Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-331
824 Az - országgyűlés képviselőházának egyesek ezeket babért, semmiért összevásárolják és itt van a nagy idegen tőke behozatala, mert ezeket a gépeket felértékelték. Kaptak vámmentességet, kaptak vasúti kedvezményeket, kaptak adómentességet, kaptak területet. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) amint megindultak, mindi árt kartelbe tömörültek, (Felkiáltások jobbfelől: Olcsó magyar munkásokkal dolgoztak!) nekikezdtek a sóba nem látott ember-kiszipolyozásnak. (Csikvándi Ernő: Vámvédelem!) T. Képviselőház! Hogy mit kell kifejtenie annak a fogyasztónak, arra vonatkozólag legyen szabad rámutatnom a Bazilika-utca körül elhelyezkedett angrosszistákra. Ezek nagyrésze szinte milliomos és itt az iparügyi miniszter úr figyelmébe ajánlom, hogy ezek között vannak olyanok, akik tulajdonképpen csak Strohmannok az adózás szempontjából, mert a gyárba beültetnek egy hivatalnokot és a gyár még ma is a tulajdonukban van. Ez megint alkalmas lesz a zsidótörvény végrehajtásánál annak elérésére, hogy a tizes létszámon alul legyenek és így nem tartozván a gyárak kategóriájához, megint csak erősítsék a saját érdekeiket. Az igen t. Ház előtt sem lehet teljesen ismeretlen, hogy a textilesek éppen óriási vagyonuknál fogva milyen életet élnek. Méltóztassanak megnézni azokat a bizonyos meseautókat, majdnem bizonyos, hogy mind a textileseké, (Úgy van! a jobboldalon. — Kölcsey István: Textilesé! Szakemberé! — Buchinger Manó: A szakcsődöröké!) főúri lakásokat és lakájokat tartanak, az egyik textilesnek 50.0ÜO pengős évi vadászbérletéről is tudok, aki ezelőtt 10—12 esztendővel gombügynök volt ebben az országban. Hát honnan vették a vagyonukat, ha nem a nyomorgó emberektől, részint a munkásoktól, részint pedig abból, hogy mi inget veszünk magunknak és azt megfizetjük! (Nagy zaj. — Fábián Béla: Gyalázat! Hol a miniszter 1 ?) Azt mondják, — nem tudom, a rossznyelvek-e — hogy ezek a textilesek r olyan gyorsan gazdagodtak meg, hogy egy jó részük még ma is késnyelő, még enni se tud. (Derültség és zaj. — Elnök csenget. — Rajniss Ferenc: Csak nem bicskával esznek ezek a derék emberek?) Ezeknek a textileseknek nagy vagyonuk ellenére egyáltalában semmiféle érzékük nincs a szociális vonatkozású dolgok iránt. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Haám Artúr: A gyárakban nincsenek fürdőkádak, alig van mondjuk egy-egy rendes mosdó, sok helyen éppen csak annyi hely van a munkásoknak, hogy a kabátjukat felakaszthassák egy fogasra. Pedig a textileseknek tudniok kellene, hogy a textilmunkások jórésze tüdővészes, mert hiszen a levegő tele van ott porral, sokszor régi, ócska dolgokból gyártják az árut, azok porlanak, az apró porszemecskéket belélegzik, azok felsértik a tüdőt; ezek a sok-sok millió vagyonnal rendelkező emberek azonban nem gondolkoznak azon, hogy a szegény emberek sorsát enyhítsék. (Esztergályos János: Hát miért támogatja azt a kormányt, amely ezt tűri? — Buchinger Manó: Én kilépnék a pártból! — Zaj.) Azért interpellálok, hogy a kormány csináljon rendet ebben a kérdésben! (Fábián Béla: Hát be sem jön a miniszter! Idézzük be Bornemiszát! Hol van Bornemiszat — Zaj a jobb- és a baloldalon. ) Elnök: Fábián képviselő urat 'kérem, ma331. ülése 1938 június '15-én, ' szerdán. radjon csendiben! (Rajniss