Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-319
Az országgyűlés képviselőházának 319. Mindenekelőtt fel kell hívnom, a mélyen t. Ház figyelmét arra, hogy mi itt a parlamentben ós parlamenten kívül iis szeretünk és joggal szeretünk a bírói karral, a független magyar . bírósággal szeimlben lelkünk mélyéből a legmesszebbmenő elismerő szavakat hallatni. Nagyon, kérem az igen t. kormányt pártom nevében arra, hogy méltóztassék ennek a (bírói karnak az anyagi megsegítésére gondolni. Különösen az alsóbb fizetési fokozatokban romlott meg a bírák és ügyésziek előhlaladási lehetősége. A bírói status első csoportjába csak 17— 18 esztendő után lehet a legkiválóbb, színegyes. minősítésű bíráknak imlagaisabb osztályba bejutniuk. A nem legkiválóbb minősítés mellett már csak 20—22 esztendő után juthatnak be az ; első csoportból a második esoportbiai. A legutóbbi kinevezéseik 'alkalmával csak alig egypár kinevezés történt és 52—53 éves korában \ érte el egy pár kivétel azt, hogy a hírói sta- i tus első csoportjából a második fizetési cso- , portba neveztetett ki. Ha nézzük akár a fegy- ! veres erő, latkár más 'közszolgálati alkalmazót- ! tak statusát, iákkor azt látjuk, hogy bár a miai j rossz viszonyok között azoknak a helyzete dis igen súlyos, a bírák azonban még ezekkel szem- ] íben is hátrányban vannak, laimi természetszerűleg a ibírói kariban igen nagy lehangoltságoít idéz elő. Nem egy esetiben látjuk, hogy .érdé- \ mes, nagyszerű inunkat végző, akár a fegy- : veres erőhöz, akár tolás statushoz tartozó ki- ' váló tisztviselők 46—48 éves korukban elérik i fakár a miiniszeri tanáososii rangot, akár pedig , a fegyveres erőnél ennek megfelelő osztályba I lépnek elő, ugyaniakkor szinte kirívó zonyára feledékenységből előálloitt helyzet, hogy a bírák ilyen 'tekintetben sokkal, de sok- | kai hátrább Vannak. Nagyon (kérem a 'kor- j mányt, vegyen olyan intézkedéseket foganatba, ' hogy ezek a panaszok: megszűnjenek 'és a bírák ! hamiaralbib bejuthasiSianak a (második 'fizetési j csoportba, minit ahogy eddig 'bejuthattak. A (mostani helyzetnek az ^ oka az én tudó- , másom szerint az, hogy a bírói és ügyészi lét- ! számot helytelenül állapították meg a status , első és második fizetési csoporttjában. Nem. ! akarom felsorolni, hogy hány bíró van az ! egyik és hány a másik fizetési csoportiban, mert \ a ; z Ügen t. kormánynak ezt nagyon jól kell tudnia | és ha információm jó, e tárgyban egy kérelem is fekszik a kormány előtt. Meg kell jegyeznem, hogy hozzám senki sem jött a bírói karból olyan irányú kéréssel, hogy ezt a kérdést a parlamenitíben vagv ezenkívül szóvátegyem. Teszem ezt saját lelkiismerete-miből és azt hiszem a Ház minden egyesttagjának belső óhajából kifolyólag lis. hiszen a bírói karral szemben mindig a legtmesszebhmenő tisztelettel, megbecsüléssel és együttérzéssel viseltetünk. Kérem 'a t. kormányt, hogy ezlt a statust csoportosítsa át, teremtsen a két csoportban a besorozás tekintetében olyan helyzetet, amely mintegy automatikusan lehetővé teszi, a uralt hiányait pótolva, hogy a bírák töimlegesen elő tudjanak lépni az első fizetési csoportból a másodikba és onnan feljebb .^ Határozati ja vaslatomat a következőkben terjesztem elő az igen t. kormányhoz (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a bírói és ügyészi külön status.Ibian laz első és második fizetési csoport között a gyorsabb előlépés lehetővéitétele miatt a mostani létszámét helyesebben ossza el, illetőleg állapítsa meg.