Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-301

Az országgyűlés képviselőházának 301. fogva, hogy itt lassanként az őrületnek az a politikája legyen úrrá, amely azt mondja, mi szükség' van itt iparra, hiszen Iha nem volna ipar, akkor a magyar mezőgazdaság termálvényeit jobban ki tudná vinni a külföldre és ebben az, esetben a magyar, mezőgazdasági termékekért nagyobb árakat tudnánk elérni a külföldön. Elsősorban az a tiszteletteljes véleményem erre, hogy minden országnak az az érdeke, hogy odabent az országban tudjon minél többet elhelyezni terményeiből, mert akkor a nagy gazdasági válságok idején nincs rászorulva mindig a külföldre, mint felvevő piacra, már pedig az a 600.000 ember és az a 70.000 tisztviselő, aki ebben az országban az ipar révén munkát kapott, most a magyar mezőgazdaság felvevő piaca. Teljes mértékben helytelennek tartom tehát, hogy erről az iparról úgy beszélnek az országban, mintha talán jobb volna az, (ha egyáltalában nem volna. Ha nagyiparra szükség van, akkor viszont felmenüi kérdés, hogy mi helyesebb: az-e, hogy az ipar magyar, tőkével, magyar állampolgárok vagyonával termel, vagy okosabb és helyesebb volna-e, ha idegen állaimpolgárok teremtettek volna ipart ebben az országban, úgy, amint egy időben előfordult, hogy idegen országok mérnökei és kapitalistái telepedtek le ebben 'az országban azért, hogy ipart teremtsenek. T. Kép viselőiház! Idegen gyárosokkal, idegen honos alkalmazottakkal, idegen tőkével soha nem rendelkezhetik egy ország olyan határozottan és biztosan, mint amilyen határozottan és biztosan rendelkezik magyar állampolgárokkal és magyar tökével. A háborúban nemcsak a hadiipar dolgozik a hadsereg részére, hanetm az egész Ipar dolgozik, mint ahogy az egész kereskedelem és mezőgazdaság is a hadviselés és a katonaság szolgálatában áll. Most méltóztassék elképzelni: mennyivel imásképpen lehet rendelkezni háború esetén az iparral, (ha az az ipar .magyar tőkékkel és magyar vezetés alatt dolgoznék, mintha idegen tőkékkel és idegen vezetés alatt dolgozik. Ne méltóztassék örülni annak és senki se örüljön annak, ha Magyarországon valamelyik iparvállalat helyébe — ha úgy tetszik — árja kezekben lévő idegen tőkék idegen vállalatokat teremtenek, azért, mert annak idegen céljai vannak és nem úgy, mint annak a magyar állampolgárnak, akinek tőkéjével itt ebben az országban vállalatok alakulnak. T. Képviselőház! Sokan látták valószínűleg a dolgozó méheket, látták, hogy a méhek mindig a gazda részére dolgoznak s amikor a kaptár tele lesz mézzel, akkor jön a gazda és elveszi a mézet, de mindig vigyáz arra, hogy a méheket ne bántsák, hogy a méhek számára legyen virág és abban az esetben, ha a méhek éheznek, még cukrot is hoz nekik, hogy éhen ne pusztuljanak. Ebben az országban arra kell törekedni, hogy minden méh a gazda részére dolgozzon, hogyha a kaptár tele lesz, a gazda elvihesse a mézet. (Müller Antal: Van sok here is, aki nem dolgozik! — Felkiáltások balfelől: Ki kell irtani!) T. képviselőtársam, a herét a méhek társadalmából, amint méltóztatik tudni, száműzik. Itt sem kifogásolja ezt senki, én sem kifogásolom. Én nem azt mondottam, hogy a cukrot méltóztassék odaadni a heréknek, én éppen azt szeretném, ha csak a dolgozóknak adnák a cukrot. (Helyeslés.) En tehát igenis azon az állásponton vagyok, hogj ne méltóztassék a dolgozó méheket, az ország KÉPVISELŐHÁZI; NAPLÓ XVIII. ilése 1938 április 28-án

