Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-300
74 Az országgyűlés képviselőházának jobb- és a baloldalon és a középen.) amely európai viszonylatban is kifogástalanul megállja a helyét. Tiltakozom és visszautasítom azokat a feltevéseket és gyanúsításokat, hogy ennek az államrendőrségi tisztikarnak elítélendő és helytelen olyan világnézeti meggyőződései, korlátozottságai és velleitásai lennének, mint amilyeneket a képviselő úr imputai. És méltóztassék tudomásul venni, hogy annak az államrendőrségnek felettes hatósága a belügyminiszter % Az államrendőrség tényeiért és mulasztásaiért a belügyminiszter alkotmányos úton felelősségre vonható. (Helyeslés balfelől.) Én nem is térek ki e felelősség elől, ezt mindenkor vállalom, legjobb hivatali lelkiismeretem tudatában. Amikor tehát kritizálni méltóztatik, nekem méltóztassék szemrehányást tenni, nem pedig az államrendőrségnek. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon és a középen. — Csoór Lajos: Azért interpellálnak! — Horváth Zoltán: Tessék megnevezni az egyéneket!) Tudtommal a magyar királyi államrendőrség tisztikarát egy szellem hatja át: a közszolgálati kötelességtudásnak és az objektív igazságra való törekvésnek a szelleme. (Úgy van 1 . Ügy van! — Rassay Károly: Ez a helyes!) Végül a következőket is kénytelen vagyok kijelenteni. Az, hogy Szálasival és híveivel szemben enyhébb, vagy szigorúbb magatartás fog-e a hatóságok részéről gyakoroltatni, kizárólag az ő magatartásuktól függ. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon s a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga illeti meg. Hubay Kálmán: T. Ház! Legyen szabad legelsősorban is ott kezdenem, ahol a belügyminiszter úr végezte, és pedig a rendőrség kérdésénél. Emlékezetem és a Napló szerint azt mondtam, hogy az egyébként nagyszerű magyar rendőrtisztikarban és az egyébként pompás magyar rendőrségben vannak^ egyes tényezők, akikben bizonyos nem kívánatos szellemet látok érvényesülni. Engedje meg tehát nekem az igen t. belügyminiszter úr, hogy midőn engem, bár »bántó él nélkül«, de mégis a destrukció vádjával illetett, ezt a vádat magamtól tisztelettel elhárítsam, mert mióta 17 éves gyerekfejemmel beléptem a politikába és abban immár 19 év óta szerepelek, mindenkor konstruktív, nemzetépítő, rendet tisztelő, rendőrséget tisztelő; katonaságot tisztelő és csendőrséget tisztelő irányban dolgoztam. Ez a belügyminiszter úr beszédére a legelső megjegyzésem. A másik pedig az, hogy én elhiszem, hogy a belügyminiszter úr és a rendőrség »közigazgatási intézkedéseket« foganatosított, de éppen ezt perhorreszkálom, mert ennek a közigazgatási intézkedésnek nincs törvényes alapja. A közigazgatási bíróság Ikimondta, hogy a rendeletek hatálya 1923-ban szűnt meg. (Nagy zaj. — Elnök csenget.) Lehetne hivatkozni arra, hogy a Kúria viszont azt mondta ki, hogy hatályban vannak a rendeletek, de ha erre hivatkozunk, akkor a független bíróság elé kell menni, közigazgatási ügyben azonban a közigazgatási bíróság elé. (Rassay Károly: Állandóan felügyet alá helyezik a kommunistákat és valamennyi a helyűikre ül!) Azt mondta a belügyminiszter úr, hogy a szervezkedés a betiltás után is folyt és ezért volt szükség rendőri felügyelet alá helyezésre. A belügyminiszter úr ebben téved, mert a párt feloszlatása és a rendőri felügyelet alá való 300. ülése 1938 április 27-én, szerdán. helyezés egy napon történt, a feloszlatás után tehát már csak azért sem lehetett a szervezkedést folytatni, mert közben az emberek rendőri felügyelet alá kerültek. Hogy mennyire rosszul informálták a belügyminiszter urat és hogy a rendőrség is mennyire rosszul volt informálva, azt mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy amikor ezek az emberek már régen a rendőrségen voltak, 1938 február 21-én 11 óra 10 perckor a belügyminisztérium rádióállomása a következő rádiógrammot adta le (olvassa): »Ma esti távbeszélőn leadott rendelkezésem kiegészítése gyanánt közlöm, hogy Szálasi Ferenc és gróf Széchenyi Lajos valószínűleg vidéken tartózkodnak, feltehető, hogy csapatok szervezése és Budapestre való feljövetel céljából. Utak, hidak, középületek figyelendők. Céljukban megakadályozandók. Minden vonatkozó megállapítást, értesülést távbeszélőn nekem azonnal jelentsen. Vidéki főkapitányság.« Ez a rádiógramm akkor ment ki, mikor ezek az emberek már .régen a rendőrségen voltak. (Rassay Károly: Ügy látszik, nemcsak leadó, hanem felvevő rádiók is vannak! — Esztergályos János: Kitől kapta azt a rádiógrammot?) Akitől maguk kapták tegnap a nyomozati jegyzőkönyvet! Viszonválaszomhan egyre szeretnék kitérni. Nevezetesen azt reméltem, hogy a belügyminiszter úr azt mondja: igenis nem volt törvényes alap, tehát ia rendőri felügyeletet megszüntetem. A belügyminiszter úr azonban nem ezt mondotta, hanem arra célzott, hogy enyhébben, vagy szigorúbban bírálják el az illetők ügyét. Ezt nagy megdöbbenéssel vagyok kénytelen tudomásul, venni, mert és egyszerűién hitelesítése" a pesti zsidó kávéházakban szállongó azoknak a híreknek, hogy tisztességes nacionalista magyar embereket inter tiálótáborba szándékoznak küldeni. (Zaj. — Rassay Károly: Ugyan, kérem!) Sőt a pesti izraeliták már arról beszélgetnek, hogy az internálótáborba helyezett Szálasi Ferenc fertőző betegséget fog kapni, vagy pedig öngyilkos lesz. (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Itt látható a csodakígyó!) Bejelentem, tehát előre, hogy Szálasi Ferenc, hála Istennek, makkegészséges és eszeágában sincs öngyilkosságot elkövetni, bármennyire szeretnék is ezt egyesek. Elnök; A belügyminiszter úr kíván szólni. Széll József belügyminiszter: T. Képviselőház! (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) En a t. képviselő úr interpellációjában mindenekelőtt a következő kitételt kifogásoltam és tettem kritika tárgyává (olvassa): » az a nemzetközi zsidó szellem, aimely a törvénytelen intézkedésekben megnyilvánul, az egyébként nagyszerű rendőrtiszti karból kiirtassék« stb. (Horváth Zoltán: így mondta!)' Bocsánatot kérek, ez nem egészen az, mint amit most tetszett mondani. Másodszor megállapítom, hogy ezelőtt egy évvel, »múlt évi április végén oszlattam fel ezt a pártot, tehát nem áll az, amit most (méltóztatott mondani, hogy (Hubay Kálmán: Ez a Népakarat pártja volt ós nem a magyar nemzeti szocialista párt!) egy napon történt a pártfeloszlatás és a rendőri felügyelet alá helyezés. Ez, amint mondom, nem áll, mert én a párt működését egy évvel ezelőtt tiltottam be. (Zaj.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e 'a belügy-