkben pedig szintén nem lehetett szó komolyabb pénz- és tőkepiac kifejlődéséről. »Azt hiszean, felesleges szót vesztegetnem airra, /hogy egészséges pénzpiac és tőkepiac nélkül Afcomoly gazdasági életet alig lehet elképzelni. [ Ennek előkészítésiét kívánja szolgálni a törvényjavaslat résziben azzal, hogy megengedi a ; Nemzeti Banknak, hogy ilyen nyíltpiaci műl veletekre bizonyos öissaeget foirdítson, részben ! pedig azzal, hogy azt is ímegengedi, íhogy en; nek az említett összegnek keretén belül bizoI nyo» összeget egy^ piacszervező intézet alapíI tásánál alaptőkeként (használjon fel. Hogy a jövőben ez hogyan fog alakulni, arról terimészetesen ma csak jóslás formájában lehetne beszélni. Kétségtelen lazonlban, hogy a moidieim bankfejlődés abba az irányba vezet, hogy mindenütt, még nagy, kifejlett államokban is, mint például Amerika és: Anglia, megvalósították a jegybanknak ezt a nyiltpiaci hitellműveleti lehetőségét és igen jó tapasztalatokra tettek szert részben az árnívó fenntartása tekintetében, résziben pedig különböző hitelműveletek sima éis nyugodt IJbonyolításániak előkészítése terén. Itt említette aneg Éber igen t. képviselőtársam, hogy a most következő hetekben kibocsátandó állaimkölosöin árfolyama és kaimiatozása szerinte nem megfelelő, mert nem simul a jelenlegi pénzpiaci helyzethez. Ez igaz, így, ahogyan Éber igen t. képviselőtársam .mondotta, de legyen szabad azt kérdeznem, vájjon normálisnak tekinthetjük-e a kötvényeknek és a papíroknak a jelenlegi árfolyamok mellett kialakult rentabilitását 1 ? Én nem tuldom normálisnak tekinteni, mert ebben a tekintetben igen sok zavaró momentum van (Úgy van! Ügy vau!) s ezek között nem utolsó helyen áll az, hogy ezek a címletek mind különböző idegen valutákra szólnak és nem egyforma típusúak. (Ügy van! Ügy van!) Elhangzott kívánság, hogy amikor az első állami emissziót megcsiaálom a 400 milliós keretben, ehhez az abnormis helyzethez simuljak hozzá. Én inkább úgy bocsátom ki a kölcsönt, ahogyan azt az állam hitele érdekében helyesnek, jónak és megfelelőnek találom, — az elhelyezése máris körülbelül biztosítva van — azután megvárom azt az időt, amikor a piac fog simulni az új emisszióhoz s akkor ezek az abnormis viszonyok elmúlnak. A betétkérdésről is beszélt Éber igen t. képviselőtársam. Erre vonatkozóan csak annyit jegyzek meg, hogy nem osztom egészen azt a ülése 1938 június 28-án, kedden. 235 véleményét, mintha a betéti kamatláb magassága lenne a döntő faktor a betétállomány alakulása tekintetében. Természetesen bizonyos befolyást gyakorol a magasabb betéti kamat, a helyzet azonban gyakorlatilag az, hogy sokan vannak, akik takarékba teszik a pénzt, — de nem azért, mert ott több vagy kevesebb kamatot kapnak, hanem azért, mert nekik a takarékpénztár a imiegfelelő őrzőhely — azután van egy egészen más réteg, amelyik elmegy a tőzsdére, spekulál; van továbbá egy harmadik réteg, amelyik elmegy a fixkamatozású piacra és ott fixkamatozású papírokat vásárol, végül pedig van egy negyedik réteg, — amelyik magánúton ad kölcsön pénzt. (Derültség. — Mózes Sándor: Az uzsorás! — Mozgás.) Az, hogy a betétállomány nem emelkedik, hanem csökken, időbelileg igazolhatóan összeesik azzal a ténnyel, hogy a nemzetközi . politikai helyzetben igen nagy nyugtalanság állott elő; I Ma már azonban örömmel jelenthetem, hogy) ez a folyamat nemcsak hogy megállt, hanem meg is fordult, mert máris észlelhető a betéteknek bizonyos visszaszivárgúsa a takarékpénztár rákba s ez a folyamat napról-napra kedvezőbb mederben halad. Azt, amit Éber t. képviselőtársam a berU" házási hozzájárulás előre való befizetéséről mondott, megfontolás tárgyává fogjuk tenni. Technikai nehézséget látok e pillanatban, de én természetesen nagyon boldog leszek, ha a beruházási hozzájárulást minél többen és miné] előbb be fogják fizetni. Ez magától értetődik. Azt hiszem azonban, van még valami technikai nehézség e tekintetben; ezt igyekezni fogunk kiküszöbölni. Csoór igen t. képviselő társam indítványt nyújtott ibe, lamelymelk lényege az, hogy a mezőigazdasági váltók összegének mindenkor el kell érnie a hainkkihelyezések egyharmiadrészéit. Tudom, hogy mit céloz iszzel az inidítványávíal,, azt hiszem ;azoniban, hogy ezzel az adott esetiben talán 'éppen az ellenkezőt érménk el. Abban az esetiben ugyanis, (ha a gazdasági életben egy nagy (mobilizál ódásíi folyamat állana be és a váltótárca -másik kéthartmiadrésize — tehát nem a (mezőgazdasági váltók állaga — egyszerre erősen csökkenne; akkor a mezőgazdaságnak fel kellienie mondanunk a ihitelt, hogy miegmiaraidjon az arány. (Csoór Lajos: Csak legalább annyi legyen!) A legveszedelmesebb dolog ilyen arányokat felállítani a gazdasági életben, ímert yiaigy van megértés egy intézményiben azok iránt a célok iránt, amelyeket el kell érnünk, — s a jelen esetben ez megvan, ezt münden ellenmomdással széniben állítom — vagy nines és akkor úgy sem lehet törvénnyel [megvalósítani. Nagy kérdés volna külömben is, hogy milyen } váltót kell miezőigiazdaisági váltónak és milyen | váltót keli kommerciális váltónak tekinteni, i Az előbb már voltam bátor rámutatni arra, boigy a hank yáltótárcájának 'körülbelül 50 szá- • zaléka állandóan mezőgazdasági jellegű váltó. | Az, 'amit Horváth igen t. képviselőtársam mondott, tulajdonképpen hitelpolitikai kérdés és a Nemzeti Bank alapszabályaivá! igen laza kapcsolatban áll. Kétségtelen, íhogy a mezőgazdasági jellegű hitelintézeteket ímeg kell erősíteni is a mezőgazdasági hitelt ímeg kell szervezni. A (mezőgazdasági hitelnek egyetlen helyes és jó típusa a hosszúlejáratú hitel. (Hertelendy Miklós: Es a középle járatú kölcsönt!) A középlejáratú kölcsön kérdését gondosan (megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy köaéplejá33*
