Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

Az országgyűlés képviselőházának 336. 200 négyszögölre nézve — mert eredetileg 600 négyszögölről volt szó, — hanem 400 négyszög­ölnyi területre engedtessék meg a kisemberek számára a szőlőtelepítés. Ezt az álláspontot a szociális szempontok indokolják. Ezeken az immúnis homokos területeken ugyanis, ame­lyeken sokgyermekes családok élnek, a sze­gény emberek szőlő- és gyümölcster/melés révén jutnak megélhetéshez. Ezért kell ezt a 200 négyszögöles területet 400-ra emelni. Ami­kor az érdekképviselet erről a témáról vitat­kozott, akkor is a hegyvidék állott szemben a homokos vidékkel; csak a 19 úgynevezett tör­ténelmi borvidék képviselete volt amellett, hogy korlátoztassék a telepítés nem is egészen 200 négyszögölre. Én azt hiszem, helyes volna, ha a földmívelésügyi kormányzat a 400 négy­szögöl engedély nélküli szőlőtelepítéshez já­rulna hozzá. Ami azt a kérdést illeti, hogy beltelke­ken bárkinek jogában áll szőlőtőkét telepíteni, illetve kertjében 100 szőlőtőkét ültetni, én a törvényjavaslatból kihagyandónak találom az idevonatkozó intézkedést arra az esetre, ha ja­vaslatom elfogadásával 400 négyszögölre emel­nék az engedélynélküli szőlőtelepítés területi mértékét. Itt ismét hivatkozom a homokos vi­dékekre, amelyeken minimálisan 600 öles ház­telkeket szoktak kimérni, mégpedig azzal az intencióval, hogy ebből legalább 400 négyszög­ölön szőlőt telepíthessenek. Azonban ugyanez a 'helyzet áll fenn országos viszonylatiban is, mert az volna a helyes, hogyha a telepítéssel kapcsolatban házhelyeket osztunk ki, akkor ne 100—200—300 öles parcellákban történjék a házhely kiosztás, hanem legalább 600 négyszög­öles parcellákban. Ha már most homokos vi­déken történik majd a telepítési törvény ér­telmében a^ házhelykiosztás, akkor a ház körül lévő 400 négyszögöles területet, mely konyha­kertészetre, vagy gyümölcstermelésre alkal­matlan, csak szőlőművelésre és szőlőtőkék be­ültetésére lehet majd felhasználni. Ezért hely­telen a javaslatnak 200 négyszögölön felül való telepítési tilalma. Ami a telepítési illetékeket illeti, tekin­tettel arra, hogy a hegyvidéken inkább a nagybirtokosoknak vannak szőlői, viszont ho­mokos vidéken inkább kisembereik vásárolnak maguknak homokot, melyek szőlőtermelésre alkalmasak, az a tiszteletteljes kérésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy a tele­pítési illetékeket egyenlő .arányban méltóztas­sék megállapítani, vagyis a homoki szőlők te­lepítési illetékét is négyszögölenként 3 fillérre méltóztassék leszállítani. A törvényjavaslat azon intézkedését, mely borértékesítési járulékkal sújtja az olyan te­rületeket, melyek egyéb művelésre is alkalma­sak, feltétlenül helyesnek tartom. Ha az olyan területen, melyen megteremne a búza, áttér­nek a szőlőtermelésre, akkor ez a járulékki­vetés igazságos és indokolt az. hogy az Vv&n területet 30 pen erő borértékesítési járulékkal sújtsák. (Temesváry Tmre: Hát homokon nem terem meg a rozs?) Sajnos, csak akkor terem meg, ha megfelelően trágyázzák. (Teinesváry Ij^re: Ez természetes!) Homokos tálai on gaz­dálkndóVrtflk nincs megfelelő állatállományuk és legelőink, trágyázni a homokot nem tud­ják. Ezért avenge a. homokon R rozstermés e"i*edménve. Mivel a homoki gardáknak a leg­több helyen nincs mes* a mefffelélő lesr^őiük sem. a m7& a rossz trágyázás folytán sok he­lyen előbb-utóbb ki fog szorulni a homokról. Ha az ember végigmegy ma a Duna-Tisza­KépvisieiKíliázi Napló. XX, ülése 1938 június 24-én, pénteken. 