Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

26 Az országgyűlés képviselőházának 315. ülése 1938 má-jus 18-án, szerdán. itt, részben a felsőházban, részben egyéb körökben Magyarországon igen erős képviselettel rendelkezik. Ez a tiszta helyzet, amelyből az

1 úgynevezett politikai radikalizmust meg kell ítélni. A túlígérgetés ebben az országban az utóbbi időben szervezett formában megtörtént. En igenis, pozitíve tudom, hogy ígérgették azt, hogy egy új, hatalmas és lényegében forradalmi, egyik napról a másikra történő átalakulás esetéi; a rendőrség veszélyes üzem lévén, a rendőírlegénység 600 pengő havi fizetést fog kapni. (Rupert Rezső: Ezt Szálasiék csinálták!) Én igenis, hallottam ezt, de nem beszélek arról, hogy ki csinálta. Ennek a túlígérgetésinek, jelenségei az országban de facto megvannak. Tudom, hogy a házmestereknek háromszoros szemétpénzt ígértek arra az esetre, ha az átalakulás megtörténik. (Sulyok Dezső: Hároimszor annyi lett volna a szemét! — Rassay Károly: Kiík ígérték? — Törs Tibor: Nagyon érdekes!) Az alsó kategóriáikat tisztán anyagi formákban, anyagi ígéretekkel próbálták meghódítani, amikor pedig minden becsületes jobboldali és szélsőjobboldali politikus tudhatja, hogy^ mi sem dupla imunkabért, sem 6—700 pengős rendőri fizetéseiket ennek az országnak termeléséből nem tudunk előállítani. (Ügy van! Ügy van! — Felkiáltások a baloldalon: Ki ígérte? — Br. Berg Miksa: Na, Balogh István!? — Sulyok Dezső: Nyilatkozzék a Hortobágyról! — Tauffer Gábor: Közveszélyes üzem! — Zaj.) Nem óhajtom a politikai szenvedélyeket felkelteni senkinek a megnevezésével, mert nagyon jól tudom, a politikai rendszer «alz, hogy ha azt mondják: kérem, ez ebből vagy ahból a pártból indult ki, akkoir a válasz rögtön megérkezik: nem tudunk semmit sem róla. nem a központból kiindulva történt, ez .egyes személyek egyéni vállalkozása. Ezek a személyes vállalkozások azonban nem politikai elvekért, nem a szabad szó jo gáért és agitáció lehetőségéért küzdenek, hanem valami próféciával azt hirdetik, hogy az uralmat egyik napról a másikra át lehet Magyarországon venni (Sulyok Dezső: Ki hirdette ezt!) és akkor itt tökéletesen új rend keletkezik, amelyért a nagykereskedőnek kötelessége az obulusokat már ma előre lefizetni, (Rassay Károly: Ki ígérte? — Felkiáltások a baloldalon: Ki ígérte? — Tauffer Gábor: Meg kell nevezni! — Zaj.) vagy kötelessége a tisztviselőnek egy bizonyos pártba belépni. Ez a politikai irányzat ma létezik Magyarországon és ha volt bűne annak az úgynevezett liberális közvéleménynek és volt bűne a zsidó közvéleménynek, akkor az a legnagyobb bűne, hogy két esztendő óta nem csináltak mást. mint azt, hogy iparkodtak egy kalap alá vonni az Összes jobboldali mozgalmakat. (Egy hang bal/elől: Tévedés! — Zaj. — Elnök csenget.) Ennek s másirányú közvéleménynek mindig megvolt az a lehetősége és az a reménysége, hogy ha ití Magyarországon a mezítlábasság kerekedi h felül, akkor utána feltétlenül bekövetkezik a reakció, tehát nem olyan veszedelmes, mint az a jobboldaliság, amely rendes, nyugodt meneteléssel igenis el fogja érni azt, amit ebben az országban el akar érni. (vitéz Csicsery-Rónay István: De mindig támadták a jobboldalt! — Sulyok Dezső: Százszázalékig igaza volt, csakhogy egy héttel ezelőtt nem ezt mondta! — Fábián Béla: Hát utána a gyűlésen mit beszéltek? A budai