Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-318
Az országgyűlés képviselőházának 318. rostjában, azt mondhatnám, par excellence ': magyar. Az Árpád véréből, törzséből sarjadt I es a kereszténység szellemével beoltott tős- | gyökeres magyar típusnak legeszményibb, j leggyönyörűbb, legteljesebb kitökéletesedése | és kivirágzása. Nem szakad el a múlttól, nem I vágja el a gyökérszálait, nem olvad fel a j nyugati eszmék választóvizében. Minden gon- ] dolatot, amelyet átvett, átdolgozott magyar } lelkével, úgyhogy abból magyar érzés, ma- ' gyár vér, magyar erő, magyar élet és magyar ! szellem lett. Minden intézményében magyar, j Valahogyan a magyar gondolkodás- és érzés- ' világba, a magyar múltba és jelenbe belegyö- í keredző olyan jog- és alkotmányfejlődést indított meg, amely eredetiségben és nagyszerű- ! ségben páratlan az egész kontinensen. Előtte volt a római törvénykönyv a maga pompás ' rendszerével, a frank törvény, de nem ezeket vette át, hanem a magyar géniuszból merített, úgyhogy itt minden a magyar lélek fakadása, itt nincs import és nincs idegen rendszer. Csak nézzük szomjas és áhítatos lélekkel ezt a nagy, szent, keményöklű, alázatában gigantikus és hatalmas, erejében alázatos, népéért élő és népének évezredekre utat mutató nagyszerű fenséges magyart és értsük meg a gondolatát, mert a szentistváni gondolat, amelyről annyit beszélnek és írnak, voltaképpen az egész magyar életnek a tartalma. ' A szentistváni gondolat a magyar nemzetpo- I litikai célkitűzésnek a legtökéletesebb megfő- i galmazása. Ez a magyar misztérium és a ma- '• gyár realitás. Ez a magyar világosság a sö- | tétsegben és reménység a depressziók, a le- i hangoltság éjszakájában. Ez a magyar szentistváni gondolat adott világtörténelmi koncepciót, évezred távlatába kifeszített világtörténelmi gondolatot és ! koncepciót. És ha igaz az, — aminthogy igaz — hogy csak azok a nemzetek, amelyeknek ilyen évszázadokba belenyúló világtörténelmi gondolatuk van és amelyek ezeknek a gondolatoknak a szolgálatába állítják egész munkaerejüket és készségüket, csak ezek a nagy nemzetek, akkor a magyar nemzet minden ki- i csisége mellett éppen ennek a világtörténelmi koncepciónak alapján nagy és hatalmas nemzet. Magával azzal a ténnyel, hogy nem a nyugatrómai és nem a keletrómai császártól kérte a koronát, megjelölte Szent István a magyarságnak történelmi helyét, útját és szerepét, önálló és független történelmi egyéniségét. Nem tartozhatik a nyugati és nem íartozhatik a keleti erőrendszerbe Neki itt kell lennie a Duna völgyében, bástyának és gátnak az erők összeütközése vonalában, és az itt élő különféle, de egymagukban államalkotásra képtelen népeket össze kell fognia egy védelmi tömbe, egy népfeletti birodalmi gondolatot kell megvalósítania ennek a területiek függetlensége, önállósága és az európai egyensúly szolgálatában és érdekében. Ezt a feladatot a magyar hihetetlen tökéletességgel, a mártiromságig menő áldozatossággal teljesítette, éppen ezért a történelem ennek a népnek igazságot fog szolgáltatni, feltéve, hogy ez a nép nem felejti el ezt az önálló, független történelmi feladatát és szerepét és nem olvad bele sem a Kelet, sem a Nyugat felé hullámzó erőáradatba, mert akkor megszűnik érték, tényező és erő lenni a történelem számára, és a történelem azokat a népeket, amelyek elvesztették értéküket és jelentőségüket, elkotorja útjából, vagy pedig átgázol rajtuk. Mi ennek a történelmi feladatnak célja, tartalma és jelentősége ma? Az, hogy kritika | és feltétel nélkül mindenkori kiszolgálója leülése 1938 május 23-án, hétfőn. 