Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-337

Az országgyűlés képviselőházának 337. színe vörös, az imég nem bizonyos, hogy vörösbor. A vörösbor készítésének megvan a maga módszere, a maga módja. Ebiben a tekintetben nekünk még soKat kell tanulnunk. Megfelelő vörösbor készítése esetén éppen vörösborban van meg külföldön a sokkal kedvezőbb értékesítési lehetőség, mint ,a fehérborban. Vörös borban tudnánk külföldön megtelelő eredményeket elérni, ha etekintetben a szaktudást és a hozzáértést megfelelően fedlesztenők. Méltóztassék megengedni, hogy most már pár szóval a szőlőkérdésrol is beszéljek. Azt kell mondanom, hogy a jóoninőségű szőlő exportlehetősége ezidőszerint határtalan: nem lehet annyi jóminőségű csemegeszőlőt termelni, amennyit ne lehetne eladni, feltéve, hogy az áru megfelelő állapotban érkezik a fogyasztópiacra. Itt van a rendkívüli nehézsége a magyar csemegeszőlő-exportnak, mert ezidőszerint — maximális számot mondok — legfeljebb 500 kilométer távolságra szállítható a magyar gyümölcs és a magyar szőlő; hiszen még containerekkel is hét napot vesz igénybe például a londoni szállítás. Az éretlenül leszedett gyümölcs ós szőlő pedig nem fogja soha megütni azt a 'mértéket, amely az angol piac igényeinek megfelel. Alapivető szükséglet tenát, hogy a magyar államvasutak szereljék fei 'magukat olyan berendezésekkel, sőt tovább megyek, menetrendszerűen j.árassana!k .olyan expressz-tehervonatokat, amelyek Londont két nap alatt elérik. Ha ez bekövetkezik, akkor a magyar csemegeszőlő, gyümölcs, a. Magyarországon sokszor teljesen értéktelen sárgadinnye, paradicsom és számos más cikk Londonban aranyért, a mostaninál jóval magasabb árakon lesz értékesíthető. Kizárólag szállítási problémájáról van itt szó. En már két esztendővel ezelőtt felkerestem az akkori igen t. kereskedelemügyi miniszter urat és személyes tapasztalataim alapján memo randuimot nyújtottam át erre vonatkozólag, a magyar államvasutaknál azonban nem találkoztunk ezzel a megértéssel és sajnálattal kell megállapítanom: kijelentették, hogy ők ezt nem tudják megcsinálni. Lehet, hogy egy 10 millió pengős befektetés néhány év múlva 100 millió pengő valutát hozna évenkint az országnak. Kizárólag szállítási problémáról van szó. Ha tehát erről van szó, akkor ne korlátozzuk a jóminőségű csemegeszőlő ültetését, ne bírságoljuk például a homokon 112 pengő holdankinti illetékkel azt is, aki íjóminőségű csemegeszőlőt, például Afuz Alit vagy Szőlőskertek Királynéját 'akar telepíteni a jövőben. Necsak szabadon engedjük ezeknek a jó minőségeknek a telepítését, hanem még premizáljuk is, adómentességgel biztassuk az embereiket és méltóztassék illetékkel és ki tudja mi-minden egyéb teherrel sújtani azokat, akik nemi megfelelő irányban akarják a maguk szőlőtermelését vinni. Ezt a szükségességet elismerem, de hogy azokat, akik közérdekű tevékenységet is fejtenek ki, amikor elsőrendű exportképes minőségeket telepítenének a jövőben, azok a bírságok — mert bírságoknak kell neveznem a szőlőtelepítési illetékeket, nemi tudom másnak nevezni — ne akadályozhassák meg ebben, ezt kétségtelenül termelési érdek követeli meg. Ezzel kapcsolatban utalok arra is, hogy a nyugati államokba exportálható, sőt az északi skandináv államokba is exportálható príma minőségek mellett nekünk itt Magyarországon megvan az a rendkívüli előnyünk, hogy mi vaKépvisiaKHiáai Napló. XX. ülése 1938 június 27-én, hétfőn. 