Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-300
Az országgyűlés képviselőházának ezt -tette az ebadónál is. (Mozgás és zaj.) Az egypengős ebadódíjakat részben az adókönyvbe írta be, részben kiküldte érltük a rendőröket, akik beszedték a díjakat. Ezt az irodatájsztet 1938. évi február 17-én jelentették fel úgy a főszolgabírónál, mint a pénzügyigazgatónál. A pénzügyigazgatóság elrendelte a vizsgálatot és megállapította ezelíet a szabálytalanságokat. A szombati nap folyamán voltam Abonyban és láttam, hogy még most is ott ül az illető a hivatalában és nincs felfüggesztve, mindamellett, hogy az 1929 :XXX. te. kimondja, hogy aki megsérti vagy hanyagul teljesíti hivatali kötelességét, azt azonnali hatállyal fel kell függeszteni. (Zaj a középen.) Sőt továbíbmegyek, az 1878. évi törvény kimondja, hogy nemcsak felfüggesztésről lehet szó, hanem az ügyészségnek teendő feljelentés is szükséges, mert ez a hivatalból üldözendő közokirathamisítás ós sikkasztás tényálladéka. Arra kérem az igen t. belügyminisztert, szíveskedjék a legszigorúbban eljárni ebben az ügyben, a tisztviselőt felfüggeszteni állásától és méltó példát statuálni, hogy a jövőben ilyen visszaélések ne történhessenek. Várom a miniszter úr válaszát. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Széll József belügyminiszter: T. Ház! Megvallom, hogy a legnagyobb buzgalommal és igyekezettel sem tudtam az interpelláló képviselő úr most elhangzott előadásából megállapítani azt a közérdeket, amely indokolja azt, hogy egy ilyen aránylag jelentéktelen kérdés a parlament elé hozassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Ügy van! Ügy van! balfelöl. — Zaj a balközépen.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Miről van itt szó? Arról, hogy egy községi alkalmazott anyagi természetű visszaéléseket követett el. Az erre illetékes hatóságoknál feljelentették, azok a fegyelmi eljárást megindították és előterjesztették a másodfokú ható sághoz, az alispánhoz, a vizsgálóbiztos kirendelése iránt. Az eljárás szabályszerűen le fog folytattatni. Amennyiben bűntény ismérvei merülnének fel, a további büntető lépések is meg fognak tétetni. Ez az eljárás szabályszerűen le fog folytattatni. Még azt sem ígérem, hogy a legszigorúbb büntetést fogom alkalmazni. Nem fogom alkalmazni, haneon csak az. igazságos büntetést. Méltóztassék ezt tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonvála«z joga megilleti. Br. Berg Miksa: T. Ház! A belügyminiszter úr válaszát nem tehetem magamévá, mert először is nem jelentéktelen ügyről van szó, hiszen csak az idő előrehaladottságára való tekintettel nem olvastam fel az összes szabálytalanságokat; ázom (mindenesetre csodálkozom, hogy a belügyminiszter úr ezt a választ adta nekem. Azt hiszem^ ugyanis, emlékezetében van, hogy éppen négy héttel ezelőtt fordultam a belügyminiszter úrhoz hasonló ügyekben; sajnos, azokat nem úgy intézték el, mint ahogyan kellett volna. Bár a feljelentést itt is két hónapja beadták és folyt az eljárás, az illető tovább végzi munkáját, holott az 1929. XXX. te. kimondja, hogy azonnal fel kellett volna függeszteni. Érdekes, hogy éppen Hubay Kálmán képviselőtársaim fog utánam inlterpel)0. ülése 1938 április 27-én, szerdán. 69 lálni, tehát ezit iaz esetet a belügyminiszter úr figyelmeibe ajánlom, hogy Cegléden Szálasi Ferencnek a pártja, akit rendőri felügyelet alá helyeztek, tiltott gyűlést tartott, ohol rósiztvett a törteli 'bíró, résztvett a leventeoktató és résztvett az esküdt. A gyűlést a rendőrség feloszlatta, letartóztatta az -Összes jelenlévőket és megbüntette őket tiltott gyűlés tartása miatt. Jelentést tettem a belügyminiszériumnak, ahol a vizsgálatot elrendelték és a bírót négyszemközti dorgálásra ítélték. (Zaj.) Tessék Szálasit is dorgálásra ítélni, ne tessék az egyik ellen ilyen eszközöket, a másik ellen pedig amolyan eszközöket használni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház tudomásul vette. Következik Hubay Kálmán képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a belügyminiszter urakhoz. Gaal Olivér jegyző (olvassa): »InterpelMció am. kir. miniszterelnök és ni. kir. belügyminiszter urakhoz egyes hatósági közegek politikai túlkapásai és törvényes alapot nélkülöző egyes rendőri intézkedések hatályban tartása tárgyában. 1. Van-e tudomásuk a m. kir. miniszterelnök és m. kir. belügyminiszter uraknak arról, hogy egyes hatósági közegek a reájuk bízott hivatalos hatalmat törvényes alapon működő, alkotmányos és nacionalista magyar politikai mozgalmak törvénytelen elnyomására és e mozgalmakban szereplők terrorizálására használják fel! 2. Van-e tudomásuk a m. kir. miniszterelnök és m. kir. belügyminiszter uraknak arról, hogy nacionalista magyar állampolgárok ellen ma is hatályban tartatnak olyan rendőri intézkedések, melyek nemcsak indokolatlanok és megalázóak, de a törvényes alapokat is nélkülözik? 3. Hajlandók-e a m. kir. miniszterelnök és ni. kir. belügyminiszter urak odaihatni, hogy a nemzetközi zsidó szellem, amely e törvénytelen intézkedésekben megnyilvánul, az egyébként nagyszerű magyar rendőrtisztikarból kiirtassák és a rendőrhatóság intézkedéseit politikai vonatkozásban is ugyanaz a keresztény és nemzeti szellem irányítsa, amely egyedül lehet alkalmas az új, magyar nemzeti és szociális államnak békés ós alkotmányos módszerekkel való megteremtésére 1 ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hubay Kálmán: T. Ház! Mindenek előtt tisztelettel kérem beszédidőmnek 15 perccel való meghosszabbítását. Elnök: A t. Ház hozzájárul? (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadta. Hubay Kálmán: T. Ház! Ügy itt a parlamentben, mint a sajtóban is állandóan valljuk és hirdetjük, — tegnap éppen Sulyok Dezső képviselő úr hozta elő a parlamentben — hogy nem szabad anarchiába rohanni, és bármit csinál bárki, azt törvényesen csinálja, mert egyébként menthetetlenül menetelünk a forradalom felé. Teljesen így van. A magam részéről ehhez csak azt fűzhetem hozzá, hogy az intézkedések törvényes voltára elsősorban a hatóságoknak kell ügyelniök, mert abban az esetben, Iha akár politikai elfogultságból, akár egyéb okok miatt a hatóságok nem tartják be a törvényt, akkor nem szabad csodálkoznunk azon, ha a hatóságon kívül álló tényezők hite a törvény kötelező erejében megrendül.