131 közén és (megnézi a beért rozst és a learatott kereszteket, akkor meg kell állapítani, hogy a homok nem teljesen alkalmas és eredményes rozstermelésre és a homokon nem lehet kellő trágyázás nélkül megfelelő mennyiségű rozst termelni. Nem lehet azt mondani, hogy a ho­mok teljesen alkalmas a rozstermelésre, ami­kor például az idén az átlagos termés trágyá­zás hiányában, három, esetleg négy mázsa lesz holdankint. (Felkiáltások jobbfelől; Több lesz!) A jó homokon lehetséges ez, silány ho­mokon lehetetlen. A szőlővesszőkneik és oltványoknak üzlet­szerű termelésére és forgalombahozatalára vo­natkozólag nagyon helyesen állapította meg a törvényjavaslat, hogy ezt a jövőben engedély­hez kötik s az engedélyek tulajdonosai felelő­sek lesznek azért, hogy tényleg olyan szőlő­vesszőt adnak el, amilyent a vevő venni kíván. Helyes a gyümölcsgazdálkodás terén az egységes védekezés bevezetése is, mert ezáltal a gyümölcsexport számára néhány éven belül egységes és megfelelő minőségű, rovaroktól mentes gyümölcsöt fogunk tudni termelni, mert ma bizony az a szomorú helyzet, hogy bizonyos vidékeken csak teljesen fertőzött gyü­mölcsök vannak, amelyek kivitel céljaira egy­általán nem használhatók fel. Fontos volna azonban, ha a földmívelésügyi kormányzat a gyümölcstermesztés terén irányítólag avatkoz­nék be és megtiltaná azt, hogy egy községben 15 vagy 20-féle almát, körtét, meggyet vagy cseresznyét termeljenek, és kimondaná, hogy. minden vidéken csak egységes fajtájú gyümöl­csöt lehet termeszteni, mégpedig olyan < gyü­mölcsfajtát, amely az illető vidék klímájának ós kultúrájának legjobban megfelel. (Herte­lendy Miklós: Ezt teszi a törvényjavaslat és a gyümölcstermelő. egyesületek is ezt csinál­ják!) Helyes. Ez kívánatos is. A mai állapo­tok azonban nagyon kedvezőtlenek s ezt nem­csak az ország közgazdasága, hanem a lakos­ság is megérezte szociális szempontból. A jö­vőben ennek minden körülmények között gá­tat kell vetni és tényleg meg kell alakítani azokat a csemetekerteket, amelyek felelősség mellett fogják ellátni a gazdatársadalmat meg­felelő gyümölcsfákkal. Ebben a tekintetben bátor vagyok felhívni a földmívelésügyi kor­mányzat figyelmét arra, hogy ha már korlá­tozták a szőlőtelepítést a homokos vidékeken, akkor ezeken a vidékeken mindenekelőtt a gyümölcstermelést forszírozzák és mondják ki, hogy a homokos talajon azokat a gyü­mölcsfajtákat kell termeszteni, amelyek a legjobban megfelelnek ennek a célnak. Hivat­kozom a húsvéti piros rozmaring-almára, jó minőségű meggyre, cseresznyére, amelyet, ha nagy tételekben tudnánk termeszteni, nagy tételekben vásárolná a külföld is, hiszen sok­szor előfordult már, hogy külföldi vevők nagy mennyiséget akartak venni ebből a fajtából, mivel azonban csak néhány vágón állt rendel­kezésre, nem tudtuk ezt az almafajtát és egyéb gyümölcsöt exportálni, pedig éppen ezt a faj­tát lehetne, szép alakjára és színére való te­kintettel, nagyobb mennyiségben exportálni. A javaslat sok rendelkezésével egyetértek, mivel azonban nem látom a javaslatban érvé­nyesülni azokat a szociális szempontokat, ame­lyeket beszédemben hangsúlyoztam, s mivel a kisemberek szempontjából súlyos sérelemnek tartom azt, hogy a szőlőtelepítés lehetőségei ilyen szűk körre vannak szorítva a javaslat­ban, ezért nem fogadom el a javaslatot. (He­lyeslés CD bal- és szélsőbaloldalon.) 19

Next

/
Thumbnails
Contents