Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-301

Àz országgyűlés képviselőházának 301. ülése 19 ê 8 április 28-án, csütörtökön. 91 meg a tetőt eladni a házából, hogy megfizet­hesse a vagyondézsmát. Ellenben, akinek ta­lán a fizetésen kívül spekulációból, kereskede­lemből havi ezer pengő, vagy még több kere­sete van, az egyszerűen kiesúszik a nemzeti áldozatkészségnek megnyilvánulásából. Azt hiszem, hogy az egyenlő elbánás és az igazsá­gosság szempontjából ennek az elvnek a tör­vényjavaslatba való bevitele feltétlenül hasz­nos és kívánatos volna. Ennek az egésznek keresztülvitelére na­gyon egyszerű megoldást ajánlok indítvá­nyom során és pedig azt, hogy a rendkívüli jövedelmi adópótlékot, amelyet ma fizetünk és amely a kivetett jövedelmi adónak 60 száza­léka, méltóztassék az 1938. esztendőre esetleg 150 százalékkal felemelni. Ebből 90 százalékot képezne az egyszeri hozzájárulás, 60 százalé­kot pedig a rendes jövedelemadó-pótlék. Így azután megfogjuk a nagy jövedelmeket is, amelyek megvannak, bár vagyonok nincsenek az illetők háta mögött. További indítványom ennek a törvényja­vaslatnak :5. paragrafusához szól, amely a tár­sulatok vagyondézsma-alapjának meghatáro­zását tartalmazza. Ebben a paragrafusban van egy olyan rendelkezés, amely azt mondja, hogy nem lehet több a vagyondézsma alapja, mint az illető részvénytársaság, vagy társulat összes tőkéjének 150 százaléka. Ez azt jelenti, hogy bizonyos limit van szabva a társulatok­nál arra vonatkozólag, hogy milyen lehet az ő vagyondézsma alapjuk. Ezt a lefelé való meghatározást, amely a törvényjavaslatban foglaltatik, helyesnek tartom és elfogadom, mert végeredményben nem szabad engedni, hogy kibújjék valamely társulat ez alól. A felfelé való határmegállapítást azonban nem lehet elfogadnunk és nem tarthatjuk semmi körülmények között helyesnek, mert « itt ugyanaz az eset fog előáll ani. amely már a törvén via vaslat szelleméből kitűnik, hogy a nagyobb jövedelem nem fog fizetni, illetve kevesebbet fog fizetni. Amint a javaslat mondja, alapnak az ösz­szes tőkét kell venni és ehhez hozzá kell adni az átlagos jövedelem 25%-át, ezt meg kell fe­lezni és azután kell kivetni az adót. Tessék egy egyszerű példával megfigyelni az egész dolgot. Valamely vállalatnak például 100.000 pengő össztőkéje van és 10%-ot keres, vagyis 10.000 pengőt. Ha ezt megszorzom 25-tel, kijön 250.000 pengő, ha hozzáadok 100.00U pengőt, ki­jön 350.000 pengő, ennek fele 175.000 pengő, te­hát ez után kellene neki vagyondézsmát fi­zetni. A törvényjavaslat azonban azt mondja, hogy nem fizethet 175.000, hanem csak 150.000 pengő után, tehát 25.000 pengő egyszerűen ki­csúszik a vagyondézsma alól. De ez csak 10%-os jövedelemnél van így. Tegyük fel, hogy a vállalat 20%-ot keres, hiszen látjuk, hogy a mai gazdasági viszonyok között ezek a vállalatok nemcsak 10%-ot, ha­nem annál többet is keresnek. (Reményi-Séhnel­ler Lajos pénzügyminiszter: En nem látom, sajnos!) A pénzügyminiszter úr nemi látja, de mi kint látjuk, jobban látjuk, mert nem azon a szemüvegen nézzük a dolgokat, mint a pénz­ügyminiszter úr. (Reményi-Schneller Lajos nénzügyminiszter: En mindenesetre szigorúb­ban nézem!) Azt szeretném tehát, ha a 150.000 pengő felső határt méltóztatnék kivenni a törvényja­vaslatból, mert semmi értelmét nem látom an­nak, hogy a