Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-299

24 Az országgyűlés képviselőházának lünk a Faksz.-nak kellene ezt csinálnia — és kész házakat juttat olcsón a kisembereknek, ala­csony amortizációs fizetési kötelezettség ellené­ben, hogy jövedelmükből könnyen tudják a rész­leteket fizetni. A mai rendszer mellett, amikor mindenkinek külön-külön kell kérnie a Faksz.­tól a kölcsönt, bizonyos komplikáció állott elő és az_ ügyek elintézése nehézkes. Meggondo­landó, hogy sablonházak építésével nem le­hetne-e olcsóbb házakhoz és így házhelyekhez juttatni a kisembereket. Az értékesítés előmozdítására is megfelelő összeget irányoz elő a törvényjavaslat. Ezzel kapcsolatban arra kérem a földmívelésügyi mij niszter urat, hogy ezt elsősorban a kistermelési ágak termelési eredményének fokozására, az ér­tékesítési lehetőségek javítására használja^ fel. Az elmúlt 20 esztendő alatt a búzaértékesítés és árjavítása érdekében az állam nagyon sokat tett, ami nagyon helyes is volt, mert n Magyar­országnak a búza misztikus értékmérő, de ma, amidőn a beruházási javaslattal kapcsolatban megfelelő összegek állanak rendelkezésre, eze­ket a kistermelési ágakat kell istápolni, ezeket kell jövedelmezőbbé tenni, mert tisztában kell lenünk azzal, hogy a kisemberek jövedelme, a kisemberek megélhetése elsősorban ezektől a termelési ágaktól függ. Ebből a szempontból külön fel kell hívnom a kormány figyelmét arra, hogy a gyümölcsfa^ telepítés óriási mértékben szaporodott az utolsó evekben és habár idén, sajnos, a katasztrofális időjárás következtében nagy termésre nincs ki­látás, de a beruházási javaslat egy ötéves tervet kontemplált, tehát öt év alatt remélhetjük, hogy ezek a gyümölcsfák teremni fognak és jövedel­met fognak hozni s így kell a kérdéssel foglal­kozni. A gyümölcsfa-telepítés érdekében a kor • mány az utóbbi időben megfelelő propagandát fejtett ki, gyümölcsemetéket adott a gazdák rendelkezésere, tehát szükséges, hogy most a gyümölcsértékesítés érdekében is megfelelő in­tézkedések tétessenek. Eddigi fő értékesítési piacunk a gyümölcs szempontjából Németország és Ausztria volt. azonban a fokozódó gyümölcstermelés következ­tében új piacokat kell keresni és erre a lehető­ség éppen a beruházási javaslattal kapcsolatban megvan. A gyümölcsnél, mint új piacokra, szá míthatunk az északi államokra, Norvégiára, Svédországra, Dániára, Angliára és bizonyos mértékben Svájcra, de ezekre a nagy távolsá­gokra levő országokra a gyümölcsöt csak akkor tudjuk kiszállítani, ha megfelelő hütővagónok állanak rendelkezésre. A beruházási törvényjavaslatban a Máv kocsiparkjának fejlesztése tervbe van véve, én tehát nagyon kérem, hogy elsősorban hűtő­vagonoknak fokozottabb készítését méltóztas­sék tekintetbe venni, ami különösen azóta fontos, atoióta az új hűtési rendszer, a száraz­jéggel való hűtés lehetővé teszi azt, hogy a magyar gyümölcsproduktum a legmesszebb levő piacokra is romlás nélkül eljuthasson. (Czirják Antal: Nem vagonok, hanem konti­nerek építése szükséges!) De ennek végrehaj­tása érdekében rendkívül fontos az, hogy mi­előtt a gyümölcsöt a vagonba berakják, elő­hűtésben részesüljön, tehát le kell hűteni bizo­nyos mértékig, inert nem lehet a gyümölcsöt hirtelen nagy hőmérsékleti kontrasztba bele­tenni. Ennek érdekében a gyüimölcstermelési gócpontokon feltétlenül r fontos a hűtőházak megépítése. Magyarországon — mint tegnap a földmívelésügyi miniszter úr mondotta — 26 gyümölcstermelési gócpont van és csak 299. ülése 1938 április 26-án, kedden. 