Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-277

52 Az országgyűlés képviselőházénak 27 tagok majdnem egész éven át heti 20 fillért fizetnek, ami eléri a kétmillió pengőt. Ezek tudniillik állandó alkalmazásban vannak. A többi munkásnál â törvényben előírt 15 hetet 20 fillérjével véve, szintén körülbelül 2-5 millió jön ki. Ez összesen 4-5 millió. Most nézzük a teheroldalt. Ezzel szemben fizetni kell rögtön 60—60 pengőt körülbelül 70—75 ezer embernek. Ez is körülbelül 4-5 milliót tesz ki. Az egyik oldalon van tehát 4-5 millió fedezet és a másik oldalon 4-5 millió kiadás. Kérdem én, hogy abból, amit a földbirtok, amit az autonómiák és amit egyéb címeken befizetnek ebbe a kasszába, nem lehetne-e ebből és kamataiból — mert ezeket a biztonságon kívül semmi más teher nem terheli — kihasítani gyermekágyi, terhességi és szoptatási segélyre és nem utolsósorban Özvegyi segélyre bizonyos összeget, mert bizonyos vonatkozásban tagadhatatlan, hogy recenzust kelt az, hogy az a biztosított majd egy életen át befizet és a végén 30 pengővel kifizetik. Tegnap ugyan a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy az özvegy a fele járadékot kapja, de még a fele sem az az igazság, különösen a nép közt, ismerve a fajtánkat, amely mindenben az igazáért harcol és azt keresi, hogy nem a száz százalékát kapja-e meg a befizetésnek. (Esztergályos János: Kezd igazunk lenni!) Hogy könnyebb legyen talán még fedezeteket teremteni, ínég egy-két gondolatot szeretnék a t. Ház nyilvánossága elé tárni. Ügy érzem, hogy neon jövök magammal ellentétbe, amikor az egyik oldalon a mezőgazdaság teherképességének határairól beszéltem, a másik oldalon pedig mégis fedezeteiket igyekszem valamiképpen találni az itt elhangzott kérelmek teljesítésére. Egy céladó bevezetése, tudom, nem valami szimpatikus gondolat, de ha ezt progresszíve tesszük s ha ebben a vonatkozásban progresszivitást fogunk keresztülvinni, akkor azt hiszem — éppen a bankoknak az utóbbi hónapokban megjelent mérlegeire célozva (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) — ihogy igen szép eredményt tudnánk biztosítani anélkül, hogy ezzel az antiszemitizmus vádját vagy annak a konzekveciáit kellene viselnünk. Mély tisztelettel kérek öt perc meghosszabbítást, < Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A képviselőház a , kért meghosszabbítást megadjavitéz Martsekényi Imre: Én mindjárt be is fejezem. Még csak egy gondolattal szeretnék foglalkozni azzal, hogy nagy fedezetet tudnánk biztosítani éppen a biztosításokkal kapcsolatosan, ha az egész biztosítási üggyel — tehát nemcsak a mezőgazdaságival és legutólsósorban az O ti. -val 'és egyebekkel, hanem a magán biztosítási üggyel is — behatóbban foglalkoznánk. Mert az én véleményem az — és ezt nem egy beszédemben itt a Házban számszerűleg bizonyítottam be — hogy a biztosító intézetek fúziója, a viszontbiztosítás centralizálása révén, annak a bizonyos Rückversicherungn ak ellenŐrzése révén igen nagy lehetőségek kínálkoznak bizonyos szociális ténykedések fedezésére, hogy csak igazolásul egy-két adatot említsek, 1935-Jben a biztosító társaságok díjbevétele — és most csak a kár- és elemi biztosításról beszélek — a következő volt. Tűzbiztosítás 16.5 y. ütése lés8 március U-én, pénteken. millió, kárfizetés 8.4 millió, életbiztosítás 19.9 millió, kárfizetés 5.7 millió, Gsak^ e két ágazatban a viszontbiztosítást leszámítva a tiszta díj 28.1 millió, a kárfizetés a viszontbiztosítás által fizetett kár levonása után 10.2 millió, a maradvány tehát 17.9 millió pengő. Ugyanakkor osztalékra kifizettek összesen 349.000 pengőt. Kérdem: lukrativ befektetésie-e a dolgozó tömegek tőiké jenek az, amely így kamatozik és amelynek ez a mérlege? Nem akarok túlmerész lenni és azt javasolni a kormánynak, hogy ezeknél a biztosításoknál a kommaszált kisebb tételeket 5—10.000 pengőig — amint azt Olaszországban csináltak — tegyék kötelezővé és azután államosítsák pedig rendkívül nagy látenciák, lehetőségek és tartalékok és sok-sok millió fekszik a biztosító intézetekben anélkül, hogy bármilyen vonatkozásban éppen a pénzt összehordó publikum érezné azt, hogy az érdekében valami történt. Ha most ehhe (hozzáveszem azt, hogy micsoda nagy »Stock« keletkeznék: abból, hacsak a tűzbiztosítást 'tennénk kötelezővé, mennyivel tudnók olcsóbbá tenni és mégis mennyi haszon maradna, akkor azt hiszem, már rávdlágítottam egy pár olyan fedezeti lehetőségre, amelynek révén — hogy képviselőtársamat is -kielégítsem — a piciből nagyot lehetne csinálni. Itt van örökösödési rendszerünk. Nem igazság az, hogy ia nem egyenesági rokon ugyanúgy örököl, mint a fiú vagy leány, aki közvetlen szüleit vesztette el. Itt is lehetne progreszszívitást belevinni. En tudom, hogy ez nem a földmiv-e lésügyi tárca keretébe tartozik, de ezek a lehetőségek mindenesetre kikívánkoznak belőlem. Meg kell, hogy mondjam ezeket, amikór ilyen sötét színekkel festjük a magyar jelent, kutatnunk kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a bajokon segíteni tudunk, és amelyekkel erre a segítségre fedezetet teremthetünk. •••>-•; Itt van, ihatalimias összeget jelentene egy nyereménykötvény kibocsátása. Azután az ínsógmunkákra fordított összegek egy részét is ki lehetne hasítani. Itt van az Országos Betegápolási Alap. Ezek imind-anind lehetőségek, amelyek a törvény életbelépése utáni tapasztalatok alapján mind fedezetül szolgálhatnak azon kívánalmak kielégítésére, amelyek itt a vita swan elhangzottak. Beszédidőm lejárt. Legyen szabad végezetül a következőket mondanom: történelmi időket élünk* Egy egészen új Európa van körülöttünk kialakulóban és nem közömbös, hogy ez az új áramlat itt egy erős vagy egy gyönge népet talál-e. Azt hiszem, ihogy ha ebben a nagy, történebnii átalakulásiban egy nép meg akarja védeni földjét, akkor elsősorban isi (saját népét kell megerősíteni, az majd megvédi a saját földjét és határait; JÊn a napokban éjjel a körúton egy nagy esődületet láttam. Magam is kíváncsi ember lévén, odamentem és azt láttam, hogy egy holtra vált ember fekszik ott a járdán. A rendőrrel kezdtük élesztgetni és észrevettük, hogy a kezében szorongat egy levelet, amelyet egy volt képviselőtársunk írt egyik jelenleg is képviselő barátjának. A levélből megtudtuk, hogy ez az ember vidékről felkerült munkás, Kőbányán lakik, lakását felmondották, négy gyermeke van» több mint fél év óta nincsen keresete. ' Összefacsarodott a, szívünk, rögtönzött gyűjtést indítottunk és