t csütörtökön. 95 polgárait folytonosan izgatni. Méltóztassék ebben az országban a békességnek és a nyugalomnak atmoszféráját megteremteni, nem úgy, mint a kormány igen t. sajtója, amely most napokon keresztül vezércikkekben ír a belső revízióról, arról, hogy sikerült az állampolgárok egy részét lerohanni, hanem úgy, hogy ebben az országban mindenki akként értékeltessék, hogy milyen mértékben termel javakat a nemzeti társadalom részére, (Rassay Károly: Ügy van!) minden polgár akként értékeltessék, mennyiben járul hozzá a nemzet terheinek viseléséhez, mennyiben járul hozzá a nemzet védelméhez a háborúban. A nemzet védelméhez a háborúban hozzájárul az is, aki közterheket visel, aki munkájával javakat termel. Az ilyen polgárt meg kell becsülni, ellentétben azzal a polgárral, aki a nemzet védelmében nem vesz részt, aki közterheket nem visel, (Felkiáltások balfelöl: Aki here!) aki nem termel. Hogy Müller képviselőtársamnak válaszoljak, a herékkel szemben tessék a dolgozókat megbecsülni. (Bródy Ernő: A parazitákat ki kell irtani! — Közbeszólás a középen.) Kérem, t. képviselőtársam, én még eddig ebben az életben soha egyetlen herét nem védtem meg. (Egy hang balfelől; Ő hereirtó! — Rassay Károly: Most nem azokról van szó, akiknek nincs állásuk, most a dolgozók állását akarják átvenni, azok ellen vonulnak fel, akik dolgoznak!) T. Képviselőház! Az én tiszteletteljes véleményem az, hogy ha mi ebben az országban eredményeket akarunk elérni, akkor meg kell szűnnie annak a lazításnak, amely körülbelül egy esztendő óta folyik. Itt egy esztendő óta állandó harc folyik, mégpedig mindenek harca folyik mindenek ellen, összeállítást próbáltam elkészíteni az egy esztendő óta megjelent újságokból arról, hogy tulajdonképpen ki ellen folyik az országban lázítás és — nem mondom, hogy teljes az én összeállításom — a következőket állapítottam meg. Lázítás^ folyik az ingó tőke ellen, lázítás folyik az ingatlan vagyon ellen. Lázítás folyik a köztisztviselők ellen és a vezérigazgatók ellen. Lázítás folyik a bankok ellen, a gyárak ellen, a zsidók ellen, a katolikusok ellen, a klérus ellen, az arisztokraták ellen, minden pozícióban lévő ember és minden tekintély ellen. Azt hiszem, nem vettem fel az összeállításba senki olyat, aki ellen nem folyik lázítás, de esetleg kihagytam olyanokat, akik ellen szintén folyik lázítás. (Kelemen Kornél: A katolikusok ellen hol folyik lázítás?) Kérem t. képviselőtársam, méltóztassék a lovasberényi választáson vagy más választásokon a láthatatlan front által kiadott nyomtatványokat megnézni (Felkiáltások balfelől: Büdös csukásokról írnak!) és méltóztassék elolvasni a Nemzeti Újság vonatkozó cikkeit, amelyek kifogásolják, hogy ebben az országban milyen lázítás folyik. Sajnálom, hogy t. képviselőtársam nem olvasta a Nemzeti Újság cikkeit s ezért azt hiszem, a leghelyesebb lesz, ha kereszténypárti t. képviselőtársaimhoz méltóztatik fordulni, (Rassay Károly: Egyik részéhez!) illetve a párt egyik részéhez és méltóztatik megkérdezni őket erre vonatkozólag. (Br. Berg Miksa: Az egyik frakcióhoz! — Kelemen Kornél: Soha nem hallottam ilyen panaszt senkitől sem! — Nyiri István közbeszól. — Rassay Károly: Ne bántsák a baloldalt, az nagyon lojális ezekben a percekben is, s ha