Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

Az ,orszag•gyűlés képviselőházának 331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. 809 tétel, hogy a világnézeti harc eldőlt Magyar­országon és hogy semmiféle ilyen harcról Ma­gyarországon szó nem lehet. Nekünk az a kö­telességünk, igen t. Ház, hogy igenis feltár­juk, hogy mi ez a korszellem, ez az új világ­nézet, ez a — ahogyan a miniszterelnök úr kifejezte magát — világnézeti alap. Nekünk ezt fel kell tárnunk, nekünk ismernünk kell ennek a világnézetnek, ennek a korszellemnek lényegét* okait és okozatait egyaránt. Általában ma Magyarországon ezt az új világnézetet mint jobboldaliságot szokás el­könyvelni, mégpedig a jobboldaliságot ma már talán bizonyos mértékig mint szélsőjob­bot emlegetik és ismerik el hatóerejét a köz­életiben. Nekünk tehát őszintén, nyilt sisakkaJ való kiállás mellett — ahogy szintén a minisz­terelnök úr kívánta ezt tőlünk — becsületes szókimondással foglalkoznunk kell azzal, hogy mit jelent ez a szélsőjobboldal a valóságban. Nem úgy, ahogy azt a liberális lapok, a libe­rális közvélemény beállítani igyekszik, nem is úgy, ahogy á konzervatív centrum, a feudá­lis tábor beállítani igyekszik, hanem úgy, ahogy ez az úgynevezett szélsőjobboldaliság jelentkezik az egész világon, tárgyilagosan, elismerve hiányait és hibáit, de elismerve és megadva neki azt a kétségtelen történelmi je­lentőségét is, amellyel ma rendelkezik. Imrédy miniszterelnök úr parlamenti be­mutatkozó beszédében azt mondta, hogy a jobboldali politikát különösen három krité­rium jellemzi, mégpedig a generációk egy­sége, azután az, hogy a társadalmat, mint szerves egészet fogja fel, és végül az, hogy a nemzet nemcsak testből, hanem lélekből is áll és hogy ez a lelkiség igenis rányomja bélye­gét a nemzet fizikai életére is. Ezek minid igazságok, amelyékkel kár vdlinia perbeszállni, ezek azonban egyúttal általános igazságok is, amelyek épúgy helyet foglalhattak volna, mondjuk, egy lilberáld­siaiblb miiniszteirelnölk íbeimitatkiOiZÓ beszédében ík, és miután mii a jobboldalnak, vagy pon­tosabban szólva az úgynevezett szélsőjobbol­dalnak lényegéhez, akarunk közelférközni, — mert hiszen ez okozza ma a problémát a ma­gyar közéletben — ezért olyan ismérveket kell keresnünk, amelyek közelebbről meghatároz­zák ezt a jobb oldaliságot, mint az ilyen álta­lánosságban tartott szólamok. Én ezzel a kér­déssel már foglalkoztam egy folyóirat felkéré­sére s többízben kifejtettem ezt cikkekben és egyéb helyeken is, elnézést kérek tehát, ha is­mételni fogom önmagamat; végeredményben azonban, ha valaki éveken keresztül ragaszko­dik egy elvi állásponthoz,, természetszerűleg ismétli önmagát. Szerintem és az úgynevezett szélsőjobbol­dalnak tekintélyes tábora szerint a jobboldali­ságnak négy vagy öt olyan ismérve lehet, amely a jobboldaliságot különösképpen jel­lemzi és meghatározza. Nem kétséges, hogy az egyik az antiszemitizmus. Az antiszemitizmus­nak különböző megjelenési formái és különböző intenzitási fokai vannak. Kár volna ezzel a kérdéssel nem szembenézni és nem bevallani az antiszemitizmus tényét egyrészt azért is, mert hiszen erre a 'becsületes őszinteség köte­lez bennünket, másrészről pedig azért, mert nem szabad elmenni olyan kérdések és olyan jelenségek mellett, amelyek tényleg hatnak, amelyeket letagadni s amelyeknek jelentkezé­sét elvitatni nem lehet és nem is szabad. A között az