Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-337
182 Az országgyűlés képviselőházának 337 tudja, hányszáz vágón csemegeszőlőexportmik maradt volna el e miatt. Pedig, ha akkor ez a törvény már fennállott volna, akkor bizottságot ^alakítottak volna, hogy a miniszternők véleményt mondjon felőle s állt légyen az elméleti vagy gyakorlati szakemberekből, minden bizonnyal azt mondta volna, hogy ezt a fajtát ki kell pusztítani, nem szabad szaporítani, a miniszter tehát eltiltotta volna. Bátor leszek egy másik példát felhozni. Ez a törvény nemcsak attól tiltja el a gazdát, hogy olyan szőlővesszőfajtát ültessen vagy olyanfajta gyümölcsfacsemetét ültessen, amilyet az országos szőlő- és gyümölcstermelő tanács véleménye alapján a miniszter erre a vidékre ültethetőnek jelzett, hanem azt sem szabad ültetni, amelyet még nem próbáltak ki. Ha tehát az a néhai Hankovszky, akinek fia most is ott búvárkodik, a rózsabarackot, mint hibridet felismerte és elszaporította volna s másoknak is adott volna belőle, e szerint a törvény szerint, miután még nem ipróbálta ki az országos tanács és a fÖldmívelésügyi miniszter, (Eckhardt Tibor: Húsz esztendeig!) mondjuk, tíz esztendeig vagy húsz esztendeig, ezen az időn belül meg kellett volna bírságolni, a fáit ki kellett volna darabolni és ismétlem, Hankovszkyt meg kellett volna büntetni, mert a rózsabarackot megalkotta és terjesztette. 0>z volna a rentábilis gazdasági politika? Ugyanígy vagyunk a szőlőfajtákkal is. A Mathias-fajtákkal ugyanígy vagyunk: ezeket nem lehetett volna megteremteni. Az Afuz Aliban sokan bíznak. Nem tudom, be fog-e válni, — aggódom, hogy nem — de sokan bíznak benne, és meglehetősen elterjedt az országban. Most tegyük fel, hogy csakugyan beválik. Ámde ez nem volt miniszterileg approbálva, sőt nem is lett volna, ha ez a törvény meglett volna, nem tudott volna elterjedni. Ezzel tíz esztendőt legalábbis elvesztettünk volna a nagyobb kiviteli lehetőségből, pmelvet sikeresen biztosít számunkra ez a szoloiaj. Még egy példát akarok felhozni, igaz ugyan, hogy ez nem annyira frappáns, de remélem, hogy mégis érthetővé tudom tenni a dolgot. A Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara, a múlt év őszén végre hozzáfogott egy olyan dologhoz, amilyen azelőtt nem történt meg. Nagyon helyesen tette, örvendetes dolog, hogy többféle télialmát vegyelemeztetett abból a szempontból, hogy mennyi ezeknek a szilárd tartalma, — ami lényeges a mmoseg szempontjából — mennyi ezeknek az ilyen es olyan cukortartalma, azután mennyi a C-vitamin tartalma, stb. Amikor én ezt nézem, azt látom, hogy van nekünk néhány benszülött almafajtánk, — meglehetősen elterjedt ez a fajta a mi vidékünkön — amely sok tekintetben veri a legfinomabb almafajta minőségét is. Hogy méltóztassék jobban látni a dolgot, elmondom, bogy a téli piros pogácsa nevű alma bizonyos tartalom szempontjából sokbal kedvezőbb, mint a legfinomabb renette-fajta. Cukortartalomban veri. Természetes azonban, hogy ezek az adatok még nem tekinthetők véglegeseknek. A fÖldmívelésügyi minisztérium rádióelőadásokkal kapcsolatban irányító füzetet adott ki és ha kérte ezeket valaki, akkor megkapta. Én ezt néhány év előtt idehoztam a Ház elé. Ebben a füzetben az volt mondva, hogy a mi vidékünkön a téli piros pogácsaalmát csak kivételesen kell ültetni, mégpedig igen jó