Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-299
Az országgyűlés képviselőházának 299. ülése 1938. évi április hó 26-án, kedden, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. - A honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról S ?? e m 1 koltsé g emek fedezéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Grecsák Richárd előadó, Payr Hugó gróf Teleki Mihály, Malasits Géza, Sulyok Dezső. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Az inteipellációskönyv felolvasása. - Személyes kérdésben felszólalt Sulyok Dezső (Szálási Ferenc névhasznalata és állampolgársága). - Az ülés jegyzőkönvvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Reményi-Schneller Lajos. (Az ülés kezdődik 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Csikvándi Ernő, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Gaal Olivér jegyző urakat kérem fel. Napirendünk szerint következik a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló törvény javasilat tárgyalása, (írom.: 613., 618. ez.) Grecsák Richárd képviselő urat, mint előadót illeti a szó! Grecsák Richárd előadó: T. Képviselőház! Körülbelül két hónappal ezelőtt, március 6-án tartott győri beszédében a miniszterelnök úr és költségvetési expozéjában a pénzügyminiszter úr részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek parancsoló szükséggé teszik, hogy hon védelmi rendszerünk teljesebb kiépítésére, gazdasági és szociális politikánk erőteljesebb folytatására az ország áldozatkészségéhez forduljunk, hogy mindazt pótoljuk, amit az 1931ben ránkszakadt gazdasági válság következtében nem állott módunkban megvalósítani. Az egész ország közvéleménye egyhangú helyesléssel fogadta azt a nagyszabású tervet, amelyet a miniszterelnök úr Győrött kifejtett. A törvényjavaslat, amelyet a t. Ház előtt képviselni szerencsém van, ennek a nagyvonalú, általában »egyimilliárdasi«-nak nevezett tervnek végrehajtásához szüksléges törvényhozási intézkedéseket tartalmazza. A honvédelem és közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat két részből áll. Az első rész a célkitűzéseket KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVni. _ tartalmazza s megállapítja, hogy az igénybeveendő egymilliárd pengő, mely célokra fordíttassék, a második rész pedig pénzügyi természetű rendelkezéseket tartalmaz s megállapítja, hogy a kitűzött feladatok megvalósítására szolgáló egymilliárd pengőt, mely forrásokból, milyen módon s mennyi idő alatt kell előteremteni. A javaslat 1. §-a a munkaterv célkitűzéseit, kereteit s a minisztériumnak szóló felhatalmazást tartalmazza a javaslat alapján befolyó összegek felhasználására. Maga a javaslat a befolyó összegek részletes felhasználási módozatait nem tartalmazza. Erről a pénzügyminiszter úr április 8-án tartott beszédében tájékoztatta a t. Házat. A pénzügyminiszter úr bejelentése szerint: a kormány 600 milliót a honvédség korszerű felszerelésére, 190 milliót a közlekedési hálózat kiépítésére, még pedig az Államvasutak, a hajózási és az utak fejlesztésére kíván fordítani, — ebből az összegből 96 millió új vasútvonaliak építésére, a meglevők megerősítésére s a MÁV mozdony- és kocsiparkjának kiegészítésére esik, 12 millió jut a hajózásra, 2 millió a csepeli szabad kikötő építésének folytatására, 50 millió a főutak építésére, 30 millió pedig az olyannyira^ fontos és oly régen sürgetett bekötő utak végleges rendezésére — 20 imillió jut a ni. kir. posta műszaki berendezésének tökéletesítésére, 36 millió öntözésre, ármentesítésre és vízszabályozásra, 20 millió a telepítés meggyorsítására, 19 millió a mezőgazdasági termények értékesítésének előmozdítására, mezőgazdasági lés kertészeti szakoktatásra, talajjavításra és az állattenyésztés fejlesztésére, 10 millió a bányászat és a nyersanyagkutatás céljaira, 30 millió népoktatási és kulturális célokra, a ifalu egészségügyének és szociális viszonyainak javítására, az ivóvíz kérdésének gyökeres rendezésére és hasonló be4