Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-309

Az országgyűlés képviselőházának 309. ülése 1938 május 10-én, kedden. 449 náltak; ezeket a munkásokat megfogták és azonnal kirúgták, tehát még azt sem hagyták, hogy a munkások ellenőrizzék, hogy hetenkint mennyit dolgoztak és csak a hét végén láthatják azt a szörnyűséget, hogy 6—8 piengővel fizetik ki őket. (Fábián Béla: Es ha ez mind igaz, amit a képviselő úr mond, a legszigorúbb eljárást kell indítani. Ez szörnyűség, amit a képviselő úr mond! — Mózes Sándor: Ezt senki sem védi! — Fábián Béla: Ezt mindenki csak a legsúlyosabban elítélheti.) T. Ház! Azt mondják, hogy nincs zsidókérdés. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad még csak valamit felhoznom és mivel annyi ,képviselőtársam citált, engedjék meg, hogy én is citáljak. .(Halljuk! Halljuk!) 1938 január 30-i számában a bécsi »Schönere Zukunft« foglalkozik a bécsi zsidósággal és szembeállítja a magyar zsidósággal. Azt mondja, hogy Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet és azt írja, hogy a magyar zsidóság érvényesülése már rég óta nemzetközi feltűnést kelt. A következő statisztikai adatokkal jön: Budapest hat nagy könyvkiadó vállalatából négy zsidó, az állami színházakon kívül nincs Pesten keresztény színház, — szÓról-szóra ezt mondja — mind zsidó kézben van, a színészek 24%-a zsidó. A kerekedelemben 83.671 önálló kereskedő közül 38.072 a zsidó, tehát 45%, a 20 legnagyobb részvénytársaság 336 igazgatósági tagja közül 285, azaz 70%-a zsidó, a 324 önálló bankember közül 223, vagyis 69%-a zsidó. Nagyon érdekesen mondja továbbá, hogy 20 zsidó pénzember olyan nagy érdekeltséggel bír, hogy éppen 249 felügyelő bizottságban foglal helyet, egyre-egyre tehát tizenkét ilyen felügyelő bizottsági tagság jut. A pálinkamérők közül 90% a zsidó, az aranyműveseknél 74%, a könyvnyomdánál 65%, az órásoknál 60%, fogtechnikusoknál 57%, szállodásoknál és vendéglősöknél 47%, henteseknél 46%, (Fábián Béla: A henteseknél nem hiszem!), iá szabóknál 36%. Ezzel szemlben az állami hivataloknál 1'4% a zsidó, a cselédeik között 0"1%, bányászok között 0'1%. Majd azt mondja a lapok úgynevezett keresztény és zsidó munkatársairól szólva, hogy Az Est, Pesti Napló és Magyarország konszernnél 65 zsidó mellett 5 keresztény van, a Népszavánál 19 zsidó mellett négy keresztény, a 8 örai Újságnál 24 zsidó mellett 6 keresztény dolgozik, a Friss Újságnál 14 mellett 4 keresztény, a Kis Újságnál 8 zsidó GOiielletJt 4 keresztény van stb. (Fábián Béla: Mi az a stb? Gyerünk a többivel iis!) Elvégre a zsidó Kapóiknál akár tiszta zsidó is lehet a szerkesztő és a munkatárs. (Br. Berg Miksa: Tiszta zsidó? Van piszkos zsidó is? — Derültség.) Es ha ez így van, — írja a lap — akkor nem a zsidó szerkesztők magas száma ta csodálatos, hanem először az, hogy néhány keresztény miég köztük van és másodszor az, hogy a keresztények ínég miitndiig olvassák Magyarországon ezeket a lapokat. (Fábián Béla: Ki írja ezt?) A Schönere Zukunft január 30-iki számában van. Ott tehát a zsidókérdéssel jóval baimaráblb foglalkoztak. (Fábián Béla: Kik azok? — Antal István, állafmtitkár: Az osztrák katolikusok hivatalos lapja. — Fábián Béla: Mi köze ainmalk a magyar viszonyokhoz? Lehet abból idéizni? Az fogja megmondani, hogy mi itt a helyes! statisztika? — Antal István államtitkár: Én nem imiondocm, ' hogy