Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-337

184 Az országgyűlés képviselőházának 337. hatom el ezt a törvényjavaslatot. (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: Huszovszky Lajos képviselő úr, mint a mentelmi bizottság- előadója kíván jelentést tenni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentéseit báró Berg Miksa, Csilléry András, Czirják Antal, gróf Festetics Sándor, Gallasz Ágost Rudolf, Gyömöirey Sándor, vitéz báró Hellenbach Gottfried, Láng Lénárd, Matolösy Mátyás, Nánássy Imre, báró Radvánszky Kálmán, Rajniss Ferenc, Reisinger Ferenc, Szentpály László, gróf Széchenyi György és Takács Ferenc képviselő urak egy-egy rendbeli, ifj. Balogh István képviselő úr két rendbeli és végül Esztergályos János képviselő ur négy rendbeli ügyében. Tisztelettel kérem, hogy a jelentések kinyomatása, szétosztása és napirendre tűzése iránt intézkedni és tárgyalásukra nézve a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja s tagjai között szétosztatja. Napi rendretűzésük iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy azonban az előadó úr a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Gróf Esterházy Móric képviselő úr következik. Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Az igen szakszerű vitának ebben az előrehaladott stádiumában e nyári délután korai órájában, de főleg előttem szólott igen t. képviselőtársamnak élettapasztalatból merített igen tartalmas beszéde után, méltóztassék megengedni, hogy a magam részéről tartózkodjam az általános szempontok méltatásától, • tartózkodjam attól, hogy a javaslat keletkezésének történetét itt előadjam, szükségességét közelebbről indokolnám, hiszen azt hiszem mindnyájan, akik ennek a Háznak tagi ai vagyunk, emlékszünk arra, hogy már évekkel ezelőtt ez a javaslat is Tésze volt annak a bor-, szesz- és hegyközségi törvényből álló úgynevezett trilógiának és ha ma végre elég hosszú várakozás után tárgyalhatjuk ezt a törvényjavaslatot, azt hiszem. elsősorban köszönettel tartozunk mind az élőm mind a jelenlegi földmívelésügyi miniszter úrnak és az ő munkatársaiknak, akik a törvényj javaslatot végre ebben a formáiban a Ház elé hozták. ; De mert értékes termeles nelkul nmcs szociálpolitika és bár talán eltérők a nézetek a tekintetben, hogy a szőlőmívelésből hány százezer ember él meg. azt vitatni mégsem lehet, hogy a szőlő-, és borkérdésnek erős szociális oldala is van. Mondom, értékes termelés nélkül sem a szőlőtermelésben, sem egyéb tereken maradandó szociálpolitikát alkotni nem lehet, részben ezért is e javaslat a termelés oldalán fogja meg a kérdést. Ha jól értem a szándékol hármas tagozatára utalhatok ennek a javaslatnak. Először is csoportosítja az érdekközösségben magukat az alanyokat, a termelőket, másodszor gátat és korlátot állít a túltermelés elé, végül pedig a mai irányított gazdálkodás korában a termelés irányítása, közös megvédése és megőrzése révén magukat a termelő javakat iparkodik értékesebbekké tenni. Ha mármost ezt a hármas tagozatot veülése 1938 június 27-én, hétfőn. szem egymásután, engedtessék meg, hogy mindenekelőtt az elsővel, vagyis az érdekképviselettel és az ezen alapuló szövetkezéssel foglalkozzam. Itt, azt hiszem, — amire kevesen tértek ki előttem szólott t. képviselőtársaim közül — a végrehajtási utasításban, de különösen a végrehajtás során szabályozni kellene igénytelen nézetem szerint a kamarák, a mezőgazdasági érdekképviselet és ezen sui generis hegyközségi érdekképviselet közötti viszonyt, nehogy a vidéken súrlódások álljanak elő. Ne felejtsük el ugyanis, hogy utóvégre egy kisebb községben vajmi kevesen találkoznak olyanok, akik ezekben az érdekképviseletekben résztvesznek, ráérnek az ülésekre eljárni és igen hátrányos és sajnálatos lenne, ha az érdekképviseletek odakint nem tudnának egymással megférni, sőt esetleg egymás ellen dolgoznának. Másik megjegyzésem, hogy az 50 holdas határ bizony meglehetősen alacsony. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy nemcsak szorosan vett hegyiszőlőkről, vagy olyan síkszőlőkről és gyümölcsösökről van és lehet szó, amelyek 50—60 holdas, vagy még nagyobb összefüggő területeken alkotják a szőlőiket és a gyümölcsösöket, hanem vannak különösen egyes dunántúli községek, — az én kerületemben ilyen alig van, de azért ismerek ilyen községet nem egyet — amelyeknek határa 4000—5000—6000 hold és itt igen hamar össze lehet hozni ezt az 50 holdat teljesen különálló, alig félholdas parcellákban, amikor is az ilyen kicsiny parcellák megőrzése, gondozása, szóval a hegyközségi törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezéseinek betartása igen magas és aránytalan költséggel fog járni az egyes gazdákra nézve. Előttem szólott igen t. képviselőtársam szóvátette már a hegyközségi tanácsok összeállítását is. Erre vonatkozólag az volna a kérelmem, hogy a hegyközségi tanácsban, de talán magukban a hegyközségekben is, elsősorban azok bírjanak szavazati jop^al az anyagi kérdésekben, valamint az adóztatás, vagy az adósság felvétele kérdésében, akik tényleg elsősorban érdekelve is vannak, akik tényleg adó- és illetékfizetők lesznek. ÍHeibel Mihály: Ez az igazság!) Nehogy előállhasson eset, hogy azok szavazzanak meg bizonyos költségeket, akik hivatalból tagok és ennek következtében a terhek viselésénél érdektelenül fogják fel a helyzetet, mint azok a tagok, akiknek fizetniök is kell. A javaslat a hegyközségeknél eltekint a járulék (maximálásától. Ezt magában véve helyeslem. Éppen az előbb említettem, hogy talán 60—70 szétszórt holdra eshetik egy hegyközség költsége. Annyira eltérőek tehát a viszonyok, hogy nem volna jó és — azt hiszem — nem is lehetne azt maximálni. De ne méltóztassék elfelejteni, hogy a bizottság egy igen fontos és szerintem a gyakorlati életben mélyreható javítást eszközölt az eredeti javaslaton azzal_ a módosítással, hogy a 8. szakasz 3. bekezdésébe a következő szöveget iktatta be (olvassa): »továbbá a tagok terményeinek közös értékesítésével kapcsolatos beruházási jelegű kiadások ...« A hegyközségi járulékot tehát erre a célra is fel lehet használni, nemcsak a szorosan vett igazgatási költségekre, mint ahogyan arról az eredeti javaslat és a régi, 1929, évbeli törvény is rendelkezett. Ügy emlékszem, abban is az volt, hogy csak az igazgatásra lehet felhasználni. Én a módosítást helyeslem, hiszen a télen Tapolcán tartott