Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-337

194 Az országgyűlés képviselőházának 3$ — nem kíméletesen, hanem a legerélyesebben kellene a kivágást szorgalmazni. Visszatérek a borfogyasztás kérdésére, amely kétségkívül propagandisztikus kérdés is. A propaganda fegyverével mi sem közgazdasági, sem politikai téren nem. tudunk még bánni, ez a mi kezünkben csak szalmakard, míg más nemzetek kezében ugyancsak éles kardnak bizonyult. Láthattuk most a világsajtóban, az elmúlt hat hét eseményeinek kommen tarjainál, hogy milyen világsajtót tudott teremteni magának az egész világon egy szomszédos állam: valóságos közhangulat állott ki mellette. Hála Istennek, úgylátszik, ez a közhangulat a javunkra kezd most megváltozni. Visszatérek arra, hogy megfelélő propagandával a skandináv államokba is szállíthatnánk bort. Meg kellene kísérelnünk ezenkívül az exportot egy óriási fogyasztóterület felé, Oroszország felé. Oroszországgal a Dunán keresztül Odesszából igen rövid úton, különösen a Mftr. új tankhajóival talán lehetséges volna árukicserélést végezni. Tudom, hogy Oroszországiban rendkívül nagy területeket ültettek be; a Krímben, a Kaukázusban, a Kubán mellékén óriási új borterületek keletkeztek, s az itt termelt borok nem is rosszak, a tokaji bort azonban a maga egyéni zamatával, főképpen azért, mert orvosi célokra, tehát betegség ellen fel lehet használni, ide sikerrel lehetne exportálni. Már többízben érdeklődtem — most is szorgalmazom, — a keleti piac kiépítése tárgyában. Számításba jöhetne Törökország, ahol Muszitafa Kemál uralma, óta megszűnt a bortilalom és hasonlóiképpen szűnőfélben van a bortilalom az' arab áUamokiban. Indiában és Japánban is bizonyára lenne a magyar bornak piaca. Japánban, sajnos, nemhogy igazi külügyi képviseletünk, de még konzulátusunk sincsen. Az olasz konzulátus' látja el a magyar érdekek képviseletét is, már pedig el sem képzelhető, hogy az olasz konzul, akii (hazája borexportját köteles elősegíteni, a magyar bonokat fogja Japánban, vagy általában a távolkeleten ajánlani. Mindenesetre azért is szükséges lenne egy konzulátus felállítása, hogy a magyar termékeket és így a magyar bort is, elsősorban pedig a tokaji bort propagálja. Az eucharisztikus kongresszus abban a tekintetben is nagy hasznot hozott az országnak, mert alkalom nyílt a magyar termékeknek és így a magyar bornak propagálására. Remélem, ennek is kedvező eredménye lesz, A megoldás azonban — ismétlem — nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy exportlehetőségeinket növeljük s a belső fogyasztást emeljük. En is csatlakozom azokhoz, akik kérik 'annak az üdvös szokásnak állandósítását, amelyet még boldogult Gömbös Gyula vezetett be: a katonaságnak borral való ellátását. A katonáknak tej helyett, illetve a tej mellett, esetleg sűrített mustot lehetne adni, amelynek tápértéke jóval nagyobb, mint a tejé. Ezzel is több tízezer hektoliter bort, esetleg 100.000 vagy 200.000 hektoliter bort el lehetne tüntetni •a piacról. (Brogli József: Mi lesz akkor a szarvasmarhatenyésztéssel'?) Ez nem vág ide. A tejivás is eléggé el van hanyagolva, ennek sincs meg a megfelelő propagandája, amellyel elő lehetne mozdítani. A törvényjavaslatát alkalmasnak látom arra, hogy a kiváló földmívelésügyi •miniszte". ülése 1938 június 27-én, hétfőn. írünk vezetése alatt valóban új korszakot teremtsen a bortermelés terén és általában egész agrárgazdáJkodásunk terén. Hangsúlyozom, hogy már csak azért is nagy örömmel üdvözlöm a javaslatot, mert hiszen egy termelési ág megszervezése és rendezése nem osupán annak az egy termelési ágnak rendezését jelenti, hanem káíhat a szomszédos termelési ágakra is. Itemélem, ezzel a javaslattal is haladunk a mezőgazdasági megszervezés, terén, hiszen legnagyobb r bajaink egyike éppen iaz, hogy a mezőgazdaság csaknem egészen szervezetlenül áll az ipari szervezettséggel szemiben, ami nemzetvédelmi szempontból is nagy baj, hiszen ha arról beszélünk, hogy a hadiipart vagy az! energiagazdálkodást államosítsuk, akkor lehetetlen dolog az, hogy a megszervezett ipar és energiagazdálkodási mellett a nyersanyagot szolgáltató mezőgazdaság az anarchisztikus gazdálkodás állapotában maradjon. Mindezekre való tekintettel s a földmívelésügyi miniszter úr iránti legnagyobb bizalomból a törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Elénk helyeslés és tavs a jobboldalon és középen. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik^ Gaal Olivér jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. • ' \ ' Csoór Lajos: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy előttem szóló t. képviselőtársam beszéde helyett inkább Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam felszólalásába kapcsolódjam bele, mintegy az ő beszédét folytassam, ugyanolyan részletkérdéseket adva elő, amilyeneket ő ajánlott a mélyen t. kormány figyelmébe. Általában magam is azon az állásponton vagyok, amelyen Eckhardt Tibor t. képviselőtársam, aki a törvényjavaslat intencióit és a törvényjavaslatban kitűzött hármas célt, amelyet a miniszter úr említett, helyesnek tartja. Ëz a hármas célkitűzés is olyan, mint általában a kormány programmja: messziről szép, a megvalósításban, a gyakorlatban azonban, sajnos, igen nagy hiányok és hibák vannak. Ezek közül a hibák közül néhányra rámutatott már Eckhardt Tibor t. képviselőtársam. Ezeket és az elhangzott felszólalásokban foglalt témákat nem kívánom még egyszer ismételni, mert hiszen ez egyrészt unalmas, másrészt teljesen céltalan is volna, hiszen a földmívelésügyi miniszter úr kijelentette, hogy ő nem enged a moha-szőlők , kivágása tekintetében, nem enged a kártérítési Összeg felemelése tekintetében, nem enged a felújítási tilalom tekintetében, a síkföldi, kötött talajú szőlők áttelepítése tekintetében,^ szóval a miniszter úr semmilyen lényeges kérdésben nem enged. Koncedálnom kell, hogy a földmívelésügyi miniszter úr nagyszerűen, gyönyörű ékesszólással és szimpatikus módon csomagolja be ezeket a keserű pilulákat és olyan szépen adja mindezt elő, hogy óriási tapsot kap itt a Házban, végeredményben azonban redmény, hogy egyetlen kívánságunk és javaslatunk sem teljesül. Mélyen t. Képviselőház! A parlamentarizmus mai formája mellett, amikor mindnyájan tapsolunk és mindnyájan üdvözöljük a miniszter urat azért, mert olyan gyönyörűen megmagyarázza a dolgokat és benntartja pártjá, ban azt az egyetlen képviselőt is, aki fel mer szólalni bizonyos kérdések megvalósításáért,