Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-317

Az országgyűlés képviselőházának S17. méleti, amennyiben például olyan horrendus cselekményekről van szó, mint az államfő személye ellen megkísérelt valamilyen merénylet. Nem is lehet arra gondolni, hogy akadna egyrészt olyan gonosztevő, másrészt olyan őrült, aki erre vetemedjék, tehát ez a törvényjavaslat ebben a tekintetben voltaképpen csak egy elméleti érdeket elégít ki. Amikor ellenben arról van szó, hogy felzavarják a társadalom rendjét és akkor már nem találjuk meg ugyanezt a védelmet, ugyanezt a különbségtevést, akkor azt kell mondanom, hogy ennek a törvényjavaslatnak voltaképpen nincs komoly célja, komoly rendeltetése. Ha azt, hogy egy Horváth Béla nevű katolikus költőnek egy-két versét, amely napvilágot lát egypárszáz példányban megjelenő ^ lapban, elolvassa egy igen szűkkörű, előkelő értelmiségű közönség, olyan fontosnak tartjuk, hogy ezért ötöstanácsot állítunk fel és mindezeket a kivételes intézkedéseket megtesszük, viszont az ellen pedig nincs intézkedés, hogyha csoportok az utcát, vagy békés emberek együttlétét, esetleg lakóházát támadják meg, akkor azt kell mondanom, hogy nem gondolták át azt a területet, vagy — ahogyan az igen t. államtitkár úr szeret róla beszélni — azt a szektort, amelyről voltaképpen szó van. Azt méltóztatik mondani, hogy ez nem a közrend megzavarása és itt önök csak az államellenes cselekményeket sorolták fel, vagy az osztályok, nemzetiség és felekezetek elleni cselekmények, merényletek és az állambiztonság, az állam kül- és belbiztonsága ellen támadó merényletek ellen akartak védekezni. Bocsánatot kérek, a klasszikus büntetőjog, kódexünk indokolása sokat foglalkozik azzal, hogy igenis, a magánosok elleni erőszaknak a 175. és 176. §-ban meghatározott esetei is a közrend ellen intézett cselekmények, éppen ezért választja el ezeket a tisztán magánosok ellen intézendő egyéb merényletektől, egyéb cselekményektől azzal, hogy odateszi mindjárt az alkotmány védelméről szóló fejezetek után és nem viszi el olyan messze, ahol a személyes szabadság védelméről szóló egyéb rendelkezések vannak. De kifejezetten azt mondja az indokolás, hogy igenis, az ilyen cselekmények, az ilyen merényletek is mindig a közrend megzavarását jelentik, már pedig a közrendet akarjuk megvédeni. Mert hogyan akarja az államtitkár úr visszaadni az ország társadalmának biztonságérzetét, ha szabad prédául megint ott hagyja ezeknek a féktelen csoportoknak azt, hogy: tessék, dúljanak az utcán, dúljanak bekerített helyeken, gyűléseken, színházakban, vendéglőkben, vagy egyéb efféle alkalmakkor. Kérem, méltóztassék öt perc beszédidőmeghosszabbítást adni. Elnök: Megadja a Ház a képviselő úr beszédidejének öt perccel való meghosszabbítását? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Rupert Rezső: Mondóin, gyakorlati szempontból, a belrend biztosítása érdekében az volna szükséges, hogy igenis ezek a cselekmények is a felforgató cselekmények között legyenek. Miért féltjük ezeket a csoportokat attól, hogy ötöstanács elé kerülnek? Ezt nem tudora megérteni. Szendy Károly polgármester a fővárosnál felpanaszolta, hogy az idegenforgalom nagyon megállott a miatt, mert a határon, nem tudom micsoda bölcs rendelkezéseknél fogva, (Csoór Lajos: Nem azért!) azt kérdezik az idejövő idegenektől, hogy milyen vallásúak, Persze annak az angolnak, franciának és a illése 1938 május 20-án, pénteken. 67 többieknek ehhez nincs érzéke, mert ők vallásos emberek, ők nem törődnek azzal, hogy másoknak mi a vallása. Ha már ez megállítja az idegenforgalmat, hogyne állítaná meg az, amikor a Hangli közönsége ellen intéz támadást egy ilyen csoport, vagy a korzó közönségét támad

: ják meg, vagy pedig előfordul az, aminek magam is nemrégiben szenvedő alanya voltam, hogy a felvonuló tömeg bezúzza egy kávéház ablakait. Nemcsak a külföldiek riadnak meg ettől, hanem a belföldiek is. Ezek volnának azok a gyakorlati esetek, amelyekre az ilyen . törvényt alkotni kellene s az ezek ellen való védekezés, szigorú ítélkezés csakugyan visszaadná az embereknek a polgári biztonságérzetüket. Arra is jó lenne ennek a két szakasznak a beiktatása, hogy végre majd kipróbálnák az ötös tanácsokat, mert az, hogy az államellenes és egyéb cselekmények, amelyeket itt felsorolnak, a bíróság elé jutnak-e, teljesen a kormánytól függ. Hiszen a kormány úgy, utasítja az ügyészét, ahogy akarja vagy a rendőrségtől is függ, mert az úgy jár el, ahogy akar, ezek ugyanis mind hivatalból üldözendő és csak hivatalból üldözendő cselekmények. Ezzel szemben, ha a 175. és 176. §-ban megnevezett cselekmények esetén a t. kormány nem volna hajlandó közbelépni, ha a t. rendőrség vagy az ügyészség nem mozdulna meg vagy elutasítaná magától az eljárást, akkor megvan a~ pótmagánváű lehetősége, mert ezek a cselekmények egyúttal magánosok sérelmét is jelentik. Itt sértettek is vannak s a pótmagánvád intézménye módot adna arra, hogy akármilyen kormány van is, ezt a védelmet a bíróságtól mégis meg lehessen szerezni. Ez nem függne sem az ügyésztől, sem a rendőrségtől, minthogy a pótmagánvádnak ebben a két esetben helye volna, hiszen itt nemcsak a közrend megzavarásáról volna szó, hanem magánosok megzavarásáról, megsértéséről is. Azt azután nem tudom megérteni, hogy amikor itt az a többletcselekmény is megvan, hogy nemcsak az államrendet, — sokszor az elméleti államrendet — bántják meg elméletileg, mint Horváth Béla szép katolikus hangú versei, hanem, amikor itt a bűncselekmények egyúttal magánosoknak is látható, érezhető sérelmet vagy véres sérelmeket okoznak, akkor ezek ne kerüljenek ennek a javaslatnak a hatálya alá. Ha pedig a t. kormány ezt is ellenzi, akkor levizsgázott ezzel a javaslatával Azt hiszem, az elmondottak annyira a jó zan megfontolás, a tudományos és gyakorlati élet követelményein alapulnak, hogy ezt a javaslatomat el lehet fogadni. Kérem javaslatom elfogadását. } Elnök: Csoór Lajos képviselő urat. illeti a j szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A javaslat \ 1. §-ához indítványt terjesztettem elő, amely! ben azt kértem, hogy új pontként vétessék fel i az, hogy a fizetési eszközökkel elkövetett, s az : 1922 : XXVI. te. hatálya alá eső bűncselekmé! nyék is ennek a törvénynek hatálya alá tartozzanak. A mélyen t. államtitkár úr előbbi felszólalásában említést tett arról, hogy errevonatkozólag kódex fog készülni és abban ez a kérdés szabályozás alá kerül. Én ennek ellenére fenntartom ezt az indítványomat és kérem, hogy ' a dolog sürgősségére való tekintettel a fize-