Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

Az országgyűlés képviselőházának 279. ülése 1938 március 9-én, szerdán. akik az állami és társadalmi rend

! hatályosabb védelméről szóló törvénybe, ütköző cselekményt követtek el, nem lehetnek jogos részesei annak, amit az állam nyújtani kíván. A b) pont ellenben azt mondja, hogy (olvassa): »aki a 12. §-ban meghatározott valamely kedvezmény megszerzése céljából szándékosan valótlan adatot jelent be •..«. Ez nagyon kényes kérdés, mert rendkívül nehéz megállapítani, hogy hol van a jóhiszemű tévedés és hol van a, szándékosság. Ezt szándékosan vagyok bátor a jelen esetben felhozni, mert éppen a kubikosságnál elő fog állni egy egészen érdekes eset. A kubikossággal kapcsolatban hosszú ideig vita volt, hogy be kell-e őket jelenteni az Oti.-nál vagy nem. Nagyon sokan mezőgazdasági munkásoknak tekintették a kubikosokat és ha alkalmazták is őket. nem jelentették be. Nagyon sok olyan kuhikosmunkás van, aki régen meghaladta a 400 hetet és már régen igénye lehetne az Oti. aggkori biztosítására, de nem tudja igazolni a befizetett 400 hetet, mert bár dolgozott, de munkaadója nem jelentette őt be. A jelen esetben az fog történni, hogy be fogja mondani, mennyi_idŐt dolgozott, de az Oti.-nál nyilvántartott befizetés összege ellent fog mondani annak, mint amennyit effektive dolgozott. Ellentét lesz tehát az ő általa mondottak és az írásbeli dokumentumok között, annak ellenére, hogy nem vitatható, hogy a szegény ember jóhiszeműen fogja vallani, hogy ő enynyit dolgozott. Arra kérem az igen t. jelenlévő államtitkár urat. méltóztassék lehetővé tenni, különösen a kubikosság számára, — akiknéLnem vitás hogy önhibájukon kívül és éppen a rendezetlen r helyzetnél fogva hosszú ideig nem jelentették be őket annakidején az Oti.-nál — hogy ez a kérdés ne legyen ütközőpont, tehát a »szándékosság« a kétségtelen jóhiszeműség esetében ne szerepelhessen kizáró okul. Kérek erre nézve megnyugtató választ. Elnök: Kérdem, kíván még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. f Marschall Ferenc államtitkár úr kíván Szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Megnyugtatom a (képviselő urat abban a tekintetben, hogy mi a munkás érdekét akarjuk a javaslat végrehajtása során megóvni. Amikor kiemeltük azt. hogy & szándékosan valótlan adatot bejelentő nem igényelhet öregségi járadékot, akkor, azt hiszem, ezzel már jeleztük, hogy jóhiszemű tévedések stb. előfordulhatnak az életben. A gonoszszándékú s az intézet vezetőségének megtévesztésére irányuló aktusoknál, azt hiszem, méltányos, — miivel tisztára állami juttatásról van szó — hogy ezeket az embereket kizárjuk a juttatás élvezetéből. Nasry megnyugvásul szolgálhat ,az is, hogy az intézet vezetőségéhez a vitás esetek mind fel fognak kerülni. Az intézet vezetőségében helyet foglaló különböző érdekeltségek és egyébként a szakemberek is elegendő garanciát nyújtanak arra, hogy ott, ahol jóhiszeműséget látnak, semmiesetre sem fognak a munkások érdekei ellen dönteni. Kérem a szakasz elfogadását. Takács Ferenc képviselő úr indítványának mellőzésével. (Andaházi-Kasnya Béla: Megnyugvással tudomásul veszem.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek > nyilvánítom. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a 13. §-t eredeti szövegezésben elfogadni, szemben Takács Ferenc képviselő úr és társai törlési indítványával? (Igen! Nem!) A Ház a 13, ^-t eredeti szövegezésben fogadta e/l, Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a li. §-t). Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! A 14. § 1. bekezdésének a) pontjánál a következők törlését kérjük (olvassa): »... avagy a 13. § 1. bekezdésének c) pontja alá eső bűncselekmény miatt bírói eljárás alatt áll«. A 2. bekezdés utolsó öt sorának törlését s a 3, bekezdésnek teljes törlését indítványozzuk. Méltóztassanak megengedni, hogy a 3. bekezdés teljes törlését kérő indítványommal kapcsolatban részletesen megindokoljam álláspontomat. A 3. bekezdésben az áll. hogy a 12, § alkalmazásával megállapított járadéktörzs folyósítása szünetel arra az időre, amelyben az igényjogosultnak vagy vele élő házastársának a járadéktörzs két és félszeres összegét meghaladó évi tiszta jövedelme, illetőleg e jövedelemnek megfelelő hasznotbajtó vagyona van. A két és félszeres összeg 150 pengő jövedelem, ha tehát 150 pengő jövedelme van a járadékosnak, vagy pedig vele közös háztartásban élő feleségének, nem kap járadékot. Ezt a rendelkezést nem lelhet benne hagyni ebben a törvényjvasalatban. ez sújtaná a mezőgazdasági munkásokat, (Ügy van! Ügy van! a s?élsobaloldalon.) olyan tág lehetőségeket nyújtana az egyes mezőgazdasági munkások üldözésére, amit a törvényhozás, a képviselőház nem vállalhat, mi ezt a felelősséget egyáltalában nem vállalhatjuk magunkra. Ilyen drákói rendelkezést nem lehet a törvényben benne hagyni. Ha a jelenlevő igen t. államtitkár úr aliaposan megfontolja ennek a bekezdésnek a dolgát, lehetetlennek tartom, hogy annak viszszavonását ne javasolja. Nem lehet a mező gazdasági munkásokat ilyehmódon _ büntetniEzt teljesen célját tévesztettnek, k

elhibázóttnak tartanám, mert az a helyzet, hogy számosan 'akadnak »a 'mezőgazdaságban olyanok, akiket ez a rendelkezés súlyosan érintene.^ Az ipari munkások biztosításánál, az Oti.-nál egyáltalában nincs ilyen rendelkezés, de különben is teljesen ismeretlen ez a magyar törvényeikben. iNincs például ilyen [rendelkezés az állami nvugdíjásóknál. (Ügy van! Ügy vdnt balfelöt) Nagyon sok állami nyugdíjas van, aki például hatalmas földbirtokkal rendelkezik s mint nyugdíjas, elmegy alkalmazásba igen jó fizetésért valamilyen vállalathoz és nemcsak, hogy nyugdíját kapja meg, hanem a fiatalabb generációnak még bizonyos konkurrenciát is támaszt azáltal, hogy kevesebbért, olcsóbban mehet el dolgozni. Teljesen érthetptlennek tartom tehát, miért kell ilyen rendelkezéssel sújtani a mezőgazdasági munkásokat, miért kell azt a társadalmi réteget suitani ilven szigorú intézkedéssel, amely társadalmi réteg ^ amúgy is a legnehezebb körülménvek között él ebben az országban (Horváth ZoMán: Es támogatásra szorul!) és a legerőteljesebb támogatásra ^szorul. Hiszen kormányzati tényezők részéről is állandóan hangoztatják azt a körülményt hogy a falusi népet, a mezőgazdasági népességet támogatni kell. Ez a rendelkezés pedig pontosan az ellenkezőjét tartalmazz«, ezeknek a kijelentéseknek. Éppen ezért itisztelettel ké rem, méltóztassék a szakasz 3. bekezdését törölni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: /Propper Sándor képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor; T, Há» Már az általános 13*