Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-314

Az országgyűlés képviselőházának 314> terjesztésre, 'tehát aa ©gy rókáról két bőrnek az elvét iktattuk törvénybe, de viszont ez a törvény neim bír visszaható erővel.- Ertelímetlen dolognak tartom tehát, hogy ezt a füzetet, amely még a törvény megalkotása előtt készült, ennek a törvénynek szelleme és betűje alapján próbálják ugyanolyan elbírálásban részesíteni, mint amilyenben majd a következőket részt?sitiik» De ha a t. Ház nem is venné számításba, illetőleg nem mérlegelné azt a körülményt, hogy ez a füzet nem került terjesztésre', iákkor is, ha érdemben nézzük magát a vádemelést, azt kell kérdeznem., hol van ebben az egész füzetben osizitályellenes izgatás? Az előadó úr néhány mondatot idézett.. Ezeket nem akarom újra idézni, csak azokat teszem hozzá, amelyeket ő kihagyott. Azt mondja többek közt ez a füzet, (olvassa): »De mi hasznunk ibelőle, ha a termelt javaik nem a közösséget, hanem csak a gép tulajdonosát gazdagítják?« »Az öntudatlan és megfélemlített emiberek (segítségével trónol a kapitalizmus a világ fölött. A dolgozó osztályoknak semmi reményük arra, hogy uralma alatt megsmbaduljanaík »megaláztatásaiktól és szenvedéseiktől.« »A mi neimzeti érzésünk például nem tud lelkesedni Eszterházy herceg 200-000 holdjáért... de még kevésbbé azért, hogy az ország termőföldjének egyharm}ada ezer nagybirtokosé, míg ezzel szemben a földművesek százezrei Öt holdon aluli, sőt egy holdnál is kisebb »birtokon« tengődnek és millióknak talpalatnyi földje iSimesen . • •« »... meg akarjuk szüntetni imiindatziokat a visszásságokat, amelyek egyenként is összefüggésükben •..« Elnök: Kérem képviselőtársunkat, ne méltóztassék újra idézni ezeket a kitételeket, hiszen az előadó úr ugyanígy végigolvasta, egyszer már hallottuk. (Propper Sándor: Más hangsúllyal olvasta!) Kéthly Anna: Az előadó úr kiszedett ebből a jelentésből néhány mazsolát, de még azok sem jelentenek osztályellenes izgatást, mert vájjon osztályellenes izgatás-e az, ha meg akarjuk szüntetni azokat a visszásságokat, amelyek megmérgezik a dolgozók életét, a nyomor áradatával öntik el a munkásosztályt és megtöltik a börtönöket? Ha ez osztályellenes izgatás, akkor azt hiszem, ennek a Háznak egyetlen olyan tagja sincsen, — nem szabad, hogy legyen — aki ezt az osztályellenes izga tást mindennap el nem követi. (Kertész Miklós: Eckhardt az osztálytársadalom megszüntetéséről beszélt!) Ha ez nem világos zaklatás, ha ez nem világosan a törvényhozónak a vélemény kimondásában való meggátlása, akkor nem is tudom, hogy zaklatáson tulajdonképpen mit kell érteni Ha pedig összehasonlítjuk ennek a röpiratnak kiszakított részein túl is egyéb részeit, annak előadását, ahogyan ez a röpirat azzal foglalkozik, hogy mit akar a szociáldemokrá cia, ha összehasonlítjuk ezt értelemben éa hangban a nem inkriminált nyilas és horgos röpiratokkal, akkor azt kell mondanunk, hogv valósággal magának a kormánynak kellett volna kiadni ezt a röpiratot azoknak a szélsőségeknek megfékezésére, amelyeknek állítólagos korlátozása és bizonyos területre való szorítása az új kormánynak is programra ja. Nem tudom, nem oda jutunk-e ezzel, ha ezt így bíráljuk el, ahogyan az ügyészség óhajtia ezt a röpiratot elbírálni, hogy egyszerűen fel kell tennünk a kérdést: ezekkel a röpiratokkal KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII, ülése 1938 május 17-én, kedden. 621 szemben nekünk védekeznünk nem szabad! Nem szabad megmagyaráznunk ezekkel a röpiratokkal elárasztott tömegeknek azt, amit mi akarunk?- Csak ingyen földet szabad hirdetni? Csak 24 órás megváltást szabad hirdetni a nélkül, hogy az ügyészség szeme megakadna ezen? (Propper Sándor: Internálótáborokat, akasztófát szabadon hirdetnek!) Üjból csak azt kell tehát megállapítanom, hogy ezekben a kiszakított mondatokban, a legélesebbekben, amelyeket az ügyész úr ebbői a röpiratból kiválogatott, de a röpirat egyéb részeiben sem, az elfogultság ilyen nagyítóüvegével sem lehet osztályellenes izgatást felfedezni. Nekem az a meggyőződésem, hogy ev. igenis világosan és kimondottan zaklatá,s és kérem a képviselőházat, hogy Esztergályos képviselőtársam mentelmi jogát ne függessze fel. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat megszámolni. Csikvándi Ernő jegyző (megszámlálván a szavazókat): Kilenc! (Kéthly Anna: Kugliparti!) Elnök: Többség. A Ház tehát a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos kéviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem vagyunk határozatképesek!) Következik a mentelmi bizottság 601. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A debreceni királyi főügyészség Megay Meissner Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a debreceni királyi törvényszék megkeresése szerint Görgey Márton^ nyugalmazott vármegyei t. főorvos, főmagánvádló feljelentésére ellene a bíróság az 19Í4:XLL te. 1. §-ába ütköző s a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt büntető eljárást indított, mivel a felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt ugyancsak a debreceni kir. törvényszék előtt folyamatban volt és az 1937. évi október hó 11. napján megtartott nyilvános főtárgyaláson a jegyzőkönyv tanúsága szerint nevezett képviselő állítólag a következő kijelentést tette: »Én nem tartom dr. Görgeyt méltónak arra, hogy sértő kijelentései miatt a bíróság elé menjek.« A bízottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Megay Meissner Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez; hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men90