Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-323

368 Az országgyűlés képviselőházának 32, független magyar bírósághoz, ha panaszuk van, mint a többi 9 milliónyi állampolgár. Sajnos, nem folytathatom tovább beszédemet, csak a kereskedelemügyi miniszter úr elődjének egyik mondására hivatkozom, aki nagy tapsok között mondtaazt, hogy ha másként nem megy, kikényszeríti a gazdasági hatalmasságoktól, hogy ebben az országban minden magyar ember munkához és munkája vévén tisztességes megélhetéshez jusson. Nagyon kérem az igen t. volt kereskedelemügyi miniszter urat, aki most egy másik tárcát vezet, hívja fel érre a nagyon szép mondására a mostani kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét és tényleg tegyék lehetővé, hogy ebben az országban minden dolgozó magyar ember — tehát az is, aki az Államvasutaknál dolgozik — becsületes munkája után becsületes emberi élethez juthasson. A címet nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház a kereskedelem- és közlekedésügyi tárcát és vele kapcsolatban az állami költségvetés XIX. és XX. fejezeteit részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik az iparügyi tárca és ennek kapcsán a költségvetés XXI. és XXII. fejezeteinek tárgyalása. Az előadó Szentpály László képviselő úr, őt illeti a szó. Szentpály László előadó: Igen t. Ház! Azt hiszem, kétségtelen, hogy az iparügyi tárca költségvetési tárgyalásának hosszú- idők óta nem volt olyan jelentősége, mint éppen a mai napokban. Az iparügyi tárca költségvetésének jelentőségét adják egyrészt a nemzetközi helyzetből folyó viszonyok, másrészt pedig úgy a beruházási kölcsön, mint a vagyonadó 600 milliós összegének fegyverkezési célokra való fordítása, hiszen kétségtelen, hogy az ezzel kapcsolatos munkálatok legnagyobb részének elvégzése az iparra vár. Ennek ellenére az iparügyi tárca számszerű adatairól sok jelentenivalóm nincs. A kiadásoknál a tavalyi költségvetési kerettel szemben, amelyet az országgyűlés bölcsesége 10,749.000 pengőben állapított meg, az idén az előirányzat 11,632.000 pengő, tehát 882.000 pengővel több, mint tavaly volt. Ezzel szemben a bevételek a tavalyi 3,792.000 pengővel szemben 4,866.000 pengőben, tehát 1,073.000 pengővel többen vannak megállapítva, úgyhogy az iparügyi tárca dotációja végeredményben 191.000 pengővel kevesebb, mint tavaly volt. Az egyes címek nagyobb dotációja főképpen az adminisztrációs kiadások növekedése következtében állott elő. így a minisztérium ügyforgalmának növekedése 130.000 pengős kiadási többletet jelentett. A szabadalmi bíróságnál az állandóan növekvő ügyforgalom 25.700 pengő többlet beállítását tette szükségessé. Az ipari felügyeletnél a kiadások 33.900 pengős emelkedést mutatnak. Ez az iparfelügyelői személyzetre rótt nagy munka következménye, illetve ezzel kapcsolatban szükségessé vált létszámszaporítással áll összefüggésben. A bányakapitányságoknál az illetmények csekély felemelése következtében állott elő 4800 pengős többletkiadás. A bányászat és bányászati kutatásnál a kiadások 255.400 pengővel emelkedtek. A recski bányánál a bevételek, úgy mint tavaly is, az idén is fedezik a bánya üzemi kiadásait. A bányászati kutatási programmban előirányzott összeg a tavalyi keretek között mozog. Közismert dolog, hogy a legutóbbi időben . ülése 1938 június 3-án, pénteken. a kutatások komoly eredményeket produkáltak, amennyiben a bükkszéki olajfúrások napi egy vagont, a lispei olaj fúrás ok napi 10 vagont adnak, úgyhogy nyersolajtermelésünk ennek következtében évi 4000 vagonra emelkedett, ami évi szükségletünknek körülbelül 16%-át teszi már ki. A kutatások mai állása szerint megvan a lehetősége annak, hogy rövid időn belül talán még az ország egész benzinszükségletén túl is nagyobb mennyiséget fogunk kapni a föld mélyéből. A beruházási programmban gondoskodás történik arra vonatkozólag, hogy a nyersolajkutatások teljes egészükben végrehajthatók legyenek. 7700 pengő többletkiadás állt elő az Állami Munkaközvetítő Hivatalnál, 245.000 pengő többletkiadás, pedig a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetnél, amelyből 200.000 pengőt az intézet bővítésével kapcsolatban szükséges kiadások fedezésére kell fordítani. A költségvetés legfontosabb tételei az ipari célok címénél vannak előirányozva. Itt a tavalyival szemben 179.000 pengős többletkiadás mutatkozik. A bevételeknél a bányászatná] 913.000 pengős többletbevétel van és ez az oka annak, hogy bár a kiadások lényegesen emelkedtek, mégis végeredményben 190.000 pengős kisebbedés mutatkozik az iparügyi tárca költségvetésénéL A tárcához tartozó Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak évi költségvetésénél az 1933/34. évi 9,500.000 pengős hiánnyal szemben ma már csak 3,250.000 pengős hiány van, a tavalyi hiány pedig az ideinek éppen a kétszerese, 7,623.000 pengő volt, vagyis a hiány az utóbbi időben rohamosan csökkent. A gyár forgalma lényegesen emelkedett és a javulás ebben az irányban is folytatódik. Igen t. Ház! Amint említettem, az iparügyi tárca költségvetésének jelentősége ezekből a számokból nem tűnik ki. A tárca költségvetését a bizottsági tárgyalásnál főképpen két szempontból bírálták el, mezőgazdasági és ipari szempontból és mezőgazdasági termelésünk mai állapotával szembeállították a túlságos iparpártolást abban a 'beállításban, hogy a túlságos iparpártolás bizonyos mértékben veszélyezteti a mezőgazdasági exportot s hogy iparunknak egy része úgynevezett üvegházi ipar, amelynek jelentősége a nemzet további fejlődése szempontjából mindig kisebb és kisebb lesz s végül a nagy áldozatok árán 'megteremtett üvegházi ipar a körülmények kényszerítő hatása alatt össze fog omlani. A másik oldalon viszont mezőgazdasági exportunkkal szemben felhozták, hogy az export évi 300—350 millió pengőt tesz ki, amiből egy főre 40 pengő esik, s ezért a mai alacsony élelmezési színvonal mellett az export jelentős részét a belső fogyasztás fedezésére, illetve az élelmezési színvonal emelésére kellene fordítani, úgy, hogy igenis, az eddiginél is fokozottabb iparpártolásra lenne szükség. Méltóztassék megengedni, hogy a magam részéről is néhány adatot hozzak ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Ház színe elé, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a kérdést, amely végeredményben az egész magyar nemzet fejlődése szempontjából egyike legfontosabb kérdéseinknek, sőt bátran mondhatjuk, hogy sorskérdésiünk is, tisztábban láseuk és könnyebben formálhassuk meg véleményünket. Ha a mai Magyarország népességének szaporulatát nézzük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy Magyarország lakossága az utóbbi negyven év