helyes, csak arra a kérdésre feleltem, hiogy ki az). Azt mondják, hogy a zsidóság asszittnilálóKÉPVISELÖHÁZI NAPLÖ XVIII. dik. Erre vonatkozóllag is van itt egy szemelvény. Egy másik lapszemelvény azt anondja, — ezt olvasón ja Kathoiikus Szemle 1938 áprilisi számából — (olvassa): »Míg a három államhoz csatolt területen az 1910. évi magyar (népszámlálás szerint 258.002 volt a 'magyarnak tekintendő zsidóság lélekszáma, addig ma mindössze eniuék 25—30%-a, tehát 75—80.000 zsidó vallja magát .magyarnak a 'megszállott területeken.« (Fábián Béla: Olvassa el a Reviziós Liga kiadványát!) Ezek a zsidók is csak a magyar falvakban laknak. De ha olyan területen laknak, ahol látják, hogy nicsenek többségben a magyarok, egy sem vallja, hogy valamikor is magyar volt. (Fábián Béla: Kormánypárti képviselő, hogy beszélhet így?) Most méltóztassanak megengedni, hogy egy a magyar gazdatiszteket érintő kérdéssel foglalkozzam. En ugyanis a zsidótörvényjavaslattal való kapcsolatot látok a magyar gazdatiszti sorssal. Ugyanis, amint méltóztatnak tudni, a gazdatiszteknek három kívánságuk volt. Az egyik a nyugdíj, a másik az önálló kamara, a harmadlik pedig a jogviszony, illetőleg az oklevélkényszer. Az egész magyarországi gazdatiszti kar a legnagyobb hálával gondol a imüniszterelnök úrra és Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter úrra, hogy a, nyugdíjkérdést intézményesen megoldotta s az önálló gazdatiszti kamarát, mint kúriát helyezte be a Mezőgazdasági Kamarába. Ez azonban semmikepen sem elég, mert az ő reputációjukat és erkölcsi súlyukat ezen keresztül nem tudják megvédeni. Most legyen szabad hivatkoznom a statisztikai szamokra, amelyek a zsidósággal és gazdatisztekkel kapcsolatosak. Az akadémiát végzett gazdatisztek között 0'7% a zsidó, az Összes gazdatisztek között 23% a zsidó. Ha a sem a középfokú gazdasági iskolát, sém földmívesiskolát nem végzetteket veszem tekintetbe, kisül, hogy á nem okleveles, vagyis nem szakképzett gazdáknak 70%-a a zsidó. Ezen a helyzeten segíteni kell, mert a zsidók ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan majd az ipari pályáról erre a térre fognak özönleni, ha gátat nem vetünk. Fel kell állítani egy önálló gazdatiszti kamarát, amely arra ügyeljen, hogy csak az lehessen gazdatiszt Magyarországon, aki a gazdatiszti kamarának tagja. Másfélmillió katasztrális hold van zsidókézben és a bérlőknek 80%-a zsidó. Intézményesen kell vigyázni arra, hogy amikor odaözönlik a sok nem okleveles ember, elő ne fordulhasson a jövőben, hogy aki azelőtt hajcsár, jampec, kereskedősegéd volt, felhúzza a bricseszt és feltegye a zergeszakállas kalapot, parancsoljon sokszázezer magyarnak és beletörölje lábát a magyar földbe. (Mala sit s Géza: A magyar uraságok mennyivel több napszámot fizetnek, arról beszéljen!) T. Ház! Ismétlem, hogy én feltétlenül abban a hitben vagyok, hogy ez a törvényjavaslat át lesz ültetve az életbe. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy ha Magyarországon minden keresztény ember összetart, a >^idó.3ág bármit sorakoztat is fel ellenünk s ha az e^ész világot is ellenünk izgatja, ezt a törvényt valósággá fogjuk tenni és ebben a tudatban boldogan, hazafias szeretettel elfogadom ezt a törvényjavaslatot és kérem az Isten áldását, hogy ez a törvény minél jobban, minél könynyebben legyen átültethető az életbe. (Helyeste