jól kereső vállalat plusz jövedel­mével kicsússzék ezen vagyondézsma alól. Van még egy további indítványom ehhez a javaslathoz, mégpedig annak 6. §-ához, ahol meg van állapítva a földbirtok vagyondézs­mája. Tiszteletteljes indítványom az, hogy méltóztassék egy olyan rendelkezést felvenni, amely szerint a beruházási hozzájárulás alapja kizárólag a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan vagyon. A beruházási hozzájárulásra ennek tulajdonosa csak akkor kötelezhető, ha az ingatlan területe legalább az 50 katasztrális holdat meghaladja. A kisgazdatársadaloon és a földbirtok nehéz viszonyaira való tekintettel 'tartanám 'szükségesnek, ha ezt el méltóztatná­nak fogadni. Több adókönyvet átnéztem és is­merem ezeket a kérdéseket, több számítást eszközöltem és megállapítottam azt, hogy a 35—40 holdas gazdák közül már igen sokan bele fognak esni ebbe a vagyondézsmába, ahol 50.000 pengő vagyonadót számítanak. Mélyen t. pénzügyminiszter úr, azok a kiadott hivata­los utasítások, amelyek a jövedelem- és va­gy onadókivetésekről szólnak, elméleti számí­tásokon alapulnak, ezek szerint igen sokan nem esnének bele, a gyakorlatban azonban a községekben nagyon sokszor azt látjuk, hogy 40—50 holdas gazdák 60—65 pengő vagyonadót is fizetnek már, mert földjük fel van érté­kelve holdanként 800—1000 pengőre. Ez tulaj­donképpen szabálytalan, de nem tud ellene védekezni, nem ismeri a jogszabályokat, hi­szen nem lehetne 800 pengőre értékelni, de ennek dacára is magasabb értékben van fel­véve. Ha veszünk egy 2 szobás házat a belső­séggel, néhány állatot, aztán hozzászámítjuk a cséplőgarnitúrát, könnyen ki lehet hozni a 35—40 holdas gazdáknál az 50.000 pengő va­gyont, ami után már fizetni kell vagyon­dézsma címén. Egy kisgazdának, egy 50 hol­don aluli kisgazdának tehát 2500 pengőt kell fizetni, ami elképzelhetetlenül rettenetes te­her, amit nem volna képes teljesíteni anyagi összeomlása vagy legalább is felszerelésének teljes kiárusítása nélkül. Ha pedig felszerelé­sét lenne kénytelen kiárusítani, azt a terme­lés szenvedi meg és ez esetleg olyan árrom­bolást idéz elő, aminek egyes megnyilvánulá­sait máris látjuk és amitől rettegünk. Külö­nösen súlyos ez abban az esetben, ha a 35—40 holdas birtok az öreggazda kezén van, aki három fiával együtt él, tulajdonképpen együtt osztoznak a birtokban, csak a vagyon­és jövedelemadó megy közösen az ő adóívére,. mert közös háztartásban élnek és a jövedelem­adóról szóló törvény értelmében egy adó­alanyt képeznek. Abból az 50 holdon aluli birtokból tehát 3—4 család is megél, de nem elég, hogy megélnek, hanem ezenfelül még vagyondézsmát is kell fizetniök, márpedig a mai gazdasági viszonyok között a kisgazda­társadalom nem képes ezenfelül még azt a 2500 pengős vagyondézsmát is kihozni. Ezért méltóztassék felvenni ebbe a törvényjavas­latba, hogy legalább 50 katasztrális holddal bírjon cl Z il birtokos gazda, aki vagyondézsma alá esik. Egy további^ indítványom a 13. §-hoz szól és a következőképpen hangzik. Beiktatandó a 13. § (4) bekezdésében ^ folytatólag a következő szöveg (olvassa): »Kizárólag mezőgazdálkodás­sal foglalkozó beruházási hozzájárulásra köte­lezetteknek a pénzügyminiszter megengedheti, hogy súlyos elemi károsodás esetén az évi rér letek fizetését annyiszor 4 (négy) negyedévvel

Next

/
Thumbnails
Contents