talajba. Ezzel szemben a tapasztalati lése 1938 június 27-én, hétfőn. tunk az, hogy ez a téli piros pogácsa jó talajban majdnem vadalma, viszont a homokos szőlőben szépen és jól megterem. r (Strausz István: Jó a cukorbetegnek!) Van még néhány almafaj, amely a téli hónapokban legtovább eláll. A pogácsa-almát például január hónapig még nem • lehet fogyasztani, mert fanyar, kellemetlen íze van, ellenben februárban már és későbben igen jó az íze. Tegyük fel, hogy ezt mint másodrendű gyümölcsöt ki fogják hagyni a listából. Igen ám, de ez az az alma, amely a húsvéti rozmaringgal együtt tavaszszal legtovább eltartható. Országos viszonylatban almatermelésünknek az a szerencsétlensége, hogy a termés legnagyobb részét még ősszel ( elviszik Németországba és Ausztriába, de már tavasszal külföldről kell igen drágán almát behoznunk, olyan almát, amelynek minősége — ha ezt is ilyen vegyelemzés alá veszszük — alatta marad a miénknek. {Ügy van! a baloldalon.) Nekünk tehát speciálisan a téli almával kapcsolatban arra kell törekednünk, hogy ennek a visszásságnak megszüntetése érdekében kiválogassuk azokat az almafajtákat, amelyekből többet termelve, s tavaszra elraktározva, el tudjuk kerülni a behozatalt. Ha a javaslat rendelkezése értelmében az ilyen almafajtákat meglehetősen közönséges voltuknál fogva nem veszik fel a listába, akkor ettől a lehetőségtől elesünk. Mindezeket a példákat annak az állításomnak bizonyítására hoztam fel, hogy a legkitűnőbb elméleti és gyakorlati szakembereket összeüttethetik, ezek a legjobb szándékkal jóhiszeműen kiválogathatják az egyes fajtákat és a végén mégis csalódás és kár lesz belőle. Én szerintem tehát nem azt kellene törvénybe foglalni, hogy a miniszter megjelöli, hogy hová milyen almafajtái, vagy más gyümölcsfajtát kell elültetni, hanem azt kellene a törvényben kimondani, lioe 1 ^ ezeket és ezeket a e-yümö lesfajták at nem szabad bizonyos vidékeken ültetni és termelni (Helyeslés a baloldalon. — Gr. Esterházy Móric: Elsősorban ezt kellene kimondani!) Ha így fog intézkedni a törvény, akkor az engedélyezhető fajok közül azokat kell faiskolák útján tenyészteni, amelyek a legjobbak, és ezeket kell aztán olcsón a népnek odaadni. Ha a nép aztán látni fogja, hogy az illető gyümölcsfajta ott szépen meg4 terem, akkor szívesebben vesz a faiskolából egy csemetét 20 fillérért, mint másfajtát 1 pengő 50 fillérért.. Büntetés, bírsás'olás, erőszakos fakivágás nélkül lehet csak szerény véleményem szerint helyesen irányítani a gyümölcstermelést. T. Képviselőház! Témámnak eme részével nem kívánok tovább foglalkozni, bár még sokat lehetne róla beszélni. Méltóztassék megengedni. hos:y néhány más kérdésről szóljak. (Halljuk! Halljuk!) Szerintem teljesen indokolatlanul tiltja el három esztendőre a javaslat a homokon való szőlőültetést, kimondván azt is, hogy ez a tilalmi időszak további három esztendővel is meghosszabbítható. Helytelen a javaslatnak az az intézkedése is, hogy ilyen célra csak 2000 hold engedélyezhető és ez esetben is legfeljebb kétholdas parcellákban. Én nagyon szeretném, ha a törvényhozás nem kötné meg ennyire a miniszter kezét és nem állítana ilyen nem feltétlenül szükséges tilalmat a fejlődés elé, másodszor pedig nem kötné meg a miniszter kezét, ott, ahol a tilalmat nem mellőzheti. Ha pedig mégis megköti a miniszter kezét, akkor
