Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

Az országgyűlés képviselőházának 326. 7-39 pengő, 1927/28-ban 9-93, 1931/32-ben 1165, 1932/33-ban 1089 pengő volt, ma pedig- 14-80 pengő, tehát éppen kétszerese annak az Összegnek, amelyet 1913-ban fordított egy lélekre az akkori belügyi kormányzat. Így tehát valóban joggal tekinthető az 1938/39. évre előirányzott költségvetés mai adottságunk mellett nemcsak megfelelőnek, hanem figyelembevévé az imént ismertetett adatokat is, nyugodtan állíthatjuk, nogy a szociális célokat szolgáló kiadások anyagi képességünket jóval meghaladó mértékben érvényesülnek a belügyi kormány programmjá ban. T. Ház! Áttérve ezek után a költségvetés egyes tételeinek ismertetésére, az összkiadás előirányzata 133,036.000 pengőt tesz ki, vagyis az emelkedés az elmúlt évhez képest 5,835.350 pengő. Ethből a rendes kiadások emelkedése 5,103.980 pengő. E tételnél a személyi kiadások 4,255.550 pengővel, a dologi természetű kiadások 470.570 pengővel, az önkormányzati testületiek költségeihez való hozzájárulások 377.860 pengővel emelkedtek az elmúlt évhez képest. A rendkívüli kiadások rovatában az átmeneti kiadások rovatában az áümeneti kiadások előirányzata 794.250 pengővel több, viszont a a (beruházások előirányzata 62.880 pengővel kevesebb az 1937/38. évhez képest. A ibevételek előirányzata 1,447.000 pengővel emelkedett. A személyi kiadások előirányzatiát emelni kellett a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb akalmazottak illetményeinek, a többgyermekes akalmazottak családi pótlékának felemelése folytán, továbbá számos új állás megszervezésével járó illetmények miatt. A dologi természetű kiadások előirányzatának emelkedését főként szociális természetű kiadásoknak a költségvetésbe való beállítása indokolja. így töhhek között itt nyert előirányzatot a kisebh vagyonnal rendelkező fizetőköteles tűzharcosok és hadirokkantak kórházi ápolási díjaihoz való hozzájárulás, a zöldkeresziteis egészségügyi szolgálat továbbfejlesztését célzó kiadások, a Szegedon felállított védőnőképző intézet költségei, továbbá az ellátatlan gyermekek gondozási díjaihoz való hozzájárulás. Ugyancsak; ebben a keretben történt a nemrég alakult Magyar Családvédelmi Szövetség szociális célkitűzéseinek támogatására előirányzott hozzájárulás felvétele, valamint a közúti közlekedési rend fokoaottalbíb biztosítása érdekében a kerékpárok hatósági nyilván tartása és rendszámtáblákkal való felszerelése és a tulajdonosok személyazonossági igazolványokkal való ellátása céljából szükséges hitel előirányzata. Az átmeneti kiadások emelkedését indokolja a községi közigazgatás keretében szervezett ezer állás költsége, továbbá a gyermekmenhelyek és óvodák tatarozására szánt öszszeg, végül a törvényhatósági! alapok támogatására előirányzott tétel. Ugyancsak e rovatban szerepelnek a csendőrség és rendőrség felszerelésiének korszerű továbbfejlesztésére előirányzott kiadások is. A bevételek a várható tényleges jövedeleminek megfelelően vannak előirányozva. Az egyes, címek kiadási tételei a társadalombiztosítási hozzájárulás kivételével emelkedést mutatnak. A központi igazgatás címénél KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 június 9-én

} csütörtökön. 563 kimutatott 252.550 pengős emelkedést a már érintett körülményen kívül az is indokolja, hogy a belügyminisztérium ügykörének bővülése folytán itt is új fogalmazói állások szervezte tnek. A vármegyék, városok és községek kiadásának előirányzata 2.223,000.00 pengővel emelkedett. Ez az emelkedés egyrészt a városi számvevőségek államosítása folytán állt elő, amennyiben az itt alkalmazott tisztviselők személyi járandósága is a belügyi tárca költségvetésében nyert előirányzást, viszont a városok által fizetett hozzájárulás a bevételek rovatban van elszámolva. Ezzel kapcsolatban kívánok rámutatni arra, hogy Budapest székesfővárosban milyen kiválóan bevált a fővárosi számszék működése. Éppen ezért a számvevőségek államosítása után megfontolandónak tartanám azt az elgondolást is, amely szerint a most már államosított városi számvevőségek működését a fővárosi számszékhez hasonló megoldással központilag kellene ellenőriztetni. További emelkedést okoz ennél a címnél, hogy az 1938/39. költségvetési évben tervbevette a belügyi kormány ezer állástalan diplomás és érettségizett ifjúnak a községi közigazgatás körében a belügyi tárca terhére való foglalkoztatását. Ezenkívül azok a községek, ahol a pótadó 50 százaléknál kevesebb, saját költségvetésük terhére fognak alkalmazni állástalan ifjakat. Ezzel egyrészt az állástalan értelmiségi ifjúság egyrészének elhelyezése is lehetővé válik, másrészről pedig az amúgy is túlterhelt helyi közigazgatási hatóságok megfelelő segítséghez jutnak. Az ilyen módon megszervezendő, tehát több mint ezer állással, — amint ahogy beszédem elején rámutattam — a községi jegyzői munkák csökkentésének régóta vajúdó problémája is megoldásra kerül. Sajnos, anyagi okok miatt, fedezet hiányában még mindig nem oldható meg a községi jegyzőknek legalább olyirányú tehermentesítése, hogy az adókezeléssel járó teendők alól felmentessenek, ami más szempontokból is kívánatos lenne, (Úgy van! Úgy van!) a folyamatban lévő tárgyalások azonban ilyen irányban is sikerrel kecsegtetnek. Megjegyzem még, hogy a jegyzői tanfolyam tanideje az eddigi három félévről négy félévre emeltetett. A többköltség a belügyi tárca terhére van előirányozva, miután szociális okoknál fogva ez a többlet a hallgatókra nem volt áthárítható. A közegészségügyi, gyermekvédelem, közjótékonysági és emberbaráti intézmények címeknél előirányzott kiadások 600.000 pengővel emelkedtek. E címeknél ki kell emelnem, hogy a közegészségügyi szolgálat zavartalan ellátása érdekében itt is több állás megszervezése és betöltése vált szükségessé. Jelenleg körülbelül 190 falusi egészségvédelmi körzetben folyik a munka és ezzel . egyidejűleg körülbelül 300 Stefánia-intézmény is működik. A belügyi kormányzat hat év alatt szándékozik fokozatosan és céltudatosan az egész országot egészségvédelmi célokra korszerűen és megfelelőé a beszervezni. Igen nagy elismerés illeti éppen ezért a belügyi kormányzatot, hogy a szegedi védőnőképző intézet felállításával lehetővé tette, hogy ma már megfelelő számú védőnő áll a közegészségügyi szolgálat rendelkezésére. Az ivóvíz-kérdés megoldása terén, amely szintén egyik jelentős tényezője a közegész80