Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-300

Az országgyűlés képviselőházának 300. ülése 1938 április 27-én, szerdán. 45 komponense a rémhírterjesztés, amely bizonyos körök félelméből, idegességéiből és hisztériájából keletkezik. Sorrendben harmadik, de nem utolsó soriban, ihanem első sorban jön tekintetbe, hogy a kormányzalt az egyik oldal iránt határozatlan, a másik oldallal szemben pedig állandóan ujabb molesztálások, ujabb szekatúrák szinte tervszerű, kitalálásával foglalkozik, úgyszólván a szadizmus! határáig. (Ellenmondások a jobboldalon. — Rajniss Ferenc: Majd, lafflûiikor gyüjtőtábor lesz, akkor beszéljen erről a kérdésről! — Gr. Apponyi György: Annak maga lesz a parancsnoka? — Zaj a jobb- és a baloldalon. — Vázsonyi János: Sohasem tudhatja az, aki gyujtőtáborról beszél, hogy ki kerül oda! — Horváth Zoltán: Itt, ahol nyugalom van, rend van, hogyan lehet gyujtőtáborról beszélni?) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Propper Sándor: Az ilyen ígéretekkel azután népszerűsítik a törekvéseiket! Csak hangoztassák! — Malasits Géza: Gyüjtőtábor? Öt évvel ezelőtt még a hüvelykujjnál fogva való felakasztásrói beszéltek az urak! Már megszelídültek egy kicsit!) Vázsonyi János: Szabad nekem is szólnom? (Dcvitltséo •) Elnök: Méltóztassék beszédét folytatni. (Zaj. — Rajniss Ferenc közbeszól.) Csendet kérek! Vázsonyi János: Engedje meg a képviselő úr, hogy én is (beszéljek. Majd az ön beszéde alatt fogom pótolni, amiket most nem tudok elmondani, közbeszólásaim segítségével. (Horváth Zoltán: Ez a jogegyenlőség: ami neked szabad, az nekem is szabad! — Rajniss Ferenc: Ez igaz, ebben benne vagyok!) A parlamentarizmus nem teszi lehetővé számomra, hogy a miniszterelnök úrnak és az igazságügyminiszter úrnak tegnapi beszédeivel most foglalkozzam, mivel azok egy másik törvényjavaslat kapcsán hangzottak el. A miniszterelnök úr az utóbbi időben több nyilatkozatot tett. Ezek közül én csak egyetlen egy nyilatkozatával kívánok foglalkozni, mert ez van összefüggésben mindazzal, amit az előbbiekben elmondani bátor voltam. A miniszterelnök úr ugyanis azt mondotta egyik nyilatkozatában, hogy nem adhat mindenkinek állandóan és külön-külön brómot. Méltóztassék megengedni annak megállapítását, hogy én nem is kérem a miniszterelnök úrtól azt, hogy ő bárkinek és bármikor brómot adjon. En csak azt kénem, ne adjanak folytonosan, állandóan izgatószereket. Ilyen izgatószernek tartom az exisztienciák ezreinek bizonytalanságait. (Horváth Zoltán: Az állami szubvenció az izgatószer!) Ilyen izgatószernek ttátrtorai »azt ia törvényjavaslatot is, amelyet a társadalmi és: gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb 'biztosításáról szóló törvényjiavaslatnak neveztek el, és amelyet én a magam részéről a polgári jogegyenlőség megszüntetéséről szóló javaslatnak nevezek. Ez a törvényjavaslat nézetem szerint a íbotbüntetés tejtestvére és egy bizonyos ssisztéma továbbfolytatása, más intézkedésekkel kapcsolatosan, amielyek a múltban nemi teljesen nyíltan, de intézményesen már megtörténték. Ide tartozik az a vexaitura is, 'amely az utóbbi időhen — és ez a gazdasági nyugtalanság egyik oka '' — az úgynevezett állampolgársági, illetőségi és lakiba zon y lati ügyeikiben és az útleveleik ügyében is imutatkozik meg mint rendszer. Egy szisztematikus rendszert látunk, amely az állampolgárokat első- és másodosztályú