« Sok szó esett itt a családvédelemről, előttem szólott igen t. képviselőtársam is, valaülése 1938 május 2^-ên, kedden. 151 mint a túloldalon lévő vezetőpárt tagjai közül is igen sokan helyesen szóvátették a családvédelem kérdését és ezt szociális, igazságos és a mai kor igényeinek megfelelő szempontokból óhajtották megoldani. En csatlakozom, egységespártbeli igen t. képviselőtársaimhoz és kisgazdapárti képviselőtársaimhoz, akik hasonlóképpen nyilatkoztak az igen t. Ház előtt. En azt hiszem, hogy akinek több gyermeke van, annak több jogának is kell lennie a jobb megélhetéshez. Aki a jövő magyarságot akarja építeni, az necsak fizikailag hordjon téglát, hanem gyermeket is neveljen ennek a hazának, mert azok a szülők fogják'majd ezt a hazát naggyá, hatalmassá tenni, akik minél több gyermeket nevelnek a hazának. Tegye tehát lehetővé a kormány azt, hogy az egyes családok minél több gyermeket nevelhessenek a hazának. Ezt az alkalmat ragadom meg egyúttal arra, hogy emlékezetükbe idézzem azt, hogy még néhai Gömbös Gyula idejében az ország hercegprímása, Serédi ő eminenciája egy törvényjavaslattervezetet nyújtott be a családvédelem kérdésében, amely tervezet még ma is a kormány előtt fekszik. Méltóztassék ezt a tervezetet tárgyalási alá venni. Hiísizeim, hogy ez megint olyan kérdés, amely ebben a lelkileg annyira meggyötört és ebben az izgatott atmoszférában rendkívül jó hatást fog kelteni, eltekintve attól, hogy ennek megoldása szociálisan is igazságos és méltányos. Ezzel kapcsolatban nagyon természetesen meg kell említenem a munkásság kérdését is és arra kell kérnem az igen t. kormányt, hogy a családvédelmet azoknál az anyagilag legalacsonyabban dotált rétegeknél kezdje meg, amelyeknek megélhetése rendkívül nehéz^ és amelyek mindennapi kenyerük megszerzéséért is küszködni kénytelenek. Ezért tehát a kormány vezesse be a családi munkarendszert az egész vonalon. Nagy megértéssel üdvözöltük az igen t. miniszterelnök úrnak expozéjában tett ezirányú nyilatkozatát, amikor kategorikusan iádi bérrendszer bevezetését helyezte kilátásba. Legyen meggyőződve az igen t. kormány arról, hogy ebben a kérdésben pártom részéről nemcsak hogy ellenállásra nem fog találni, hanem az Egyesült Keresztény Párt ebben a vonatkozásban is a legmesszebbmenőleg áll a kormánynak a rendelkezésére. Azt azonban mégis le kell szegeznem, hogy egy héttel a miniszterelnök úr nyilatkozata előtt azt a javaslatot tettem a pénzügyi bizottságban, hogy a kormány vezesse be a családi bérrendszert az állami üzemekben és a hozzátartozó üzemekben. Akkor az általam oly nagyrabecsült miniszter úr aggályának adott kifejezést és majdnem lehetetlenségnek mondta, hogy ezt rövid idő alatt meg lehessen csinálni. Én üdvözlöm azt, hogy az új kormány ennek ellenére is erre az útra lép és remélem, hogy nem elutasítani, hanem elfogadni fogja következő határozati javaslatomat (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, rendelje el a munkások bérének olyan rendezését, hogy a családi miinkabérrendszer mellett az időszakos órabéremelés és három évi szolgálat utáni állandó alkalmazás biztosíttassék.« (Reibel Mihály: Ez a fontos, nem pedig éveken keresztül egypár pengőért dolgozni!) A munkabér kérdésénél természetesen 24*