Vigadóban tartott gyűlésen mit beszéltek? — Tauffer Gábor: Megvan az eredménye a törvényjavaslatnak! Hála Istennek, elérkeztünk ide! — Meizler Károly: Kész a zűrzavar! — Zaj. — Elnök csenget. — Fábián Béla: Zalaegerszegen volt zűrzavar! —Zaj. — Elnök csenget.) Az egyes létező politikai pártok közül nem lehet egyetlen egynek sem programmja az, hogy rögtön átvegye a hatalmat, mert ennek tisztán csak felfordulás lehet a vége, (Ügy van! Úgy van! jobb felől.) mint ahogyan nem lehet az igen t. kormánynak sem célja az, hogy a saját hatalmát megőrizze, mert akkor is felfordulás lesz az országban. (Fábián Béla: De az Elektromos-Műveknél mit hirdetnek?) Rengeteg hiba történt mind a két oldalon és most, amikor ezt az új rendtörvényjavaslatot beterjesztették, ezt le kell szögezni. Én tisztességes és becsületes harcot folytattam az előző kormányok ellen és állítottam, hogy a rendőri felügyelet alá helyezőinek a politikáiba való bevonása nemcsak bűn, hanem végtelenül veszedelmes dolog is az ország közéletére. Megmondottam: ahogyan ezt állítoim a szociáldemokrata munkásokról, éppenúgy állítom a nyugalmazott századosokról, a nyugalmazott katonatisztekről vagy a tartalékos katonatisztekről, mert hol van ebben az országban a katonai rend megbecsülése, ha embereket kicsi politikai bűnökért be lehet vinni a fegyencek telepére, meg lehet ott a borbéllyal nyíratni és fertőtleníteni lehet. (Dulin Jenő: Mi az, hogy kiesd!) Ma a legfontosabb az emberek leikére való vigyázás. (Égy hang jobbfelől: A rend!) En is azt mondom, tessék büntetni, de büntetés semmi körülmények között ne legyen olyan, amely az illetőt emberi méltóságában, a standjában, a katonasághoz való tartozandóságában sérti. En százszor szívesebben venném, ha a nyugalmazott katonatiszti kart és a tartalékos tiszteket, ha ilyen eljárás szükséges ellenük, a katonaság jurisdictiója alá helyeznék, mintha ilyen formában kell ezeket az embereket megsz egyéníteni. En állítom, hogy a rendőri felügyelet alá helyezett emberek feje fölé, függetlenül attól, hogy mit tudnak és mit érnek politikailag, az egész országban glóriát szőttek a legegyszerűbb magyarok között. (Ellenmondások a, baloldalon. — Dulin Jenő: Szó sincs róla!) Egy nagyon ügyes agitációval odáig jutott a dolog, hogy kint a falvakon az emberek azt hiszik, hogy azért helyezik rendőri felügyelet alá az embereket és azért állnak ott csendőrszuronnyal, ímert nem engedik meg, hogy a magyar népet megmentsék. Ez a propaganda folyik Magyarországon. (Br. Berg Miksa: Ott mulatnak a Margitszigeten!) Igen t. Ház! En belátom azt, hogy az intézkedésekre szükség volt, csak egyetlen dologtól félek, attól, hogy ennek a rendtörvénynek a végrehajtásánál a végrehajtás módja okozhat bajokat, mert egyedül a végrehajtás módja az, amely az ország szempontjából jő vagy rossz lehet. Nehogy megtörténjék az, hogy a végrehajtók, a kiskirályok között éppen azok iparkodjanak majd a legkegyetlenebbül eljárni, akik az ilyen mozgalmaknak az igazolványait annakidején, amikor azt hitték, hogy a konjunktúra teljesen a másik politika oldalára áll át, már régesrégen kiváltották a maguk számára. (Fábián Béla: TJgy, mint 1918-ban! — Rassay Károly: Tagadtak, amikor azt állítottuk, hogy inficiálják a közigazgatást, most beismerik!) A törvényjavaslat sorsa kétségtelenül attól függ, hogyan hajtják végre, mert hiszen a