Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-338

206 Az országgyűlés képviselőházának 33 séma szerint állapíttattak meg. Az azóta elvégzett kutatások eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a Dunántúl ásványolajelőfordulásai bizonyos zárt egységhez vannak kötve, amelyeket a kutatások keresztülvitelénél a többi, kevésbbé reményteljesnek látszó területrészekkel szemben előnyben kell részesíteni. Ezzel kapcsolatban méltányosnak r látszott egyes előírt terminusok meghosszabbítása. A »Szerződés« megkötése óta eltelt idő alatt a mélyfúrás technikai felkészültsége rohamos fejlődésen ment keresztül és így a »Szerződés« olyan előírásai, amelyek^ bizonyos számú fúróberendezés használatát írják elő, ma már idejüket multák. A »Szerződés« például több helyen bizonyos meghatározott területrészen három fúrógarnitúra használatát és évi 2000 méter fúróteljesítményt ír elő. Ezzel szemben a Eurogasco által használt legmodernebb Rotary-rendszerű fúrógarnitúra teljesítőképessége mellett egyetlen berendezés is ennél többet képes produkálni. így a »Pótszerződés« a »Szerződés« megfelelő pontjait odamódosítja, hogy elhagyja a fúrógarnitúrák számának megjelölését, de ezzel szemben nagyobb, évi 3000 méter elérendő fúróteljesítményt ír elő. A 8. pont a csőfejgázokból termelt természetes gásolin után az államkincstárt megillető termelési részesedést állapítja meg, ugyanazon elvek szerint, mint az ásványolajnál. Erről tudniillik a »Szerződés« annakidején nem intézkedett. A 9. pont a »Szerződés« 21. pontjának az új részvénytársaság alapszabályaira vonatkozó rendelkezéseit igazítja ki, mert azok a kereskedelmi jogunk rendelkezéseivel nem voltak teljesen összhangban. A 10. pont az úgynevezett »területegységének a »Szerződés«-ben meghatározott fogalmát változtatja meg, hogy az egyes területegységek a geológiai adottságokkal teljes összhangban legyenek elhelyezhetők. Mindezek alapján a pótszerződés csatolása mellett tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék az iparügyi miniszter úr jelentését és a pótszerződést tudomásul venni és hasonló célból a felsőházzal közölni. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez szólni

1

? Csikvándi Ernő jegyző: Ernszt Sándor! Ernszt Sándor: T. Képviselőház! Azért szólalok fel, hogy örömömnek adjak kifejezést afelett, hogy az ország bizonyos természeti kincsekkel és értékekkel gazdagodott. Ez az első eset, amidőn nagyobbszabású eredményekről lehet beszélni a fúrási kísérletekkel kapcsolatban. Az ország különböző részeirt eddig is mutatkoztak bizonyos eredmények, ezek azonban nem voltak nagyon mélyrehatók és kiadósak s ezért azt gondolhatná valaki, hogy talán ia mostani kutatások eredményei sem lesznek olyan mélyrehatók és^ oly nagyok, mint például a szomszédos Romániában produkált eredmények. Ha ezen a téren nagy eredményeket tudnánk felmutatni, akkor ez a terület Magyarország egyik nagy kincsesbányája lenne és hálával kellene lennünk a Gondviselés iránt, hogy ezt sikerült feltárnunk. (Malasits Géza: Halkan kell mondani, mert különben nagyon megkívánják a németek!) Nagyon jól tudom, hogy az állam nem „voll képes a saját pénzével elvégezni a szükséges kísérleteket s ezért állt össze már tapasztalt és nagy tőkékkel rendelkező embe8. ülése 1938 június 28-án, kedden. rekkel, akik azután elvégezték a szükséges kísérleteket, hiszen több mint 14 millió aranykoronát igénylő fúrókísérletekről van szó, (amelyeket a magyar állani nem tudott volna saját erejéből és pénzéből elvégezni. Most látjuk, hogy ezek a kísérletek nem voltak meddők és érdemes volt ezeket elvégezni. Tudjuk, hogy annak a külföldi társaságnak, amely kísérletezik, csak a Dunántúlra szól az engedélye, más területeken pedig a kormány a sajátmaga felelősségére és az ország számlájára végez kísérleteket, amelyeket inkábh tanulmányozás céljából végeztek el s amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a külföldi kísérletezőket reményeikben megerősítse. A hevesmegyei kísérleteknél csak bizonyos magasabb, könnyebben hozzáférhető rétegekben kutattak olajat; itt mutatkozott ugyan némi eredmény, éppen úgy, mint Magyarország más részein is, de az olaj csakhamar kifogyófélben volt. Lehet, hogy itt is arra lesz szükség, amire a dunántúli területen, hogy rendkívül nagy költséggel mélyfúrásokat kell eszközölni. Az, hogy tavaly ilyenkor is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel itt a parlamentben és most ismét új jelentéssel és pótegyezménnyel kell foglalkoznunk, senkinek sem tűnhet fel, mert ezen ia terrénumon olyan rengeteg sok újság merül fel állandóan, hogy a tapasztalatokat felhasználni, adaptálni s ezekkel élni nagyon nehéz dolog, különösen azért, mert hiszen azelőtt nem volt semmiféle precedens és tapasztalatunk ezen a téren. Természetes tehát, hogy a szerződéseknek és a pótegyezményeknek állandóan alkalmazkodniuk kell ezekhez az új felfedezésekhez. Amiről most szó van, az iparügyi kormány gondoskodását jelenti, mert észrevette, hogy újból alkalmazkodni kell az adott körülményekhez és mivel nem akarta elhanyagolni az ország érdekeit, az újabb tapasztalatokat rögtön egyezményben és pótszerződésben igyekszik fixirozni az ország javára és hasznára. Különösen a kormánynak az a lépése hasznos az ország szempontjából, hogy magyar részvénytársasággá teszi az olajfúrással foglalkozó vállalatot s ezzel a jogügyi viszonyokat az eddiginél sokkal jobban szabályozza. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a kőolaj kérdésié világikérdés, hiszen a kőolaj világikereskedelïmi cnMç s azok az jPímiberek, illetve azok a nagytőkék, amelyek ezzel foglalkozna!* "i egész földkerekségen versenyben állnak; egymással. Amidőn tehát most Magyarország belekapcsolódik az olajterimeilő állaimok soraiba, ^észben idegiem tőke segítségével, omert 'hiszen Magyarország neim kockáztathatta azokat a súlyos milliókat, amelyeikre szükség volt, tudomást kell szereznie erről a rendkívüli nagy küzdelemről, amely az egész világom folyik ez idő szerint a kőolaj körül. Természetesen nagyon kell vigyázni arra, hogy ezen a téren mindent kiaknázzunk ,amit csak lehet, de ne úgy, amint a szomszédos állalmtokbasn látjuk, aíhc-l kifogyófélben vannak^ ezek a termoszé ti kincsek, hanem (hosszabb időre teremtessék meg a kiaknázás miódia, s arra is vigyázni kell, (hogy ellenséges vállalatok és (hatalmak ne húzzanak keresztül minden száimítást és ne állják útját a további eredményeknek. Az iparügyi koormánynak minderre tekintettel kell lennie. A parlamentnek jogában és módjában áll természetesen a szerződéseket, az egyezményeket megvizsgálni, nines módjában azonban az összes: szakszerű kérdésekkel foglalkozni s ezek a kérdések .az iparügyi konmány kezébe van-