Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-300

ÁZy országgyűlés képviselőházának . 'hogy az indokolás által felsorolt intézkedéseket, nézetem szerint, mindenkinek, pártkülönbség; nélkül helyeselnie kell. Az indokolás elsősorban megemlékezik a véderőnek és a biztonságnak a kérdéséről. Ebben a kérdésben nem lehet a parlament egyetlen tagjának sem eltérő véleménye, mert valamennyiünknek minden áldozatot legelsősorban az ország biztonságáért és a nemzeti hadseregért kell meghoznunk. Nem kizárólag a nemzeti önérzetnek, nem kizárólag a hiúságnak, nem kizárólag a tradiciónak és nem kizárólag csak a múlt hagyományainak tisztelete szempontjából, hanem a jövendő szempontjából és a jelen biztonsága szempontjából is, okosságból, népünk függetlensége és gazdasági önállóságunk szempontjából, mert lehetetlen helyzetnek tartanám azt, hogy ne gondoskodjunk biztonságunkról és ne fejlesszük hadseregünket akkor, amikor egyrészről több ellenséges érzületű állammal vagyunk körülvéve, másrészről pedig egy nagy birodalom kénye-kedvének lennénk kiszolgáltatva. Nem roppanhatunk össze sem a pánszláv, sem a pángermán, két oldalról jelentkező állandó rettenetes nyomás és expanzív törekvések között, ugyanúgy, ahogy lehetetlen megsemmisülnünk és felőrlődnünk az egyik oldalon a bolsevizmus, a másik oldalon pedig a nemzeti szocializmus képében jelentkező nyomás alatt. Éppen ezért helyeslem az említett megállapításokat annál is inkább, mert hiszen két esztendővel ezelőtt már ebben a teremben a honvédelmi tárca költségvetésének vitájában, mint ahhoz annakidején elsőnek felszólaló képviselő, bátor voltam; hangot adni az egész Ház helyeslése niellett annak a felfogásomnak, hogy szükségesnek tartanám a fegyverkezési egyenjogúság feltétlen kivívását Magyarország számára és ugyanakkor az általános védkötelezettség bevezetését is. Bár a Ház minden oldaláról megnyilvánult a helyeslés, az abban az időben beteg és azóta elhunyt honvédelmi miniszter urat helyettesítő belügyminiszter úr, sajnos, válaszra sem méltatta ezt a felszólalásomat, és azóta sem találkoztam kormányzati intézkedés vagy felszólalás kapcsán kívánalmunk megerősítésével. Mint lahogy a miultbam thelyeseiteon és tmoislt is helyeslem a véderő és a bizoniság szempontjaiból való [intézkedésieket, ugyanúgy -meg kell állapítanom, azt is, hogy ami az útépítésekre, a hazáig nyersanyagok felhaszmálásániak előmozdítására., a telepítés meggyorsítására, a mezőgazdasági értékesítés előmozdítására vonatkozik, mindem egyesi része emmelk .a felsorolásnak, régi gazdaságpolitikai követelmény, amelyekéit ém magam hét éven áit mindemkor szóvátettemi és mint városi képviselő töihbízben hangsúly óztam. Hangsúlyozom, most is, hogy mrindeinmek alapjául legelsősorban a imiagyar földet, a magyar mezőgazdaságot tekintem, mint laihogy a kulturális köveitielmiények tékám,tétében is mindenlkor^ helyeseltem és sürgettem, elfogadtam és kívántaim a szakoktatási intézmények létesítésére és fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket és a falu egészségügyének és szociális helyzetének emelésére szükséges reformolkat, amelyekről minden költségvetési vitában bátor voltam megemlékezni. Ezeket a kérdéseket szóvá lehet tenni mia is a parlamentben, szóvá Lehet tenni törvényjavaslatok formájában idebenn, de künn a sajtóban vagy ikönyvtalakban szóvátenni imiár veszélyt rejt imlagálbiain. Elegendő, ha ebből a WÖ. ülése 1938 április 27-én, szerdán. 