Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

Az országgyűlés képviselőházának 326. ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. 547 lelkiismeretlenül állítják elő a permetező anyagot. Ezért fontos (voimia a permetező anyagok '.komoly felülviizsigálása, mert hiszen aiz ilyen lielkiisnieretlení munka a gyümölcstermelésnek kárára van, ezenkívül pedig I jogtalanul nyerészkedik a ihibásam ieloállíltott> hangzatosi névvel előálltíott permetezőainyiag gyártója. Nem lehet eléig sokszor hangoztatni a szakmiunikások kioktatását Szakmiuinkásokbain bizony nagyon szegény a unagyar kertészet, mondhatom, ihogy a legegyszerűbb kapálást sem tudja a legtöbb kerti munkás olyan szakszerűen elvégezni, amint azit a növényzet és a talaj struktúrája megkívánná. Ennélfogva fontos, hogy ne csak a kertészek szakképzésére és loklevéJM való ellátására fektesse a föMtmivelósügyi kormány a súlyt, hanem arra is; hogy az egyszerű munkásokat is (megfelelő oktatásiban részesítse egy tanfolyamon, ahol megmagyarázzák nekiilk a dolgokat, hogy az a munkás értelmesen tudja a munkáját elvégezni. A méhészet kérdésével anég egyáltalában nem foglalkozóitt együk képviselőtársam sem s éppen ezért iszeiretnék ennek a kérdésinek néhány percet szentelni. A méhészek felett ugyanisi nem gyakorolnak semmiféle felügyeletet, nem irányítják őket, pedig, Iha megnézzük a statisztikát, abból láthatjuk, hogy olyan nagy éjrtékű produMumoit állít elő ez a foglalkozási ág, — mégpedig nagyon keiviés befektetéssel — hogy feltétlenül imegérdemielnié, hogy felkaroljuk, irányítsuk és lehetővé tegyük, hogy megfelelő szakszerűséggel műveljék. Az Alföldön is lehet ilyet látni, de a méhészek azt mondíják, hogy a Bakonyban és más erdős, területeken miéig általában egésizen primitív kasokkal folytatják a méhészetet. Tudom, hogy a földmívelésügyi kormány programonjáha fel van véve, hogy ezt megfelelő szakemberekkel, felügyelőkkel akarja irányíttatni ; ezt sürgetem is és imiinél hamarább megvalositandonak tartanám, hogy ilyen méhészeti felügyelők az országot járva irányítsanak és ellenőrizzenek. • Tisztelettel várom ennek mielőbbi ímegvalósítását. Elnök: Szólásra következük? Csikvándi Ernő jegyző: Mózes Sándor! Mózes Sándor: T. Képviselőház! Köztudomású, hogy kerti műveléssel lehet legintenzívebben megművelni iá földet és ezzel lehet a mezőgazdaság terén a legnagyobb eredményeket eléírni. Hogy a kerti műveléssel amilyen eredményeket ^lelhet elérni, ezt bizonyítják az évenkint hozzánk visszatérő bolgár kertészek, akik az ország nagyobb városainak környékén folytatott kertészetük termelvényeivel allamdóan ellátják az egyes háztartásokat s a gazdasági év végén számadást tartva, megállapítják, hogy igenis szép eredménnyel sikerült a gazdasági évet befej ezniök. A ibolgár fkertészettel kapcsolatban rá kell mutatnom e>gy visszaélésre is, amely az ország földmunkásmépének szociális, érdiekéit is ériinti. Ezek a holgár kertészek ugyanis az utóbbi időbén a maguk kertészetéhez igyekeznek a Balkánról hoizni magukkal (munkaerőket, s ezek a munkaerők igen erős és oknélküli konkurrenciát jelentenek a mii

