Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-299

Az országgyűlés képviselőházának 299. ülése 1938. évi április hó 26-án, kedden, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. - A honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról S ?? e m 1 koltsé g emek fedezéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Grecsák Richárd előadó, Payr Hugó gróf Teleki Mihály, Malasits Géza, Sulyok Dezső. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megálla­pítása. Az inteipellációskönyv felolvasása. - Személyes kérdésben felszólalt Sulyok Dezső (Szálási Ferenc névhasznalata és állampolgársága). - Az ülés jegyzőkönvvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Reményi-Schneller Lajos. (Az ülés kezdődik 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor fog­lalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegy­zésére Csikvándi Ernő, a javaslatok ellen fel­szólalók jegyzésére Gaal Olivér jegyző urakat kérem fel. Napirendünk szerint következik a honvé­delem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló törvény javasilat tárgyalása, (írom.: 613., 618. ez.) Grecsák Richárd képviselő urat, mint elő­adót illeti a szó! Grecsák Richárd előadó: T. Képviselőház! Körülbelül két hónappal ezelőtt, március 6-án tartott győri beszédében a miniszterelnök úr és költségvetési expozéjában a pénzügyminisz­ter úr részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek parancsoló szükséggé teszik, hogy hon védelmi rendszerünk teljesebb kiépítésére, gazdasági és szociális politikánk erőteljesebb folytatására az ország áldozatkészségéhez for­duljunk, hogy mindazt pótoljuk, amit az 1931­ben ránkszakadt gazdasági válság következté­ben nem állott módunkban megvalósítani. Az egész ország közvéleménye egyhangú helyes­léssel fogadta azt a nagyszabású tervet, ame­lyet a miniszterelnök úr Győrött kifejtett. A törvényjavaslat, amelyet a t. Ház előtt képvi­selni szerencsém van, ennek a nagyvonalú, ál­talában »egyimilliárdasi«-nak nevezett tervnek végrehajtásához szüksléges törvényhozási intéz­kedéseket tartalmazza. A honvédelem és közgazdaság fejlesztésé­ről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat két részből áll. Az első rész a célkitűzéseket KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVni. _ tartalmazza s megállapítja, hogy az igénybe­veendő egymilliárd pengő, mely célokra for­díttassék, a második rész pedig pénzügyi ter­mészetű rendelkezéseket tartalmaz s megálla­pítja, hogy a kitűzött feladatok megvalósítá­sára szolgáló egymilliárd pengőt, mely forrá­sokból, milyen módon s mennyi idő alatt kell előteremteni. A javaslat 1. §-a a munkaterv célkitűzé­seit, kereteit s a minisztériumnak szóló felha­talmazást tartalmazza a javaslat alapján be­folyó összegek felhasználására. Maga a javas­lat a befolyó összegek részletes felhasználási módozatait nem tartalmazza. Erről a pénzügy­miniszter úr április 8-án tartott beszédében tá­jékoztatta a t. Házat. A pénzügyminiszter úr bejelentése szerint: a kormány 600 milliót a honvédség kor­szerű felszerelésére, 190 milliót a közlekedési hálózat kiépítésére, még pedig az Államvas­utak, a hajózási és az utak fejlesztésére kíván fordítani, — ebből az összegből 96 millió új vasútvonaliak építésére, a meglevők megerősí­tésére s a MÁV mozdony- és kocsiparkjának kiegészítésére esik, 12 millió jut a hajózásra, 2 millió a csepeli szabad kikötő építésének folytatására, 50 millió a főutak építésére, 30 millió pedig az olyannyira^ fontos és oly ré­gen sürgetett bekötő utak végleges rendezésére — 20 imillió jut a ni. kir. posta műszaki beren­dezésének tökéletesítésére, 36 millió öntözésre, ármentesítésre és vízszabályozásra, 20 millió a telepítés meggyorsítására, 19 millió a mező­gazdasági termények értékesítésének előmoz­dítására, mezőgazdasági lés kertészeti szakok­tatásra, talajjavításra és az állattenyésztés fej­lesztésére, 10 millió a bányászat és a nyers­anyagkutatás céljaira, 30 millió népoktatási és kulturális célokra, a ifalu egészségügyének és szociális viszonyainak javítására, az ivóvíz kérdésének gyökeres rendezésére és hasonló be­4

Next

/
Thumbnails
Contents