Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-317

Az országgyűlés képviselőházának 317. Csöór Lajos: T. Ház,! Az; előbb Dulin Jenő igen t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy ez az 5. % veszélyes szakasza ennek a törvényjavaslatnak és ebben mindenki igazat adott neki. Veszélyes ez a szakasz főképpen azért, mert a szövegezése szerintem egy kissé laza. A szakasz vége felé a szöveg így hangzik (olvassa): ».,. a mozgalom vagy szervezkedés célkitűzéséből, módjából, különösen titkosságából, esküvel, fogadalommal vagy ünnepélyes ígérettel kötelezésből vagy egyéb körülményből azonban kitűnik, hogy a mozgalom, vagy szervezkedés a törvényes jogrend törvényellenes úton való megváltoztatásának veszélyét rejti magában«. Nem tartom kielégítőnek és lazának tartom először is azt a fogalmazást, amely azt mondja, hogy »a szervezkedés módjából, különösen titkosságából... stb. A szervezkedés módjára nagyon könnyen rá lehet fogni azt, hogy ha valaki nagygyűlést tart, ez azt a veszélyt rejti magában, hogy fel fogja fordítani az ország rendjét. Amikor olyan súlyos rendelkezésről vaD szó, amely azt tartalmazza, hogy böntendő cselekménynek számít már az is, ha azt a veszélyt rejti magában a kísérlet, amiről szó volt, szeretném, ha pontosan meghatároztatnék és '' felsoroltatnék, hogy mik azok a dolgok, amelyekkel kapcsolatban a szervezés módjáhól és a többiből arra lehet következtetni, hogy tényleg veszélyt rejtenek magukban az állami és társadalmi rend felforgatása tekintetében. Jtt egy példák szerinti felsorolás van, amikor megmondja a szakasz, hogy »különösen titkosságából, esküvel, fogadalommal, vagy ünnepélyes ígérettel kötelezésből, vagy .egyéb körülményből kitűnik« ez vagy az. Amikor a javaslat itt példálózik és azt mondja» hogy egyéb körülmények is lehetnek, akkor teljesen a bírói kognicióra lesz majd bízva, hogy miket tekint »egyéb« körülménynek, amelyek a társadalmi rend felforgatásának veszélyét rejtik magukban. De mondjuk, el is fogadom, hogy a bírói ítélet nem fog tévedni és helyesen fogja megítélni a felmerült körülményeket. Miután azonban a következő szakasz széleskörű jogot " ad az ügyészségnek, amikor megállapítja, hogy letartóztatást, stb. rendelhet el, az ügyészség pedig a kormány intenciói és szándékai szerint járhat el, akkor bizony az az ügyészség az ilyen példálózó felsorolás mellett az egyéb körülményekbe igen sok politikai megnyilvánulást belemagyarázhat. Ez pedig azzal fog járni, hogy ártatlan és jóhiszemű emberek börtönt és előzetes vizsgálati fogságot szenvednek ok nélkül, amenynyiben- a bíróságon később ki fog derülni. hogy büntetendő cselekmény nem forgott fenn. Elsősorban az ügyész kezét szeretném e tekintetben megkötni. Politikai és törvénykezési érdek is az, hogy a szervezkedés módja tekintetében pontosan állapíttassák meg ,hogy csak a tilos szervezkedés, vagy eskü, vagy fogadalom kivétele az, amely veszélyt rejthet magában és nem lehet ezek közé vonni egyéb fogalmakát, olyan szervezkedést és gyűlést, amely teljesen távol áll minden felforgató törekvéstől. ' Ügy ' ez a törvényjavaslat, mint az előző törvényjavaslat a föld alá meneküló' szervezkedés, a »sötétben bujkáló ellenforrradalmár« ellen készült. Teljesen szükségtelen tehát kitenni a .zaklatás, a letartóztatás ' és a bíróság elé állítás lehetőségének olyanokat, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 május 20-án, pénteken. 