189 gyünk a legészakibb fekvésű olyan ország, amely jó szőlőt és jó gyümölcsöt tud produ kálni. {ügy van! Ügy van!) Az északi piacokhoz mi fekszünk a legközelebb. Ha ezt a helyzetünket megfelelő szállítási berendezésekkel és organizációval kihasználjuk, akkor az egész világgal szemben kedvező hendikeppel tudunk indulni a versenyben. Amikor mi itt a csemegeszőlőnek is bizonyos akadályokat állítunk az útjába, ugyanakkor azt látom, hogy Bulgária néhány esztendő alatt nulláról évi 6000 vagonra emelte csemegeszőlő-exportját és ezzel óriási anyagi és üzleti lehetőségeket biztosított magának. De még a gyenge minőségű magyar szőlőnek is van piaca. Csak arra utalok, amit Sándor István t. képviselőtársam is elmondott, hogy Kecskemétről például a legexportképesebb szőlő a gyenge minőségű izsáki sárfehér, Eger vidékéről pedig az Othello-szőlőt viszik ki csemegeszőlőként, mert a német piacon a legkeresettebb két szőlő az izsáki sárfehér és az Othello. Ez két gyenge minőségű szőlő, de be lévén vezetve a német piacra és nagy menynyiségben állván rendelkezésre, piacképes áru. Sokszor tehát nem is a minőségen múlik az eladhatóság, hanem kizárólag a kereskedelmi organizáción és a piacra való bevezetettségen. T. Ház! Mindezek mellett azonban a szőlőnek nemcsak borként és nemcsak csemegeszőlőként van értékesítési lehetősége, hanem számos más lehetőség is van. Amikor az Eszakamerikai Egyesült Államokban jártam, akkor még prohibició volt, vagyis a bortermelés meg volt tiltva. Érdeklődtem az amerikai szőlők sorsa iránt. Esterházy Móric gróf tisztelt képviselőtársunk elmondotta itt, hogy Magyarországba a római császárok hozták be a szőlőt, — úgylátszik a nohával egyidejűleg. Kaliforniába a magyarok vitték el a szőlőt s ott a szőlőt magyar gyümölcsnek nevezik, mert mi vezettük be Amerikában a szőlőtermelést, a szőlokultúrát. Ott a prohibició idején nem vágták ki a szőlőt, hanem megkeresték és megtalálták a feldolgozásnak azokat a módjait, amelyek mellett a nagy mennyiségben rendelkezésre álló amerikai szőlőt borkészítés nélkül is rentábilisan fel tudták használni. Mindenféle zselék, szőlőnedvek — de alkoholmentes szőlőnedvek — és szőlőcukrok, valamint a szőlőmagnak áilattakarmánnyá való feldolgozása is szerepelt ezeknek a szőlőknek feldolgozásánál, ami úgy látszik, eléggé rentábilisnak bizonyult, mert Amerikában a szőlőtermelés a prohibició idejében egyáltalán nem csökkent és a régi keretek között fenn lehetett tartani. __Magam_is személyesen érdeklődtem, Németországban például egy minden erjedéstől mentes szőlőlé iránt, amely szőlőlé a sportemberek legelsőrendű itala. Ebből a szőlőléből Németországban nem tudnak eleget gyártani. Az a gyáros, aki ezzel foglalkozik, mondta nekem a következőket: Kérem, ez az egyetlen cikk Németországban, amelyből kevesebb a termelés, mint amennyi fogyasztás volna. — A trópusokra is szállítják ezt. Ezt a gyártási metódust aránylag nagyon kis összegekkel be lehetne vezetni Magyarországon is. Nem vagyok szakj ember, csak utalok arra, amit láttam és ami f meggyőzött arról, hogy amikor Magyarorszáj gon 373.000 katasztrális hold szőlő termésével J már meg vagyunk akadva, akkor Franciaor: szagban, Angliában, Amerikában milliós terü' letek termésével mindig tudnak rentábilisan 27