Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

Az országgyűlés képviselőházának 326. meg (kelleme szüntetni azt az ádáz komkurrenciát, amelyet az olcsó direkttesrmő borok versenye teremt a bortermelésiben. Nagyon fontos volina ia belső fogyasztás emelése és ennek elérésére tényleg bizonyos propaganda volna szükséges, de a legjobh propaganda természetesem aiz volna, na az egész lakosság; keresőképessége emelkednék úgy, hogy mindenki jobbam imieg tudná a bort fizetni, amely ma egyrészt különiben is lehetetlenül drága, másrészt a kereskedelemi szintén megdrágítja és ugyanaz a ibor, aimeílyet Tokajhegyalján a tulajdonos nem tud eladni, mondjuk cáaik 50 fillérért, Budapesten 4—5 pengős áron kerül kimérésre, amit saját magam tapasztaltam és ami a legnagyobb abszurdum, amelyen valóban segíteni kellene. A borfogyasztási adót ternyi eg sürgősen el kellene törölni, ez azemban magában véve még mind nem segít, itt tényleg a töimiegfogyasztást kellene például a katonaságnál bevezetni, ahogy annak idején Gömbös Gyula intézte, hogy a katonák kapjanak naponta bizonyos adag bort. Nagyon fontos volna a sűrített must felhasználása cukorpótló gyanánt ugyancsak a katonaságnál, esetleg talán: az iskolákban is be lehetne vezetni valamilyen formáiban a cukrozott tej helyett a sűrített mustnak bizonyos fajtáját, mert aiz erősíti a csontozatot és nagyon hasznos volna. Igém nagy örömmel fogadta a szőlő term lelő közönség a tárházak létesítését, amely — mint értesülök róla — tovább folytatódik, valamint azokat az intervenciós vásárlásokat, amelyeket a kormány — mint hallom — a jövőbem is gyakorolni szándékozik és amelyekkel annak idején iffiiegmentette néhányszor a borpiacot, amit a jövőbem is kérünk. Az export emelése is fontos volna. Ez miár külkereskedelmi kérdés és természetesen nagyon nehéz probléma, mert hiszen nem oda szállítunk, ahova akarunk, haimem ahova beengednek minket, sőt ahonnan mi is beengedünk ide árucikkeket, aimá azután visszahat a mi belső termelésünkre. Ez a kérdés tehát nagyon komplikált. Reméljük, hogy a feladata magaslatán álló minisztérium, valamint a külkereskedelmi hivatal ezt a kérdést mieg fogja oldani. ürömmel várjuk és üdvözöljük a hegyközségi törvényjavaslatot. Abban a reményben, hogy ez a törvényjavaslat mihamarabb valósággá válik, a címet elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki a címhez szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jelenteni ki. Következik a 10. cím. Kérem annak felolvasását. Gaal Olivér jegyző (felolvassa a 10. címet): Pintér László! Pintér László: T. Ház! Igen rövidre fogom felszólalásomat. A tavalyi költségvetés tárgyalásakor szóvátettem itt egy anomáliát, amelyet akkor a miniszter úr kivizsgáltatott. Miután az illető intézet — a Meteorológiai Intézetről van szó — nem enged, mivel teljesen, százszázalékban igazam van, én sem engedhetek, amíg az intézet be nem látja, hogy itt tényleg alkalmazkodnia kell az ország gazdasági érdekeihez. T. Ház! Sehol a világon nem adnak este 10 órakor jelentést az időjárásról, csak Ma- ' ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. 553 gyarországon. Ügy látszik azért, mert agrár állam vagyunk, már pedig este 10 órakor az agrártársadalom részére abszolút értéktelen, egyáltalán nincs jelentősége ennek az adásnak. Tíz órakor már senki sincs fenn, a jelentést tehát nem tudják használni, pedig ez, ha időben megkapják, különösen fagyveszély esetén nagyon fontos tényező, mert lehet a fagy ellen védekezni és a munkabeosztás szempontjából sem mindegy, hogy mikor kapják meg az időjárásjelentést. A magam tapasztalatában láttam, hogy például Olaszországban a fagyjelentésre kötelező a védekezés a fagyveszély ellen. Aki nem, védekezik, annak nemcsak, hogy elfagy a terménye, hanem a tetejébe még meg is büntetik. T. Ház! A Meteorológiai Intézet azzal védekezik, hogy neki este 7 órára nem áll rendelkezésére az anyag, hogy kellő időjárásjelentést adhasson. Beszéltem más államok meteorológiai intézeteinek vezetőivel. Azt mondják, hogy nekik sokkal nehezebb összeállítaniok a prognózist, mint a magyar intézetnek. A magyar intézet meg azt mondja, hogy pont nekik nehéz és az osztráknak könnyű. Tudjuk, hogy a kérdésnek nagyon csekély anyagi háttere is van, mert valami pénzbe is kerül, akkor is kell rá fedezetet találnunk, hogy a Meteorológiai Intézet olyan időben adja meg jelentését, amikor az ország közönsége használhatja. Elvégre helyeslem, hogy az intézet tisztán tudományos szempontokat tart szem előtt, de ezek az urak, akiket én tisztelek, becsülök, hiszen értékes magyar emberek és tudósok, meg kell, hogy értsék azt, hogy ennek az intézménynek a tudományos feladaton kívül egy feladata van, mégpedig az, hogy az ország gazdaközönségének szolgálatára legyen. Azt kérem, hogy a földművelésügyi minisztérium kérje meg a Rádiót... (Tolnay-Knefély Ödön: Rendelje el!) Nem rendelheti el, mert a Rádió különálló test, hanem kérje és szólítsa fel a Rádiót, hogy naponta este 7 óra körül szíveskedjék leadni az idő járásjelentést, vasárnap pedig a földmívelésügyi minisztérium rádióelőadása után mondják be újra a déli jelentést. Hogy miért, annak praktikus oka van. A legtöbb helyen, ahol villanyáram van a falun, vasárnap délelőtt szokták kikapcsolni az áramot, mert akkor szokták javítani a hálózatot. Hiába mondják be tehát a déli jelentést, nem tudja felvenni az, akinek hálózati készüléke van. Két-három óra között rendszerint megint bekapcsolják az áramot, ha tehát a mezőgazdasági rádiófélóra után belovassák a déli jelentést, akkor sokan hallgathatják, mert a rádiót a falun tulajdonképpen vasárnap délután használják, hétköznap nem érnek rá. Csak ilyenkor praktikus tehát ezt a jelentést bemondani. Rá kívánok mutatni egy gondolatra, amely szintén az érdekelt szakemberek körében merült fel. Arra kérem a földmívelésügyi minisztérium jelenlévő főtisztviselőit, hogy a növényegészségügyi szolgálatot méltóztassak racionalizálni. Ha a múzeumokat lehetett és kellett racionalizálni, akkor azt is meg lehet csinálni, hogy a három intézmény: a növényegészségügyi intézet, a kertészeti tanintézet és a minisztérium növényegészségügyi osztálya egymással karöltve, lehetőleg közös vezetés és irányítás alatt végezze munkáját. így sokkal több munkát tudnának ezek az intézetek vé-