Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-304

176 Az országgyűlés képviselőházának 301 tetni, akkor mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy olyasmit szüntet meg, ami lényegileg nines is meg és inkább egy tényleges, eddig nem törvényes állapotnak törvényesítését célozza. Ha azonban sajtószabadságról szólunk, akkor legelőször állapítsuk meg, hogy mit értünk sajtószabadságon. Igyekezni fogok ezt felszólalásom során mind pozitív, mind negatív irányban meghatározni. Pozitíve igyekszem meghatározni, hogy felfogásom szerint mit kell sajtószabadságon értenünk és negatíve, hogy mi az, amit nem kell sajtószabadságon értenünk és aminek tulajdonképpen a sajtószabadság elvi kérdéseihez semmi néven nevezendő köze nincs. (Patacsi Dénes: 1918-ban nem kellett^ volna sajtó útján zülleszteni!) Majd fogok erről beszélni. A képviselő úr nagyon meg lesz elégedve, mert erről a témáról beszélni fogok, mégpedig némi joggal. (Esztergályos János: A képviselő úr soha sincs megelégedve semmivel! — vitéz Benárd Ágost: Dehogy nincs !) Ha a lapalapítás joga a kormányzattól függ,: akkor már nem beszélhetünk politikai sajtószabadságról. Ha a lapterjesztés joga szintén kormánytól függő jog, akkor ugyancsak nem beszélhetünk politikai véleménynyilvánítás szabadságáról. De még kevésbé beszélhetünk sajtószabadságról akkor, ha a lapbetiltás joga és a sajtótermékek terjesztésének joga ugyancsak kizárólag a kormánytól függő jog. A lapbetiltás és terjesztés jogának nem a kormánytól függőnek, hanem a kormánytól függetlennek kell lennie ahhoz, hogy sajtószabadságról, a politikai véleménynyilvánítás szabadságáról beszélni lehessen. Ezért hangsúlyoztuk már többízben, — azok, akik a tényleges sajtószabadság elvi álláspontján állunk — hogy nézetünk szerint tényleges sajtószabadságról, a politikai véleménynyilvánítás szabadságáról csak akkor lehet beszélni és ennek alfája az, ha a lapalapítás és terjesztés joga nem kormánytól függő jog, nem a kormány kénye-kedvétől függő és politikai szimpátiák vagy esetleg más szimpátiák alapján megadandó kedvezmény, hanem ha ez a kormánytól független közigazgatási bíróságtól függő jog ugyanúgy, mint ahogy a terjesztés jogának megvonása, a lap létének, jogának megvonása sem lehet kormánytól függő jog, hanem erre a célra a független magyar bíróságnak külön sajtóbírósága kell, hogy ítéletét meghozza és csak ennek alapján lehetne megnyugvással beszélni arról, hogy egy lapot tényleg megszüntetni vagy annak terjesztését megszüntetni kívánják. Csak ilyen törvényes rendelkezés esetében beszélhetnénk nézetem szerint szabad sajtóról, illetőleg sajtószabadságról. Hangsúlyoznom kell azonban, amit első szavaimban mondottam, hogy ez is csak elméleti megállapítás. Elméleti megállapítás azért, mert a gyakorlat már hosszú évtizedek óta éppen ennek ellenkezője s ezt az ellenkező gyakorlatot akarja most ez a törvényjavaslat ténylegesen intézményesíteni és törvényesíteni. Mert mi a helyzet ma? A helyzet az, hogy a lapindítás joga már ma is — évtizedekre visszamenően — kizárólagosan a kormánytól függő jog, a miniszterelnökség sajtóosztályától függ, hogy valaki lapot alapíthat-e vagy sem. A lapterjesztés joga is évtizedek óta kizárólagosan a kormánytól függő jog; a belügyminisztertől függ, hogy valaki kolpor.. ülése 1938 május S-an, kedden. | tázsjogot nyer-e, országosan, vagy helyileg a törvényhatóság első tisztviselőjétől, igen, vagy nem. A terjesztés jogának megszüntetése, a kolportázsjog megvonása a kormánytól függő, a belügyminisztertől függő jog és bármely napon megvonhatja valamely lap utcai terjesztésének jogát. A betiltás ugyancsak a kormánytól függő jog; ugyancsak a belügyminisztertől függ, aki végeredményben indokolni sem tartozik részletesen, hogy miért és akár átmenetileg, akár véglegesen egy tollvonással megszüntetheti valamely lap megjelenését és terjesztését. (Esztergályos János: Nagyon sok szolgabíró is megcsinálja! Lehetetlenné teszi a lap terjesztését!) Hogy ez a jelenlegi helyzet törvényes-e, vagy sem, ebben a kérdésben jogi körökben már eddig is nagy vita volt s ez a vita két legmagasabb bíróságunk között is nézeteltérésre vezetett, mert hiszen a közigazgatási bíróság ítéletben mondotta ki, hogy a háború esetére szóló kivételes hatalomról szóló rendelkezések a sajtóra vonatkozólag a lapindítás jogát illetően nincsenek érvényben s ennek alapján adta meg egy napilapnak a lapindítás engedélyét ugyanakkor, amikor a magyar királyi Kúria kimondotta a háború esetére szóló kivételes hatalomra vonatkoztatva, hogy a sajtóra vonatkozó rendelkezések ÍR érvényben vannak és így a lapindítás joga kizárólag a kormánytól függ. Ez a törvényjavaslat az ebből a bizonytalan jogi helyzetből fakadó vitát kívánja eldönteni, amikor a jelenlegi tényleges helyzetet, amely nézetünk szerint nemcsak nem felel meg a sajtószabadságnak és a politikai szabad véleménynyilvánításnak, de nem felel meg a törvényes helyzetnek sem, ezt a helyzetet törvényesíteni, véglegesíteni és rendezni kívánja. De nemcsak törvényesíteni, hanem szigorítani is kívánja ennek a javaslatnak igen számos rendelkezése azt a helyzetet, amely jelenleg a sajtótermékekkel szemben fennáll. Azt mondtam, pozitív és negatív irányban kell határoznunk, mit értünk sajtószabadság alatta Én sajtószabadság alatt kizárólag a ipolitikai véleménnyilvánítás szabadságát értem. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanaz a sajtótermék bármikor szabadon változtathassa politikai meggyőződését és hogy elveit a szélfúvás szerint formálja át. A politikai véleménnyilvánítás szabadság a sajtó szempontjából azt jelenti, hogy minden sajtótermék nyíltan mondja meg, mi az ő politikai felfogása, ha pedig nincs kifejezett politikai pártállása, akkor azt, hogy kizárólag csak az események regisztrálására szorítkozik minden pártpolitikai tendencia nélkül. Az olvasó megkívánhatja, hogy tudja, milyen lapot vesz, milyen lapot olvas. Tiszta vizet kell önteniök a pohárba politikai pártoknak és politikai lapoknak egyaránt. Tudnunk kell, hogy valamely lap egy pártpolitikai elyet, egy eszményt szolgál-e, vagy pedig kizárólag üzleti vállalkozás-e? Ha üzleti vállalkozás, tudnunk kell, kinek a vállalkozása, kinek a pénzén történő vállalkozás, vájjon egyéni pénzen vagy társulat pénzén, vagy pedig közpénzen történő vállalkozás-e; olyan közpénzen történő vállalkozás-e, amely végeredményben az adózók mindegyikének filléreiből táplálja a maga anyagi erejét és ugyanakkor az adózók széles rétege ellen gyűlölködő, vagy uszító politikát folytat? Ma már nem is. ütköznék na-