állampolgárok kategóriájába sorozza. Nem. kívánok már külön szólani a honosítási, visszahonosítási és névmagyarosítása kérdésiekről, amelyeik közül az elsőiben évek óta, ia másodikban hónapok óta a teljes negáoió álláspontjavai találkozik a másodosztályú állampolgár, de szólani kívánok a lakibizonylatok kiadásának rendszeréről. (Propper Sándor: Ügy kell tenni, mint Szálasa, neun kell kérni, hanem, fel kell venni a magyar neveket! Leegyszerűsítette az egészet! — Zaj.) Lakbiizonylatoikat az emberek órák hosszat tartó soribanállási útján tudnak csak kapni, mint ahogyan az a világháború idején a községi élelmiszerüzem előtt a tejjeggyel vagy kenyérjeggyel való sorbanáillással történt. (Fábián Béla: Akkor a tejelt és a kenyeret a végén megkapták, de most a lakbizonyliatot nem kapják meg!) Nagyon kérem a miniszter urakat ós a képviselőház tagjait, méltóztassanak benézni egy délelőtt a központi városházának a Káro'ly-körúti oldalán levő közjogi ügyosztálya folyosójára, vagy nézzenek (be a délelőtti órákban a belügyminisztériumnak arra a folyosójára, ahol az állampolgársági ügyek elintézését végző ügyosztályok székelnek: meg méltóztatnak állapítani, hogy a kiitűnő, derék tisztviselők túlfeszített munkával sem képesek elvégezni azt a rettenetes torlódást, amely ott van. Meg méltóztatnak oitt állapíltlani azt is, hogy ember emlher hátán mozog azért, mert mindennap újaibh rendelkezések jönnek ki és így a ibizonytalianság tökéletessé vált. (Fábián Béla: Az eanlberek a helyett, hogy dolgoznának, lakbizony lát után kénytelenek szaladgálni! — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Azért, mert feleslegesen vannak megijedve! Feleslegesen vészinek ki minden bizonyítványt! — Fábián Béla: Megbolondítják az egész országot! — Gr. Apponyi György: Miért nem engedik a zsidót külföldre utazni? — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Síbölni azért nem ikeli! — Fábián Béla: A slbereket tessék a legszigorúbban meglbüritletni, de ne tessék másokat molesztálni! — ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Tessék nyugodt lenni, de ne méltóztassék védeni a síhereiket! — Fábián Béla: En még sohasem védtem a síbereket! — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: De védték a túlsó oldalról! — Fábián Béla: En cmég sohasem védtem! Ki védte? Tessék megmondani ! Erről az oldalról senki seni védett síbert! — Propper Sándor: Nyilas ügyvédek védték őket!,— Zaj. — Elnök csenget.) Mi is követeljük a síbolás megakadályozását. (Fábián Béla: Tessék; megmondani, ki védte erről az oldalról!) Elnök: Fábián képviselő urat kérem, maradjon csendben. Vázsonyi János: Én nagyon helyeslem a sibolás megakadályozását, a valuta, deviza., az arany- és kötvénysibolás szigorú megbüntetését. Nem ma mondom ezt, mondtam évek óta állandóan attól kezdve, hogy az első ilyen rendelkezés, mint rendelet és törvény megjelent. Én ügyvédi minőségemben sem védtem sohasem ilyen bűncselekményekkel vádoltakat, sőt törvényjavaslatot nyújtottam be indítvány formájában a képviselőházban, hogy mondassák ki az összeférhetlenség arra a képviselőre, aki akár ügyvédi minőségében véd ilyen bűncselekménnyel vádoltat, akár mint képviselő eljár ilyen ügyben (Helyeslés), azonban még nem adatott meg a mód és a lehetőség arra, hogy ez napirendre tűzetvén, megindokolhattam volna indítványomat. (Propper Sándor: Rendszerint nyilas ügyvédek védik őket! —