! földmunkásainknak s ezáltal ezek a kertészek tisztességtelen versenyt folytatnak azokkal a kertészekkel szemben, amelyek ezen a téren kitűnő eredményeket tudtak elérni. A kertészettel szoros összefüggésben van a gyümölcstermesztés is- A gyümölcstermesztés nálunk meglehetősen irányítás nélkül történik, KÉPVISELÖiHÁZI NAPLÖ XIX. aminek azi a sízomorú következménye, hogy az értékesítés terén nem tudunk nagyobb eredményeket elérni. Az Alföld homokterülete pedig igen alkalmas terület volna a gyümölcskultúra bevezetésiére és különösem bizonyos' almafajtákat tudnánk nagyobb eredménnyel termelni, ha központi irányítás révén el tudnók érni, hogy ne 10—20-féle almát termeijeniek egy-egy községben. Szükséges volna, hogy a gazdasági felügyelőségek bevonásával megfelelő utasítással lássák el a községek lakosait abból a szempontból, hogy ibizonyois vidékieken csak egyféle, egyfajta almát termeljenek- így a külföld részére is egyfajta, a kereskedelem szempontjából is megfelelő jatmafajtákat tudnánk termelni. Az Alföldön kitűnően bevált a húsvéti piros rozmaring-alma és a Jonathán-alma termesiztése. Különösen a 'húsvéti piros rozmaring-alma az, 'amelynek az alföldi klíma a legjobban: megfelel, ezért fontos volna, hogy egyesi községekben más 'almának, mint a húsvéti piros rozmaringnak a termesztését meg se engedjük. Ma ugyanis .az a helyzet, hogy ha a kereskedők megjelennek a kecskeméti piacon s azt kérdezik, hogy hány vagont tudnának nekik eladni, .azt halljuk, hogy ebből mindössze egy-két vagonra való van, holott nagyon könnyen 100 és 200 vagónnyit is lehetne teírmeszteni ebiből az! akna fajtából, amely ^ igen ízes, külsz'ínre is nagyon .megfelelő, de éppen azért, mert csiak keveset termelnek ibelőle, elveszti jelentőségét a magyar gyümölcstermelés' szempontjából. Ugyanez a véleményem a meggy- és a cseresznyetermesztéssel kapcsolatban is. E téren is bizonyos anomáliákat lehet tapasztalni. Ha az ember elmegy egy község piacára, ott ahelyett, ihogy egyféle, egy.fajtájú és minőségű cseresznyével vagy meggyel találkoznék, 5—10 féllével találkozik s ezek között vannak olyanok is, amelyek nem felelnek meg a külföldi ízlésnek pedig ha megfelelő mennyiségű és megfelelő fajtájú cseresznyét tudnánk termelni, sokkal jobb áron tudnánk export útján értékesíteni. A gyümölcstermieléssel és értékesítéssel kapcsolatban^ fontos volna bizonyos intézmények megvalósítása is, különösen olyan helyeken ahol a lakosság nagyrésze gyümölcstermeléssel foglalkozik. Ilyen helyeken szükséges volna hűtőházakat építeni és pedig lehetőleg úgy, hogy nyáron a gyümölcsterjesztés céljaira, télen pedig egyéb termények céljaira álljon rendelkezésre. Fontos volna továbbá hozzászoktatni a mi mezőgazdasági lakosságunkat ahhoz, hogy necsak termiéi je a gyümölcsöt, hanem maga is fogyassza. Abból a célból, hogy a lakosságot a gyümölcs fogyasztásra rávegyük, szükség volna arra, hogy legalább járásonkint állítsunk fel aszalókat s ott anegaszalva ezeket a gyümölcsöket, télen a lakosságot abba a helyzetbe hozzuk, bogy azt a gyümölcsöt, amely esetleg nem piacképes s amely esetleg exportra sem alkalmas, az egészségtelen és egyoldalú hústáplálkozás ellensúlyozására maga is fogyassza. Szükséges volna továbbá konzervgyárak felállítása is abból a szempontból, hogy ha nagy termés mellett nemi tudunk exportálni gyümölcsöt, akkor konzerv alakjában bizonyos készleteket gyűjtsünk, éppen abból a szempontból, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr is megemlített. Miközben összes mezőgazdasági 78