43 szempontból az ú. n, faliu'kutaitó íróik sorsára utalok. Méltóztattak: éppen az elmullt időkiben látni, 'hoigy ha valaki ezeket a kérdésleket nem a parlamentben, hanem könyvalakham vagy a sajtóban teszi szóvá, akkor bizonyos veszélyeknek teszi ki imagát és azonnal az izgatás vádjával találkozik. Engedtessék meg azonban annak megállapítása» hogy a falukutató írók niem szokták provokálni a vádat 'emelő királyi ügyészt, de az általuk feltárt adatok visizonit kell, hogy provokálják a nemzeti lekiismeiretet. Helyesen mutatott rá az összes gazdasági kérdéseikre és mindazokra az aktualitásolkra, amelyeiknek ;

m|egoldását célozza, Sulyok Dezső t. iképvlsielőtársamnalk, a független (kizgazdapárlt nevében tegnap előterjesztett nyolc határozati javaslata. En 'mindezeket a határozati javaslatokat helyeslem és miegvalósítasndóknak tartom, az laaokhan foglalt valaimeninyi intézkedést magamévá teszem, miinlíl ahogy a magam részéről több íziben már szóvá is tettem azokat. Feltétlenül szükségesnek tartanaim az öszszeférhetlenséig kérdésiének szabályozását. Az össaeférhetlenség nemcsak kép viselőik re vonatkozik és nemeslak a myilt, hanem a titkos öszszeférheitlenséigre is. Összeférheilenséig az a két eset is, amelyet tegnap Sulyok Dezső képviselőtársaim, két határozati javaslatában hallottunk. Az egyik estet az a tisztességtelen verseny, amelyet egyesek, akik nyugdíjukra támaszkodnak, folytatnak azokkal szemben, akik a szabad pályákon működve isiemimiire sem táimaszkodhalfcnak, csak. a diplomájukra. A másik eset, amely szintem összeférbetlenség és melyet szintén szóvá- tett tegnap Sulyok Dezső képviselőtársam, arra vonatkozik, hogy egyesek közhivatali állásukat sofkikal jobban dotált imagánhivatalokban való elhelyezkedéssel, ál lássál eserélik fel. j Ahogyan magamévá teszem ezeket a megállapításokat, amelyek igen t. képviselőtársamnak ezekben a határozati javaslataiban foglaltatnak, ugyanúgy elfogadom mindazokat a megállapításokat is, amelyek Sulyok képviselőtársamnak azokban a határozati javaslataiban foglaltatnak, amelyek egyrészt a földreform feltétlenül szükséges gyors megvalósítására, másrészt a részvényjogi reform évek óta követelt megteremtésére, a kartelkérdés állandóan minden oldalról hangoztatott és sürgetett megoldására, valamint arra vonatkoznak, hogy senkinek se legyen a magángazdaságban sem több jövedelme, havi fixfizetése, mint Magyarország 'miniszterelnök éneik. T. Ház! Sulyok Dezső képviselőtársamnak ez a megállapítása, ez az általam utolsónak említett határozati javaslata, igazolja azt, hogy onnan kell elvenni a jövedelem-pluszt, onnan kell igénybevenni a nagyobb áldozati készséget, ahol van, nem onnan, ahol nincs, vagy ahonnan ez nagyon nehezen teremthető elő. Sajnos, nálunk állandóan — a most benyújtott javaslatokban is, részben az elkövetkezendő, még csak a bizottságban letárgyalt és a plénum elé még nem került javaslatban is — ismételten azt a tendenciát látom érvényesülni, hogy nem azoktól kívánnak elvenni, akiknek van, (hanem azoktól akarnak még továbbra is elvenni, akiknek nincs. Mindig és mindig, állandóan, szisztematikusan és tervszerűen a kisembereket sújtják, a kisembereket üldözik, a nagyok pedig mindenkor mirt8*