Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-338

214 Az országgyűlés képviselőházának 3á helytelenül volt fogalmazva, de az kétségtelen, hogy a vád egészen erőszakolt. Miről van ugyanis szól Arról van szó, hogy. annak idején a lapok közül a »Népszava« is felháborodva irt arról, hogy a román kormány kimondta, hogy a kisebbség által fenntartott iskolákban csak románul szabad tanitani. Ez általános felháborodást keltett. Erről beszéltek a rádióban, írtak az újságok és be tudom bizonyítani, hogy a Népszava is írt ellene. A cikkíró itt azt írja, hogy: »jó, jó, felháborodunk, de felháborodásunk nem nagyon erős, mert nálunk numerus clausus van, amely numerus clausus egész sereg embert, — ahogy ő mondja — a nem kívánatos elemeket kiüldözi az iskolából; ha tehát jogtalan és felháborító cselekedet ez, amelyet a románok tesznek, amikor a magyarság által fenntartott iskolában követelik a román nyelv tanítását, ugyanolyan felháborító az is, hogy a magyar állampolgárok gyermekei csak azért, mert Jézus eredeti vallását követik, nem mehetnek az iskolába«. A továbbiakban azután közismert tényt állapít meg, hiszen Magyarországon még miniszteri osztálytanácsos sem lehet egy uradalmi cseléd gyermekéből, nem köztársasági elnök. (Kéthly Anna: Csak a gyakorlatban nem!), Az iskolában, kezdve a négy elemitől végig,' minden alkalmat megragadnak arra, hogy a szegény proli gyermekeit sipircolják onnan. (Mózes Sándor: Azt nem lehet mondani!) De így van! Tessék csak megfigyelni, hogy ez így van és tessék az erre vonatkozó statisztikát bekérni. Az a legjobban bizonyítja. Ha tehát valaki megállapítja azt, hogy nálunk, az úri Magyarországban, a tanítóság is az úri kaszthoz tartozik és vigyáz arra, hogy ebbe a kasztba senki be ne jusson, akkor — engedelmet kérek — ez nem lehet büntetendő cselekmény, (Mózes Sándor: Nem Takács írta, azt a cikket!) nem lehet azt mondani, hogy ez az 1921:111. te. 7. §-ába ütközik. (Mózes Sándor: Ha nem ő írta és bejelenti a szerzőt, akkor nem kell kiadni.) Tisztelettel kérem a t. Házat, tekintettel arra, hogy ebben semmiféle büntetendő cselekményt nem látok és ha a mentelmi bizottság tagja lettem volna, talán sikerült volna bebizonyítanom, hogy ebben semmiféle büntetendő cselekmény nincs, (Mózes Sándor: Van!) szíveskedjék a rnentelmi bizottság határozatával szemben Takács képviselőtársunk kiadását megtagadni. Elnök: Kíván-e még valaki szólni. (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Huszovszky Lajos előadó: T. Ház. Azok után az elvi kijelentések után, amelyeket voltam báitor már az egyik előző mentelmi ügynél előterjeszteni, azt hiszem akadémikus dolog volna arról (vitázná,, hogy forog-e fenn bűncselekmény, vagy nem, miután a mentelmi bizottságnak egyáltalában nem hivatása az, hogy ezt a kérdést eldöntse, ezt csak a bíróság van hivatva eldönteni. Arra a másik körülményre nézve, amely közbeszólás formájában is elhangzott, nevezetesen, hogy bejelentette volna már a képviselő úr a szerzőt a bíróság előtt, errenézve tiszteletteljes megjegyzésem az, hogy a mentelmi bizottság csak az előtte lévő és rendelkezésére álló adatokból állapíthatja meg a tényállást, tehát ezt is. Miután semmiféle nyoma nines annak az ?. ülése 1938 június 28-án, kedden. iratokban, hogy ilyen bejelentés történt volna, eeekután a mentelmi bizottság nem helyezkedhetett erre az álláspontra, mert akkor járt volna el szabálytalanul, ha az iratokból meg, nem állapítható tényállási alapján ajánlotta volna a döntést a t. Ház részére. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni

1

? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Takács Ferenc mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 666. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház;! A győri fcir. főügyészség Gyömörey Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a zalaszentgróti kir. járásbíróság ellene gróf Festetics Sándor és társai — mint a Magyar Nemzeti Szocialista Párt és az Egyesült Nemzeti Szocialista Párt vezérei — feljelentésére büntető eljárást indított az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző s a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt, melyet azzal követett el, hogy Kisszentgróton 1937. évi október hó 24. napján megtartott képviselői beszámoló gyűlésén a következő kijelentéseket tette: »A nyilasok hazaárulók, Németországnak akarják az országot átjátszani.« »Nem mondom, hogy minden nyilas hazaáruló, de igenis minden nyilasvezér hazaáruló, ha kell, szemükbe is megmondom, német pénzzel dolgoznak.«. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gyömörey Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólná ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebben az ügyben Gyömörey Sándor képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 667. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Kénviselőház! A debreceni királyi főügyészség Nánássy Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a nyíregyházai királyi járásbíróság ellene Szabó Gyula demeeseri lakos főmao-ánvádíló (kétrendbeli feljelentésére büntető eljárást indított Az első feljelentésében Szabó Gyula azt , panaszolta, hogy nevezett képviselő 1937. évi augusztus hó 22. napján a kemecsei választókerületben megtartott országgyűlési képviselőválasztás alkalmával Demecser községben a piactéren rajta botjával végigvágott, aminek következtében 8 napon belül gyógyuló testi sérülést szenvedett, sérüléséről azonban vagyontalansága miatt orvosi látleletet nem váltott és ezért az 1914:XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. §

% 2. bekezdése szerint minősülő durva becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést. A másodikban pedig, hogy Nánássy Imre országgyűlési képviselő az ellene a nyiregy-