antiszemitizmus között azonban, amely a jobboldaliságot 1920-ban és 1921-ben jellemezte, és a között az antiszemitizmus kö­zött, amelyet ma vall a jobboldal, igen-igen nagy különbség van. Eégebben az antiszemi­tizmus fizikai inzultusokban jelentkezett: ez egy hecc-antiszemitizmus volt, amelynek sem­miféle határozott célkitűzése, semmiféle szociá­lis vagy gazdasági programmja nem volt, csu­pán egy emberi indulatból, egy szubjekUv ér­zésből táplálkozott; ezt az antiszemitizmust — talán helyesebb, ha ezt a kifejezést használom — a zsidógyűlölet táplálta. Ez a felfogás ma már teljes mértékben megváltozott. A jobboldal egy pillanatig sem gondolj hecc-antiszemitizmusra. ezt elutasítja magától és tiltakozik az ellen, hogy fizikai inzultusokkal kompromittálják az eszmét, akár­milyen irányban. A mai antiszemitizmus, amely a jobboldal különböző árnyalatait jellemzi, komoly szociális és közgazdasági tartalommá vált és így ma már talán nem is helyes az a kifejezés, 'hogy antiszemitizmus, mert hiszen kétségtelen, hogy ebben a kifejezésben bizo­nyos mértékben benne van a szubjektív gyűlöi­let érzése is s ezért sokkal helyesebb,, — s ezt a kifejezést már gyakran használják is, — ha pozitív keresztény védelemnek, magyarvéde­lemnek nevezzük és komoly közgazdasági és szociális programmal telítjük meg ezt az idáig, ismétlem, tisztán fizikailag jelentkező és ma­gát fizikailag kiélő antiszemitizmust. Nem le­het azonban eltagadni, bogy akárhogyan is ér­telmezzük az antiszemitizmust, ez a jobb oldali­ság egyik alapvető kritériuma, mert bármilyen jobboldali pártnál, árnyalatnál, felfogásnál, jobboldali gondolkodású vagy érzületű egyén­nél is több-kevesebb intenzitással jelentkezik. A másik ismérve az intranzigens jobbolda liságnak az, hogy szentben áll a liberalizmus gaadaságbölioseletével, szem'ben átll a szociál demokrácia gazdaságbölcseletével és bizonyos metafizikai jellegű bölcseleti alapot választott magának. Szemben áll — ismétlem — azzal a bölcseleti alappal, amely jellemezte a libera­lizmust: szemben áll az anyagéi vűséggel, a materializmussal. Ez a gondolatkör kevésbbé materialista; nem ismeri el az anyag föltétlen uralmát egy nemzeti közösségnek vagy társa­dalmi közösségnek életében. Erre a miniszter­elnök úr is igen helyesen és szerintünk is igen pontosan mutatott rá, amikor azt mon­dotta, hogy a nemzet nemcsak testből, hanem lélekből is áll. Kétségtelen az, hogy ezzel a merev anyagelvüséggel, materializmussal, amely a liberalizmust jellemezte, ma már ha­sonlóan erősen, intenzíven jelentkező antima­terialista irányzat, a lelki vagy filozófiai irányzat áll szemben, amely nem mai keletű, mert legalább 200 esztendős, hiszen Fichte-nek filozófiájában gyökerezik és onnan kezdve meglehetősen élesen jelentkezik és vonni végig a bölcseleti, szociológiai és közgazdasági iro­dalmon. Ennek az antimaterialista bölcseleti alap nak termés? ; elesen egy másfajta közgazdaság­tan, egy másfajta szociológia felel meg, mini amilyen megfelelt a materialista bölcseleti alapelvnek. Annak megfelelt a liberalizmus, megfelelt a szociáldemokrácia, a, marxizmus. (Esztergályos János: Minden megfelelt, ami jó! — Néinetihy Vilmos: A maga idején!) Igen t. képviselőtársam, én nem tagadtam soha, sőt ennek mindig kifejezést adtam, hogy a libera­lizmusnak is igen nagy történelmi érdemeket tulajdonítok, — a maga idején rá éppen olyan

Next

/
Thumbnails
Contents