Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-330
740 Az országgyűlés képviselőházának , meg a gond, az még minidig sokkal kisebb baj, mint az, ha a nemzet apró halászó madarai kerülnek válságba és a viharos tengerekre. Tessék ezt a nagy beruházási programmnái és ezeknél a ma időszerűvé vált nemzeti erőfeszítéseknél szemügyre venni, mert ez a lényege a most meginduló új gazdasági és szociális korszaknak. Rassay Károly t. képviselőtársam ezután a politikai helyzetet ecsetelte beszédéhen és azt mondotta, hogy egy nagy válság előzte meg a mostani kormány jövetelét. T. "öraim! Meg kell állap ítanorn, hogy egy parlamentarizmusban mindig van válság, a parlamentarizmus magáiban foglalja a váltógazdaságnak ós a személyek egymás közötti küzdelmeinek, a pártok egymásközötti vitáinak meritumát. Parlamentben sohasem lehet teljes nyugalom, mert a parlamentarizmus nem állóvíz, hanem folyóvíz. Oly értelmű válság azonban, amilyenre Rassay Károly t. képviselőtársam! gondol, nem volt. Olyan Válság, hogy a kormányzati válság országos válsággá nőtte volna ki magát és itt a közrend, a gazdasági vagy szociális élet veszélyeztetve lett volna annyira, hogy ez a válság országos válság lett volna, egyáltalán nem volt. Ezt határozottan ki kell jelentenem. (Fábián Béla: Hát miért hozták meg a két rendtör vényt?) Az, hogy törvényjavaslatokat hoztak ide bizonyos rendzavaró elemek eliminálására, nem jelenti még azt, hagy a válság országos méretű volt. Az okos törvényhozó a prevenció eszközével él és akkor hozza meg a szükséges törvényeket, amikor bizonyos veszélyek esetleges eljövetelét látja, nem várván meg, amíg ezek a veszélyek el is érkeznek egy nemzet életében. Ami Rassay Károly t. képviselőtársamnak a külpolitikai helyzetre, Magyarország függetlenségére, a közrendre és a nyugalomra vonatkozó megjegyzéseit illeti, ezekkel nagyjában és egészében egyetértek. Csak egy túloldali propaganda akarta elhitetni a magyar közönséggel, egy túloldali sajtópropaganda akarta beadni a magyar közvéleménynek azt, hogy a magyar jobboldali és haladóan reformer elemek olyan politikai rendszernek a hívei, olyan világnézetet propagálnak, amely nem egyeztethető össze részint a magyar alkotmányossággal, részint a magyar függetlenség gondolatával. Mennél inkább nacionalista valaki, annál inkább szükséges, hogy Magyarország függetlenségét, minden más állammal, minden más 1 nemzettel, minden más fajjal szemben való teljes lelki, gazdasági és politikai integritását megvédelmezze. Mennél inkább nacionalista valaki, annál kevésbbé akar utánozni idegen eszméket. Mennél inkább nacionalista valaki, annál inkább a saját fajtájának, népének és társadalmának lelki erőiből és történelmi értékeiből meríti politikájának alapját és eszközeit. Csakhogy van egy társadalmi réteg és van egy politikai tábor nálunk, amely a magyar nacionalizmusnak, a korszerű magyar nacionalizmusnak felemelkedésében saját hitbizományainak vagy esetleg saját közéleti érdekeinek a veszélyeztetését látja. Ez a tábor, ez a társadalmi réteg igyekszik az egymással teljesen szembenálló két fogalmat úgy összehozni, úgy a mi nyakunkba varrni, hogy ez bennünket diszkreditálhasson. Rassay 'Károly t. képviselőtársam, szólott azután arról, hogy van egy törvényjavaslat, amely miatt ő a kormányt nem támogathatja, 330. ülése 1938 június 14-én, kedden. noha ennek a kormánynak eljövetele őreá megnyugtatóan hatott egyébként. T. képviselőtársam bizonyára a zsidótörvényre gondolt. Elmondotta azt is, hogy a munkatáborok felállítása, a korporációs rendszer bevezetése, valamint a propagandaminisztérium megalkotása őt aggodalommal tölti el. Meg keli állapítanom, hogy mindezek az intézkedések lényegét képezik az új kormány programmjának és éppen ezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy Magyarországon egy dinamikus politikai életet alakítsanak ki, olyan dinamikus politikai életet, mely az országmai gazdasági, kulturális és szociális struktúráját igenis az evolúció jegyében akarja átalakítani. Munkatáborok felállítására nem olyan egyszerű érdekek megvalósítása szempontjából van szükség, amint ezt Rassay Károly t. képviselőtársam mondotta. Egész nagy magyar vidékek, egész országrészek elmaradottsága, az, úthálózatunk nagy részének elhanyagoltsága teszi szükségessé azt, hogy megszervezzük a magyar dolgozó társadalom milliós tömegeit vagy legalább' ezeknek az ifjúságát, mely egész évszakokon keresztül munka nélkül áll, mely a téli évszakban tétlenségre van .kárhoztatva. (Fábián Béla: Télen fognak utakat építenil) Télen majd azt fogják csinálni, amit télen lehet. Szükségessé teszi ez az egész új társadalmi elgondolás a polgári rétegek organizálását, a kamarák falállítását, nem azért, hogy a felsőházban mandátumot nyerjenek, hanem azért, hogy a hivatás Tendi tisztességét kialakítsák ebben az országban, hogy a polgárosodás folyamatát megfelelő keretekbe öntsék. Szükség van ezekre a kamarákra, hogy a munkaadók és a munkavállalók egymásközötti viszonyának szociális feszültségét egyengessék és az ország romantikus életébe a munkás és munkaadó közti harmóniát vezessék be. Propagandaminisztériumra vagy esetleg propagandára nem azért van szükség, hogy pártpolitikai célokat szolgáljanak vele, hanem hogy a magyar nép széles rétegeivel és a magyar ifjúsággal megismertessék a nagy magyar pro ; bléma lényegét, a magyar föld, a magyar faj életbevágó kérdésének lényegét, ezeket a kérdéseket, amelyek 1918-ban egyszerre zúdultak reánk és amely kérdések komplexumával ebben az országban olyan kevesen vannak tisztában. T- Kénviselőház! Ezekután meg kell állapítanom, hogy az a támogatás és a konmánynyal való az a megelégedés, amelyet Rassay Károly t. képviselőtársam iménti beszédében hangoztatott, ha számunkra értékkel is bír, de nem bír azzal az értékkel, amely a szellemi együttműködést közöttünk kifejleszteni volna alkalmas. Ö ugyanis a lényegtelen dolgokban ért egyet a kormánnyal és viszont a lényeges kérdésekben nem ért egyet sem a kormánynyal, sem velünk. Ha már most az előttünk fekvő törvényjavaslatot nézzük és végiggondolunk azon, mi minden történt a 'mostani képviselőház elmúlt három esztendeje alatt, akkor megç kel] állapítanom, hogy ha Magyarország politikai irányzatának külső és nagy vonásokban belső alapvonalai nem is változtak meg, mégis azóta» amikor először ült össze ez a Ház, rengeteg sok történt. 1935-ben tárgyaltuk le az első költség; vetést. Akkor jelent imeg a Házban a maga új többségével egykori vezérünk. Gömbös Gyula és bizony akkor még minden a kezdetnek, a