1 18-ban van hűtőház. Nagyon kérem, hogy a hiányzó hűtőházak a hat gyümölcstermelési gócponton megépíttessenek. Az ország leg­nagyobb gyümölcstermelő vidékei Kecskemét és Nagykőrös rendelkeznek hűtőházzal, de a következők, Kiskunhalas, Jánoshalma és Gyön­gyös még mindig nem rendelkeznek; a beru­házási javaslattal kapcsolatban tehát nagyon kérem, hogy itt a hűtőházak felépíttessenek. A hűtőházak felépítésével kapcsolatban le­gyen szabad még egy kérdést a t. Ház figyel­mébe ajánlanom. A hűtőházakat Összeköttetésbe kellene hozni elsősorban a vágóhíddal azért. hogy ha ismét hasított sertésexportból, vagy szalonna-, márkázott zsírexportról van szó, azok a részek is bekapcsoltassanak az exportba, amelyek a hűtőház-vágóhíd kapcsolatának hiá­nya következtében eddig ezt nem tehették meg. Ugyanakkor azonban fel kívánom hívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra is, hogy nemcsak hűtőházakra van szükség, ha­nem a télialma-termő vidékeken bizonyos úgy­nevezett almatároló helyek elkészítésére, ame­lyek sokkal olcsóbbak és amelyeknek révén a gazdák nem kényszerülnek arra, hogy termésü­ket rögtön eladják, hanem legalább karácso­nyig ott tarthatják és akkor tudják majd piacra vinni a gyümölcsöt. Ennek révén és a hűtőházak révén a gazdák bizonyos mértékben függetleníthetik magukat a piac mindenkori árától, jobb árat tudnak elérni és ugyanakkor remény van arra, hogy adófizetési kötelessé­güknek is könnyebben eleget tudnak tenni. Fejlődő gyümölcskultúránk érdekében szük­ség van arra, hogy a szakoktatás kérdése is reformon menjen keresztül. Nemcsak az alsó­p fokú mezőgazdasági iskolákban, amelyeknek száma a beruházási kapcsolattal szaporodni fog, hanem a középfokú és felsőfokú mezőgaz­dasági iskolákban és a gazdasági akadémiákon is sokkal nagyobb súlyt kellene fektetni a kis­termelési ágak tanítására. A nagyobb gyü­mölcstermelési gócpontokon azonkívül újabb kertészeti iskolákat kellene felállítani, és ebben a tekintetben mintául kellene venni elsősorban a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kerti munkásképző iskoláját, amely kiválóan bevált. Az ott tanult fiatalemberek mindig elhelyez­kedéshez tudnak jutni, mivelhogy ez az iskola céljának teljesen megfelel. Arra kérem a föld­mívelésügyi miniszter urat, hogy necsak új iskolákat létesítsen, hanem a meglévő régi is­kolák fenntartására és azoknak fejlesztésére is megfelelő összeget juttasson és így a kecs­keméti kamarának ez az iskolája is megfelelő dotációban részesüljön fejlesztése érdekében. De hiába építünk hűtőházakat és almatá­roló helyeket, ha ngyanakikor nem gondosko­dunk arról, hogy azokba csak jóminőségű egészséges gyümölcs tudjon bekerülni. A gyü­mölcsfa védelme két résziből áll. Az egyik a fi­zikai munkát jelentő törzs letisztítás, melyet a gazdáik a múlt télen úgyszólván 100 százalék­ban végre is hajtoitltalk, de a gyümölcstermés legnagyobb ellensége, a kaliforniai pajzstetű ellen való védekezéshez ez nem elég s olajtar­talmú anyagokkal^ való permetezésre van ezen­kívül sizuïkség. Sajnos, ez az anyag igen drága és így nem vált általánossá a permetezés, pe­dig siker csak akkor érhető el, ha a permete­zés általánossá válik. Enneík érdekében le kel­lene szállítani ezeknek a permetező anyagoknak árát. Erre a lehetőség meg is van, hiszen az olaj kincstári haszonrészesedését le lehetne éppúgy szállítani, mint a traktoroknál a petró-

Next

/
Thumbnails
Contents