69 akik nyíltan és becsülettel szervezkednek, de a mindenkori kormánynak, vagy a mindenkori kormány utasítására dolgozó ügyésznek megítélése szerint esetleg politikai szempontból veszedelmeseknek látszanak. Hallottunk már olyan ügyészi vádbeszédeket a bíróságok előtt, amelyeken el kellett szörnyülködnünk, ezt azonban természetesnek tartjuk, mert az ügyésznek az a feladata, hogy anra, aki előtte áll, rábizonyítsa, hogy feltétlenül bűnös, gazember s azt meg kell hüntetni. Ha most ezeknek a politikai bűncselekményeknek tekintetében az »egyéb körülményekre« utalunk, ezzel az ügyésznek olyan tág. lehetőséget adunk, hogy abba mindent belevonhat. (Antal István igazságügyi államtitkár: Igen, de a bíróság ítél!) Igen, csakhogy két, négy, i esetleg hat hétig fog az az 'ember vád alatt állni, esetleg vizsgálati fogságot szenvedni és akkor az állam fog abba a helyzetbe kerülni, hogy valaki, akit négy hétig fogságban tartott, kártérítési pert fog ellene indítani, mert kiderül, hogy nem követett el semmiféle bűncselekményt és kizárólag az ügyész túlbuzgójába folytán került oda. Én nem akarom megakadályozni azt. hegy az ügyész ezekben a bűncselekményekben, különösen a titkos szervezkedések tekintetében eljárjon, csak abba nem mehetek bele semmi körülmények között, hogy az »egyéb« körülmények tág fogalma alapján is eljárhasson. Az »egyébé olyan fogalom, amelybe mindent bele lehet vonni; a magyar törvénytárba nem lehet «beiktatni egy olyan fogalmat, amely »egyebet« jelent, ami nincs meghatározva, és ! pontosan akkor, amikor ötesztendei fegyház és börtön járhat az ilyen dolgokért és amikor gyorsított eljárást folytatnak le valaki ellen. Egy statáriális eljárást nem lehet ilyen tág fogalmak meghatározásával megtölteni, mert akkor, amikor igazi statáriális eljárás volt, mindig megmondották, hogy ezek és ezek a bűncselekmények azok, amelyek statárium alá tartoznak. Ez, amiről ma szó van, nem statárium, de félig-meddig odatartozik, (Egy hang a balközépen: Lelki statárium!) egy lelki statárium, méltóztassék tehát itt is megállapítani, hogy ezek és ezek a bűncselekmények tartoznak oda, hogy ezek a bűncselekmények ezek és ezek alá a rendelkezések alá esnek. Ezzel ki lesz kapcsolva az 5. §. veszélyessége, amiről Dulin igen t. képviselőtársam olyan helyesen emlékezett meg. Éppen azért mégegyszer tisztelettel kérném annak a szónak is a beiktatását, hogy szervezkedés miatt csak akkor indíthasson az ügyész eljárást, ha az a »törvénybe ütközik«. I Ez feltétlenül szükséges, mert ba a bíróság l ki is fogja mondani azt, hogy ez a szervezkei dés szabad, helyes, jó és tűrhető, az ügyészl ség megint nincs kötve ahhoz, hogy ha ! akarja, bármely szervezkedés ellen eljárást ' ne indítson. Ha meg van állapítva, ha bele van véve az, hogy törvénybe ütköző mozgalom vagy szervezkedés esetén kell eljárni, akkor teljes joggal indíthat az ügyészség eljárást és akkor ez a mozgalom vagy szervezkedés a bíróság elé kerül. Ha meg lesz az a két kritérium, hogy egyrészt kikapcsoljuk az »egyéb« fogalmát, amibe mindent be lehet vonni, másrészt belevesszük a »törvénybeütközés« fogalmát, akkor százszázalékig aláírom és alá is kell írnia minden magyar állampolgárnak az állami és társadalmi rend megvédése érdekében hozandó bármiféle szigorú m12