Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-326
Az országgyűlés képviselőházának 326. nak. Ha erre vonatkozólag konkrét panasszal méltóztatik a képviselő úr hozzám fordulni, nagyon szívesen ki fogjuk vizsgálni a kérdést és az igazságnak megfelelően fogjuk megoldani. (Helyeslés a baloldalon.) Szakszerűségi szempontból azonlban megjegyezni kívánom, hogy a legelők nagyon sűrű fásítása a legelőket beárnyékolja. Aztán egy másik dolog, amit itt tekintetbe kell vennünk az, hogy előfordulhat, hogy esetleg egy-két évig nem lehet a legelőn legeltetni, nehogy a jószág a csemetéket kitörje vagy egyéb károkat okozzon. Meg lehet tehát a kérdést úgy is oldani, hogy bizonyos szakaszokban fásítsák be a legelőket. Mindenesetre a konkrét panaszokat ki fogom vizsgálni. Farkas István képviselőtársam felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a fakérdésekben bizonyos rendszertelenség van, hogy a fogyasztók drágáin jutnak hozzá a fához és hogy az a bizonyos konstrukció nem felel meg a célnak. Ez a konstrukció mindenesetre lehetővé tette, hogy a termelőik a múlt évben megfelelő árat kaptak a kivágott fáért, ugyanakkor azonban a fogyasztókra sem rótt túlzott terheket. Most a kérdés a kormánybiztosság kezelése alatt áll és a kormány módot fog találni arra, hogy úgy a termelők, mint a fogyasztók érdekeit megfelelően megvédje. Visszatérni kívánok még Csoór képviselőtársam beszédére, aki kifogásolta, hogy az állami erdőkben nem engedik meg a galyfa gyűjtését. Ezzel kapcsolatban rámutatni kívánok arra, hogy az állami fakitermelések mindig részért hajtattak végre, tehát az ottani lakosság megfelelő famennyiséget feltétlenül kap a kivágott részből. Ezek előrebocsátása után kérem a cím változatlan elfogadását. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóiztatnak-e a 2. címet elfogadni? (Igen!) A Ház a 2. címet elfogadta. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 3. címet felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a 3. címet): Nirnsee Pál! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Következük 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Szeder János! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt. Feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Takács Ferenc! Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! A 3. címnél, a gazdasági felügyelőkkel kapcsolatosan a miniszter úr kijelentései bizonyos mértékben megnyugtatóak, azért, mert a miniszter úrnak is az a felfogása, ami a legjobban megfelel a célnak, tudniillik, hogy a gazdasági felügyelők ne adminisztráljanak, hanem menjenek ki a gazdák közé^ és praktikus tanácsokkal igyekezzenek a segítségükre lenni. Eddig ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. Nálunk Hódmezővásárhelyen amikor volt gazdasági felügyelő, — sajnos, azóta meg is szüntették ezt a hivatalt — három hatalmas szobát ól álló hivatala volt a gazdasági felügyelőnek és a szobák olyan szépen voltak bebútorozva, hogy a szegény parasztemberek nem is mer- ! ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. 533 tek oda belépni, annyira szentélynek tartották. Most viszont a másik végletbe esett a kormány: megszüntette a gazdasági felügyelőséget és most azon a hatalmas, 132.000 katasztrális holdnyi területen, amely csupa kisgazdaságokból áll és ahol rendkívül nagy szükség yolna egy képzett gazdasági felügyelőre, egy ideiglenes alkalmazott látja el a teendőket, nem egészen megfelelően. Én nem az ellen h eszélek, hogy fiatal embereket állítanak be, de a fiatal emberek is mindenesetre már megfelelő élőgyakorlattal rendelkezzenek. A miniszter úr felfogása a mezőgazdasági bizottságokkal és a kamarák működésével kapcsolatosan is megfelel a gyakorlati követelményeknek. Tényleg arra van szükség, hogy a mezőgazdasági bizottságok élő, eleven organizmusoík legyenek. De akkor viszont nem szabad a kérdésbe a választásoknál politikai szempontokat belevinni. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Sajnos, előfordul, hogy azért, mert talán nem a kormányzati rendszerhez és nem a kormánypárthoz tartozik az illető mezőgazdasági bizottság túlnyomó többsége, vagy mondjuk, éppen az elnöke, egy ellenáramlat keletkezik és a használható rendes embereket kibuktatják a mezőgazdasági bizottságból. Megint egy hódmezővásárhelyi példára hivatkozhatom. Nálunk az • ellenzékhez tartozó, de nem mindenáron ellenzékieskedni akaró ember volt a mezőgazdasági bizottság elnöke. Öszszefogott ellene az egész város kormánypárti rétege, megbuktatták és ezzel sikerült Hódmezővásárhelyen az elmúlt ciklusban a mezőgazdasági bizottságot jelentéktelen szervvé tenni. Most már megint ez az ember került a mezőgazdasági bizottság élére, — az államtitkár úr jól ismeri, tudja, kiről van szó, — és így remény van arra, hogy megint élő, eleven organizmus lesz a mezőgazdasági bizottság. A vármegyéknél is és általában a mezőgazdasági bizottságoknál az a helyzet, hogy a politikán keresztül és a választásoknál a politikai szempontoknak mindenáron való figyelembevételével jelentéktelenné teszik ezt az egész ügyet, noha éppen arra volna szükség, hogy minél szélesebb és minél nagyobb rétegek érdeklődjenek ezek iránt a választások iránt. Nem volna szabad azt csinálni a választásokon, amit a múltban is tettek, hogy a legtöbb helyen hétköznapra írták ki a választásokat, amikor aztán természetesen a mezőgazdasággal foglalkozók, különösen tavasszal, mindennel inkább törődtek, csak éppen a mezőgazdasági bizottság választásával nem. A mezőgazdasági munkások, a törpebirtokosok és kisbirtokosok, akik hétköznap dolgoznak és el vannak foglalva, természetesen nem maradtak otthon a mezőgazdasági bizottság választásakor, hanem kint voltak a földeken. A gazdasági felügyelőséggel kapcsolatosan még egy konkrét panaszt is megemlítenék. Hernádnémeti községben éppen a közlegelővel kapcsolatosan volt valami panasz, melyet a Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamarán, a miskolci kamarán keresztül juttattak el a gazdasági felügyelőhöz. Körülbelül nyolc hónapja, hogy a panasz odaérkezett a szerencsi gazdasági felügyelőhöz, de információim szerint még nincs semmiféle intézkedés ebben az ügyben. Az ilyen esetek azután alkalmasak arra, hogy megrendítsék a szegény emberek hitét a hivatalvezetőkbenT. Képviselőház! A címnél még az állatneveléssel kapcsolatosan is szóvá akarok tenni egy kérdést. Az állattenyésztésben éppen a kis mezőgazdasági üzemek a baromfi- és sertés 76*
