Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-310

Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1938 május 11-én, szerdán. 507 merít kisütötte, hogy csak hetipiac tartására, de nem. hetivásár tairtására van jogosultságuk. Nevetséges bizonytalanság urálik odik tehát ezen a téren. Egyébként jellemző, hogy f másképpen árusítanak Ujpeslten, mint például a vele Összeépült Rákospalotán. Újpesten, amely nek heti vásári jogosultsága van, lehet vasárnap kereskedelmi és ipari cikkek árusítását eszközölni, Rákospalotán (azonban nem lehet. Mi kövekezik ebből? Az, hogy a környékbeli zsilbárusok tömege ellepi az újpesti piacot, ami természetesen rontja az újpesti kereskedők megélhetési lehetőségeit. De ínég érdekesebb a helyzet például Budafokon és Albertfalván. Albert falván, 'mert község, ipiajri és kereskedelmi 'árusítást lehet végezni a meghatározott időben, Budafokon azonban csupán tejtermékeket és péksüteményt lehet árusítaná, mert megyei város és hetivásári jogosultsága nincs. A kereskedelem saeimíponijáiból sem célszerű tehát, hogy egymás mellett fekvő községek, amelyeket semmiféle határvomal sem választ el 'egymástól, az árusítást illetőleg különböző helyzetben legyenek. (Bornemisza Géza kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: Külön közigazgatásuk van!)Külön közigazgatásuk van, de teljesen összetartoznak, mint ahogyan például Rákospalota és Újpest vagy Budapest és Újpest. Ha valaki tovább sétál Budapestről, eljut Újpestre, ahol már egészen más kereskedelmi szempontok uralkodnak a vasárnapi munkaszünetet illetően. Tudom, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr a legkevéslbbé sem hibás ebben és hogy iparkodik máris bizonyos egyöntetűséget létrehozni, amit az általa kiadott rendeletek is bizonyítanak. Ez inkább a múlt hibája, de mert hiba', korrigálni kell. Fontos azután ennek a kérdésnek törvényhozási rendezése szociális szempontból is. A mai szociálpolitika lényege: a munkaerő védelme. Legalább annyit tegyünk meg tehát, hogy amikor arra törekszünk, hogy ha valaki hat napig becsületesen dolgozik, akkor a hetedik napon pihenhessen. Itt van a munkanélküliség kérdése, amelynek érdekében behoztuk a 44 és 48 órás munkahetet. Ne engedjük meg senkinek sem azt a luxust, hogy amikor arra törekszünk, hogy csak bizonyos meghatározott óraszámot 'dolgozhassák valaki egy héten, akkor egyeséknek a hétköznapon túl még vasárnap is megengedjük a munkát. De itt ivan a keresztény szempont is a vasárnapi munkaszünet kérdésével kapcsolatban. Elvégre keresztény és nemzeti alapon állunk és a keresztény erkölcsnek egyik fokozatos tétele aiZi, hogy az ünnepeket meg kell szentelnünk. A keresztény világnézet, — amely, hála Istennek, uralja a mai politikai, nelyzetet, — követeli meg, hogy a vasárnapi (munkaszünetet a<zi egész országra nézve egyetemlegesen behozzuk, hogy minden keresztény felekezethez tartozó ember eleget tudjon tenni vasárnap vallási kötelezettségeinek. De Ösztönözzön a törvényhozási kodifikációra a külföld példája is. Az össizes nyugateurópai államokban azt lehet mondani egyetemlegesen rendezték a vasárnapi munkaszünet kérdését, Ausztriában még előbb, mint nálunk, Németországban pedig körülbelül velünk egyidőben. Angliában, Franciaországban, Svájcban, mindenütt rendeztetett a vasárnapi munkaszünet kérdése és pedig a munkásság KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVUI. szempontjából sokkal előnyösebben, mint nálunk- Nagyon kérem tehát a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a vasárnapi munkaszünet kérdését törvényhozás útján mielőbb iparkodjék rendezniMég csak azt vagyok bátor a mondottakhoz hozzáfűzni, hogy nem elegendő csak a vasárnapi munkaszünet kérdését rendezni, hanem rendezni kell az ünnepnapi munkaszünet kérdését is- Németországban nem most, hanem, ha jól emlékszem, még 1891-ben — mert akkor kodifikálták a munkaszünetre vonatkoizó törvényt — kötelezővé tették a páros ünnepnapokon a 48 órás munkaszünetet, karácsonyra, pünkösdre és húsvétra pedig három napi munkaszünetet rendeltek el- Jelen esetben tehát nemesupán a vasárnapi munkaszünetről van szó, hanem az ünnepnapi munkaszünetről is. De nemcsak a munkaszünet kiterjesztésére vonatkozólag kell az új törvényben módot találni, hanem arra is, hogy bizonyos kárpótlásban részesüljenefc azok, akik bizonyos közérdekű szempontokból vasárnap és ünnepnap 'munkát tartoznak teljesíteni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék beszédét befejezni, Csik József: Rögtön befejezem. — Rendkívül fontos a külföldi törvényhozásban az a rendelkezés is, amely a nők és gyermekek vasár- és ünnepnapi munkáját szabályozza, amelyet szintén a miniszter úr figyelmébe ajánlok. Interpellációmat azzal fejezem be: a kormányzat tartsa kötelességének, hogy a vasárnapi és ünnepnapi munkaszünet kérdését mielőbb tÖrvényhozásilag rendezze és legyen ez a törvény is maradandó szimbóluma a keresztény és nemzeti kormány gyakorlati politikájának. (Helyeslés.) Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T- Ház! Tökéletesen igaza van az interpelláló képviselő úrnak abban, hogy vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezések rendkívül bonyolultak. Ennek oka egyrészt a mi speciális viszonyainkban keresendő, abban, hogy mezőgazdasági ország vagyunk, ahol főképpen a vidéken a mezőgazdaságból élő, mezőgazdasággal foglalkozó lakosság hétköznap rendszerint nem jut hozzá, hogy vásárlásait eszközölje; másrészt pedig abban, hogy nemcsak nálunk, de az egész világon sem lehet tökéletes vasárnapi munkaszünetet elképzelni, mert a mai gazdasági élet nem tűri meg a közlekedésig és a vendéglátó iparok megszüntetését. Azonkívül nálunk Magyarországon komplikálja a helyzetet az, hogy nagyon sok városban a hetivásárt vasárnap tartják meg. Ezt időközben nagyon sok helyen sikerült más napra áttenni és e tekintetben a tendencia a minisztérium részéről állandóan megnyilvánul. Ami a törvényes rendelkezéseket illeti, ezeknek két irányban kellene mozogniok. Az egyik rész az lenne, hogy az ünnepi munkaszünetre vonatkozó rendelkezést, amely a vasárnapokon kívül ma egyedül csak Szent István napjára terjed ki, megfelelően kiegészítsük, mert tényleg lehetetlen, hogy törvény szerint karácsony első napját, vagy karácsony és húsvét másodnapját, az egész nemzet által ünnepnapoknak elfogadott napokat hétköznapoknak tekintsük. Erre feltétlenül törvényhozási intézkedés kell, mert csak a törvényho72