Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-327

- Az országgyűlés képviselőházának 327. révén egy csomó improduktív kiadásra kerül a sor <és ebből, valamint az elmaradt munka révén is veszteségek érik az államot, ami a nemzeti vagyon csökkenvséhez vearít. Az ava tóti orvosi kezelés tehát nemcsak a fájdalmakat és szenvedéseket szünteti meg, nemcsak a v&szendőbe menő életeket menu meg, hanem a helyesen keresztülvitt gyógykezelés, az idejében történő beavatkozás útján, amikor az egyenek egészségét visszaadja és munkaképességüket fokozza, a nemzetnek is hasznos és produktív szolgálatokat végez. Nálunk, sajnos, az érvényben lévő rendelkezések ilyen egészségvédelmet »még ma sem tesznek lehetővé. Még a szegény betegek ápolása körül is az utóbbi években teljesen helytelen felfogás alakult ki és érthetetlen eljárás nyert szentesítést. Egy idő óta ugyanis az egyes kórházakat nem aszerint dotálják, hogy hány beteget ápolnak és nem a hivatalosan megállapított ápolási díjakat fizetik, hanem előre meghatározott összeget juttatnak nekik. (Csoór Lajos: Teljes képtelenség!) Ennek azután természetszerűen az a következménye, hogy amikor a kórház ezeket az összegeket felhasználta^ akkor nem áll módjában szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező cbeieget felvenni, mert hiszen a kónház anyagi bázisa forog veszélyben és a kónház anyagi egyensúlya borudhat fel ennek révén. Ilyenkor azután ezek a szegény betegek kénytelenek esetleg kórházról-kórházra járni, még akkor is, ha szabad férőhelyek vannak abban a kórházban, •míg végre azután nagykegyesen elhelyezik őket valahol. Sajnálattal látom, hogy a költségvetésben az erre szánt összeg is évről-évre erősen csökken. 1936-ban az adóstatisztika kimutatása szerint a nyilvános betegápolási pótadó révén 21,886.000 pengő folyt be, ugyanakkor pedig betegápolási hozzájárulás címén 14,250.000 pengőt irányoztak elő. A jelenlegi költségvetésben ez a hozzájárulás már 11,097.000 pengőre csökkent. Három esztendő alatt tehát több mint 3 millió pengő itt a csökkenés ugyanakkor, amikor — meg vagyok róla győződve — az /'általános adóemelésekkel kapcsolatosan ezen a réven is nagyobb összeg folyt be, mint amennyi 1936-ban befolyt. Nemcsak szorosan vett közegészségügyi, hanem általános, egyetemes nemzeti érdek is szól amellett, hogy a betegek ápolására befolyó összegek tényleg SLYTCEL cl célra fordíttassanak, amelynek érdekében azokat beszedik. T. Ház! Az időm letelt. Tudom, hogy a kormányzatnak nincs módjában a költségvetésen most változtatni és a kormányzatot nem is terheli felelősség ezért a költségvetésért, mert hiszen nem ő állította össze. De mivel ezeket a közegészségügyi szempontokat nem látom kellően honorálva és ezeknek a céloknak eléréséhez szükséges összegeket nem látom megfelelő módon biztosítva, a költségvetést nem áll módomban elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kíván még valaki a belügyi költségvetéshez j általánosságban .hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a belügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a belügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. ülése 1938 június 10-én, pénteken. 611 Az általános vita során két határozati javaslatot nyújtottak be. Az egyikben Némethy Vilmos képviselő úr arra kéri utasíttatni a kormányt, hogy a községi jegyzőknek áthelyezéséről, illetve az adóügyi jegyzőknek állami szolgálatba való átvételéről törvényjavaslatokat terjesszen a Ház elé. Méltóztatnak ezt a határozati javaslatot elfogadni? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot elveti. Kertész Miklós képviselő úr határozati javaslatában a kormányt arra kívánja utasíttatni, hogy a választójogi törvényt rendeletileg, vagy pedig új törvényjavaslatban módosítsa. Kérdem, méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik") Kisebbség! A Ház a határozati javaslatot elveti. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa az 1. címet). Malasits Géza! Elnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó! Malasits Géza: T. Képviselőház! Csak röviden, néhány szóval kívánom felhívni az igen t. miniszter úr figyelmét a következőkre. Nincs még egy minisztérium az országban, ahol a fogalmazói karral és a segédhivatalokkal szemben olyan igényeket támasztanának, mint a belügyminisztériumban. Különösen a közjogi osztály az, ahol mind a fogalmazószemélyzetet, mind a segédhivatalt rendkívüli módon igénybe veszik. Tizennyolc esztendeje tart már a magyar állampolgárok igazolása és a tizennyolc év alatt megszoktuk már azt a látványt, hogy a folyosón mindennap több ember vár, ácsorog, míg végre nagy örömére be tud jutni a hivatali helyiségbe, ahol szegény, agyoncsigázott tisztviselők fogadják, s ahonnan nagyon keservesen tudják őt kituszkolni. (Esztergályos János: Szánalomra méltók azok a tisztviselők!) Azon az amúgy is rengeteg sok munkán felül, amelyet a tisztviselők és a fogalmazói kar végez, most még ráadásul az igen t. miniszter úr hivatali elődjének rendelete folytán az egész országban megindult egy áradat az állampolgárságok igazolása iránt. Vannak állampolgárok, akiknek az ügye öt-hat esztendeig ott áll, nem lehet kibogozni, mert éppen a legfontosabb írás hiányzik, mivel megszállott területen van és megy a vándorlás ideoda. Vannak állampolgárok* akik félkiló írást visznek fel a minisztériumba. Méltóztassék elképzelni, milyen nehéz ezekből az ócska, elsárgult és megfakult iratokból . kibogozni, hogy az illető jogosult-e az állampolgárságra vagy nem? Ez olyan rettenetes munkát igényel, hogy bizony akkor sem tudnák elvégezni, ha éjjel-nappal dolgoznának is az emberek. (Esztergályos János: Dolgoznak is éjjel is, meg nappal is ott! Hazaviszik a munkát és éjfélig dolgoznak!) Őszintén meg kell mondanom, hogy a belügyminisztérium segédhivatalai nagy munkát végeznek és még azt sem lehet mondani, — amit egyik-másik minisztériumra több-kevesebb Joggal mondani lehet — hogy kicsit elhanyagolnák a dolgokat, mert a fogalmazótól kezdve az altisztig mindenki figyelmes és igyekszik a közönség kedvében járni. De hallat 87*