Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-312

530 Az országgyűlés képviselőházának Következik? Csikvándi Ernő jegyző: Rupert Rezső! (Felkiáltások jobb felőli Eláll!) Rupert Rezső: T. Ház! A szakasz első bekezdésének második mondata a miniszterelnökinek végrehajtási jogot ad arra nézve,, hogyan kell az időszaki és a nem időszaki lapoknál a helycserét keresztülvinni. Itt legalább annyi korlátozásit szeretnék, hogy a miniszterelnök ia személyek kiválasztásába ne szólhasson bele, azokat hadd válassza meg az a lap. Elvégre az a vállalat tudja, hogy kinek tmi a tehetsége, küjtőO. mit várhat, ha tehát utasítás adatik is a végtrehátjás módjára nézve, hagyassék fenn a vállalkozónak, a kiadónak., az időszaki lap felett rendelkező gazdasági tényezőinek az, hogy munkatársát ő választhassa meg, ebbe a személyi részbe a miniszterelnöknek beleszólása ne legyen. Elnök; Kíván-e még valaki a szakaszhoz szóíüni? (Nem!) Ha szólni .senki inem kíván, a vitát bezárom, a 'tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t Házat, oméltóztatik-e az 5. $-t eredeti /szövegében elfogadni, szemben Rupert képviselő úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az 5. §-t eredeti szövegében fogadja eh Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző: (felolvassa a 6. S-t.) Csilléry András! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr* nines itt, feliratkozása töröltetik. Következik 1 Csikvándi Ernő jegyző: Rupert Rezső! Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! A 6. § arról rendelkezik, hogy a közoktatásügyi miniszter a színházaknál, a mozgófényképet előállító és kölesönzés útján, vagy másként forgalombahozó egyes vállalatoknál megállapíthatja az arányszámát annak, hogy a 4. § (1) bekezdése alá eső személyek közül mennyit lehet alkalmazni, vagyis magyarul szólva: hány zsidót lehet alkalmazni. Itt nincs korlát, itt a 20%-ot és a 80%-ot illetőleg sem látok korlátot, hogy legalább a 20%-os kedvezmény megmaradhasson, tehát azért, hogy ezt megérthessük, — bár azt hiszem, nem akar ezen az eredetileg megállapított arányszámon változtani a javaslat — legalább kautélának szeretném bevenni azt, hogy ez a joga a miniszternek csak a 20%on felüli részre vonatkozik. (Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Ez természetes!) Ha így érti a t- kormány, ezt mint magyarázatot, köszönettel tudomásul veszem, de hogy a kétséget eloszlassuk, ezt kénytelen voltam szóvátenni. Ezenkívül itt is azt óhajtom, hogy ne szólhasson bele a minisztérium abba, hogy az illető színházvállalat személy szerint kiket akar lalkalmazni, (Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Természetes, nyilvánvaló, hogy nem a miniszter fog egyeseket alkalmazni!) ha már be kell nekik tartani... (Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Természetes! Ügy értettük!) Ha ez is természetes, a t. miniszter úrnak ezt a magyarázatát igen nagy köszönettel veszem tudomásul, hiszen csak azt akartam elérni, hogy bizonyos lehetséges (félreértést már előre eloszlassunk. Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni! (Nem!) Ha senki szólni- nem kíván, a '. ülése 1938 május 13-án, pénteken. vitát bezárom, a tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítóin. Kérdem a t- Házat, méltóztatik-e a 6. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert Rezső képviselő úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 6- §-t eredeti szövegéiben fogadta el. Következik a 7.§. , Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a 7§-t). Meizler Károly! Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szóMeizler Károly: T. Ház! A 7. §-nál azt indítványoztam, hogy a most felsorolt kamarákon kívül vétessenek be ebbe a törvényes rendelkezésekbe a kereskedelmi és iparkamarák, illetőleg az ipartestületek is, hogy így azután az iparengedélyek kiadása is hasonlóképen, százalékos arányban következzék beAnnakidején, amikor a numerus claususra vonatkozó törvényt meghozta a nemzetgyűlés, az volt a szándék és a törekvés, hogy a magyar intelligencia érdekében történjenek meg ezek a lépések és hogy az intellektuális pályákról kiszorítva a zsidóságot, a keresztény értelmiségnek hely adassék. Ez a cél és ez az eredmény csak kis részben valósíttatott meg, hiszen az egyetemeken soha nem szállott a zsidó hallgatók száma a 8% alá és nagyon sokszor lö— 12—15%-ra is felment, tehát az a remény, amelyet a numerus clausushoz fűztünk, nem következett be az egyetemeken, nem következett be az értelmiségi pályákon sem. Tudjuk jól, hogy ma is a magánorvosi karban 50%-on felül van a zsidóság arányszáma. Ha azonban mégis volt eredménye a numerus claususnak, amilyen arányban sikerült visszatartani az intellektuális pályákról a zsidóságot, éppen olyan arányban kényszerült a zsidóság a kereskedelmi és ipari pályákra átmenni. (Rupert Rezső: Hol éljen meg? Mindenünnen elűzik őket! Szadizmus! — Farkas István: Ezek keresztények? — Zaj. — Rupert Rezső: Szégyenletes! Nem lehet a magyar parlamentben ilyeneket mondani!) Okszerűen és helyesen helyezkedett tehát el a zsidóság a kereskedelemben és az iparban. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha ez így volt a numerus clausus után, mennyivel inkább így lesz ennek a javaslatnak következményeképpen, (Farkas István: Barbárizmus! Es keresztényeknek mondják magukat! — Zaj.) amikor a zsidók arányszámát 'megálllapítjuk a magántisztviselőkre nézve, amikor megállapítjuk az intellektuális pályákra nézve, (Farkas István: Kegyetlen embervadászat!) ámde a sorompót ugyanakkor a kereskedelem és ipar felé nem húzzuk le. Ennek eredménye az lesz, hogy azok az emberek, akik talán nem nagy százalékban, de mégis kényszeríttetnek arra, hogy az intellektuális pályákról elmenjenek, (Farkas István: Kenyéririgység! Csúnya, önző, materialisztikus kenyéririgység!) nagyobb tőkével, nagyobb beidegzettségével a gazdasági múltnak, átmennek a kereskedelemre és az iparra és az ott lévő nagyon csekély keresztény önálló erőket meg fogják fojtani. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Legyünk teljesen tisztában .azzal, hogy e törvényjavaslat után mi hiába pártoljuk a Baross Szövetséget, (Rupert Rezső: ön hiába pártol akármit!) akármilyen megmozdulásokat