Ferenc: Hát a zsidók miért nem csinálnak rendet ezen a téren'? — Fábián Béla: Hát maguk Gönilbös alatt rendéit csinálhattak volna!) Fábián képviselő urat rendreutasítom. (Fábián Béla: Nem lehet kérem tűrni, hogy ilyen állapotok legyenek!) Csendet kérek, Fábián képviselő úr! Haám Artúr: Méltóztassék (meghallgatni, hogy ismertessem ezeket az érdekes állapotokat, mert letelik a' beszédidőm (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítjuk!) és nem tudom elmondani ez alatt a rövid idő alatt a textileseknek a /manipulációit. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítjuk! — Györki Imre: Hol a -miniszter? Miért nem csinál rendet? — Folytonos zaj.) Jellemző az antiszociális gondolkodásukra, hogy amikor Szentesen 1935-ben az a nagy jégverés volt, akkor á tizenkét legnagyobb textilest felkérték arra, hogy adakozzanak. Az egyik adott 50 pengőt, egy másik pedig 10 kiló selejtes szövetet, (Rajniss Ferenc: Nem halt bele?) a többi pedig egyáltalában meim adott semmit. Ezt adatokkal lehet bizonyítani.^ (Fábián Béla: Itt van kint a főispán úr, kérdezzük meg tőle! — Kölcsey István: Nem arról van szó! — Propper Sándor: Bornemisza a bűnös! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne zavarják állandóan a szónokot! Haám Artúrc T. Ház! En lehetetlen állapotnak tartom azt, hogy a textilesek nagy része leállította, illetőleg redukálta az üzemét. Miért van ehhez joguk? Azért, mert iimosit. prompt nincs lehetőség arra, hogy régi nyereségüket megint fokozhassák? Ök olyan tartalékvagyont szereztek, hogy feltétlenül tovább kell f oly tatniok üzemeiket. Mit csinált volna ez az ország, ha a nagy uradalmak azt mondták volna, amikor 7 pengőre is leesett a búza ára, nogy elbocsátjuk a cselédeket, becsukjuk a boltot, nem .gazdálkodunk? (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mi lett volna akkor ebből az országból? Azt kell tehát követelnünk a textilesektől, akik azt mondják, hogy ma nincs konjunktúrájuk, ma nincs kereseti lehetősségük, hogy tessék a itiartalekokat elkölteni. (Ügy van! q jobboldalom.) Veszteségeket mutatnak ki mérlegeikben, ugyanakkor pedig tessék megfigyelni, hogyan építkeznek. (Györki Imr<e: Hol a miniszter? Miért nemi csinál rendet? — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Igen t. Képviselőház! Nagyon szeretném tudni, mikor lesz egyszer már vége ezeknek a kartelüzelmeknek? Ezzel a nem is teljesen •magyar, nagyrésziben nem magyar fajú ezer eim. bérrel áll szeműben nyolcmillió magyar. 10—15 I év óta folyik a 'harc és a legnagyobb küzdőtéren még mindig előteriben vannak. Hol itt az i igazság? Nem kell-e egyszer 'már győzedelmes : íkednie annak a nyolcmillió^ ^magyarnak az ezer nem magyar származású ember felett? j (Fábián Béla: Kegyelmes urak lesznek!) Arra, hogy ez a harc nem mai keletű, lej gyen szabad Gaal Gaston 19314>en elmondott egyik beszédének következő részét felolvasnom, ; amely a Napló 338-ik oldalán van. Gaal Gaston ; a textilesekről heszél és'azt mondja (olvassa): »Láttunk ilyen közgazdászokat ann ajk idején a negyvenes évek után is az Alföldön. Látftrtník \ a Bakonyiban is, láttunk Somogyban is. Ha nem csalódom, Rózsa Sándor Szeged és Debre| cen vidéke, Bogár Imre Pest megye boldogítója, Sofori Jóska, Juhász András Somogy vár, megye szülötte és, nevezetessége, Patkó Pista
