Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-314
626 Az országgyűlés képviselőházának Slí, Csanád, Arad és Torontál vármegye tiszti főügyésze Reibel Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő Medgyesegyháza községben a piactéren 1938. évi január hó 22. napján állítólag »A föld népe érdekképviseletéről« című sajtóterméket hatósági engedély nélkül terjesztette. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 :XIV. te. 29. §-ába ütköző sajtórendészeti kihágás elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Reibel Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Reibel Mihály országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 610. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség Makkal János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék megkéréséi?.« sze . rint ellene a bíróság Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Új Magyarsága című politikai napilap 1937. évi április hó 17 napján kiadott 86. számában megjelent »Eckhardt és a hadsereg« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Eckhardt Tibor szavai úgy állították be az ország helyzetét, mintha Budapesten rohamosztagok menetelnének s azt írtuk: ha egy ellenzéki pártvezér katonai összeesküvésről beszél és tábornokokat és testőrtiszteket akar kirázni az uniformisból, akkor miért higyje el a cseh sajtó, hogy nincsen forradalmi veszély Magyarországon?« »Egyáltalában nem áll meg Eckhardt Tibornak az az újabb kijelentése, hogy a generálisról, a csendőrtisztről és a testőrtisztről, beszédének más részében nyilatkozott volna, mint az illegitim egyenruhás alakulatokról, ellenkezően, a cikkünk elején közölt szemelvény is bizonyítja, hogy ő mindezeket az egyenruhás személyeket egymásután sorolta föl és követelései végén azt mondotta, hogy »ha a kormány nem szerez ennek a kívánságnak érvényt, hát ki fogjuk rázni ezeket az urakat az uniformisukból«. Eckhardt Tibor erről a kérdésről Összesen tizenkét egymásután következő mondatot mondott. A generálisról, a csendőrtisztről és a testőrtisztről tehát nem beszéde más részében emlékezett meg, hanem egy kalap alá vette a politizáló katonákat azokkal a civilekkel, akik illegitim módon viselnek egyenruhát.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névteleülése 1988 május 17-én, kedden. nül jelent meg, Milotay István országgyűlési képviselő, a láp felelős szerkesztője — miután mentelmi jogát ebben az ügyben a képviselőház 1937.^évi december hó 15. napján tartott 265. ülésében felfüggesztette — a budapesti kir, büntető törvényszék vizsgálóbírája előtti kihallgatása során szerzőként Makkai János országgyűlési képviselőt, a nevezett politikai napilap belső munkatársát jelentettei be. Ennélfogv vád tárgyává tett hírlapi közleményért Makkai János országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség, a St, 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a • t. Képviselőháznak, hogy Makkai János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi^ bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Makkai János országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottsági 611. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Dinnyés Lajo.s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő Thuránszky Pál főispánnal Budapesten 1937. évi október hó 7. napján párviadalra fegyveresen kiállott, amiért a Btk. 296. Vába ütköző párviadal vétségének ismérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, -hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nemi forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki) inem kíván, ia vitát 'bezárom. A 'tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik ia határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadj Dinnyés Lajos orszá,g!gyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben fel függeszti» Következik a mentelmi bizottság 612- számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A 'budapesti kir. főügyészség Raj nias Eerenc országgyűlési képviselő (mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a 'budapesti kásr. büntető járásbíróság megkeresése szerint Pfeiffer Zoltán ügyvéd feljelentést tett nevezett képviselő ellen az 1914 : XSÏJL. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt, amelyet azzal követett el, hogy a budapesti kir. büntető törvénysizék előtt 1938. évi január hó 21. napján megtartott főtárgyaláson Pfeiffer Zoltán védő bizonyítási indítványára a »pimiasas'ág« kifejezést használta, L ,