105 gyen a nagyhatalmi érdekeknek? Semmi esetre sem! Az, hogy ebbe a mostani helyzetbe mint végleges helyzetbe belenyugodjék! Még kevésbbé! Az, hogy összekötő legyen állandóan Kelet és Nyugat zónája közötti Nem! Elvesztette talán jelentőségét ezekkel a legújabb eseményekkel kapcsolatban és ezeknek következtében! Sőt, megsúlyosbodott a jelentősége és fontossága Ausztriának kikapcsolásával. Mi a történelmi feladata 1 ? Azt a régi Árpád-, Anjou- és Hunyadi-gondolatot kell modernül megformuláznia, ezt az Észak-Délre irányított magyar bástyát bele kell állítania abba az erőrendszerbe és abba az erővonalba, amely az Északi és Keleti tengertől egészen a Földközi tengerig terjed. Ebben az erőrendszerben csúcshelyzete van a magyarságnak, és ebben az erővonalban a magyarság a tengely, a forgópont, s ennek következtében, ennél a helyzeténél fogva olyan világtörténelmi szerephez juthat, amely megfelel az ő történelmi múltjának és megfelel a benne lévő történelmi értékeknek. A fejlődésnek olyan elragadó távlata nyílik meg ez előtt a nemzet előtt, amelyre ez a nemzet büszke lesz, mert ez a nemzet mindig principiális szerepre volt rendelve. A szentistváni gondolat jelenti a szó nemes értelmében vett nacionalizmust. A szentistváni gondolat egy nagy parázsló szent szenvedély és tűz, az erők örök forrása, nem frázis, egy felséges valóság; nem érzések áradása csupán, hanem kötelességtudás és kötelességteljesítés; nem önimádás, hanem önismeret, tárgyilagos, könyörtelen, tiszta önismeret és szociális igazság és szociális igazságosság. Nem jelent kizárást és nem jelent hódítást és nem jelent gyűlölséget más népekkel szemben, hanem jelenti a felismerését a magyarság dunavölgyi szerepének, jelenti felismerését annak a hivatásának, amelyet az élet, a történe lem és a sors itt kijelölt számára. Jelenti világos tudatát annak, hogy ő van ide rendelve, mint rendező erő és tényező a Kárpátok és az Adria közötti területre. És jelenti a szentistváni gondolat a keresztény gondolatnak teljes eszmegazdagságát és minden erejét. Nem egy politikai cégérré leszáradt kereszténységről van itt szó, nem egy olyan formális kereszténységről van szó, amely nem norma, nem zsinórmérték, hanem amelyet mindenki a saját gondolatához deformál, gyúr le és idomút le, hanem arról a keresztény gondolatról van szó, amely itt a magyar életben és a magyar történelemiben többet, jelentett, mint valláserkölcsi erőt és tényezőt: jelentette itt a magyar életben és a történelemben az államszervezésnek egyik leghatékonyabb és légerő teljesebb tényezőjét. A keresztény gondolat és a magyar gondolat elválaszthatatlan egymástól. Nem lehet megérteni a magyar történelmet a keresztény gondolat nélkül. Hogy ebből a népből nemzet lett, a nemzetből ország, az országból birodalom: ezt a keresztény gondolat erejének lehet köszönni. Tehát pártütés a keresztény gondolattal szemben, pártütés a nemzeti gondolattal szemben, elárulásta a keresztény .gondolatnak — elárulása a magyar .nemzeti 'gondolatoalk és elszakadás a keresztény gondolattól — a keresztény nemzeti gondolatnak, a, magyar nemzeti gondolatnak a pusztulását jelenti. A mai kornak az eszméje a szociális gondolat, és ki kell emelni a keresztény gondolatból ezt a mélységes, hatalmas, gazdag szociális
