Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

570 Az országgyűlés képviselőházának 29 k- ülése 1938 április 5-én, kedden. nél nagyon ritkán fordul elő — annak tovább lehet terjeszteni ezeket a híreiket és jön is a jelentés a lapokban, hogy ennyivel és ennyivel fog győzni ez a párt vagy az a párt és nincs lehetőség arra, hogy gyűléseken cáfolják meg eaeket a híreszteléseket. Éppen ezért a néma hétnek ezt a rendezését, seimimi körülmények között nem találom helyesnek. A miásik dolog a következő. A (4) bekezdés azt mondja, hogy csak a bejelentett, tehát a hivatalos' Ikortes szólalhat fel, hogy csak a beati possidentes — felsőházi tag, a kormány tagja istb. — szólalhatnak fel, agitálhatnak, más ember csak abban az esetben szólalhat fel, ha állandóan a zsebéiben tartja a választói névjegyzék kivonatát, amelynek értelmében választhat. Ezek olyan kicsinyes akadályok, •olyan kicsinyes és főleg az ellenzéki' kép viselőjelöltekre kellemetlenlkedéssel járó tilalmak, amelyeknek torvénylbeiktatása nem helyes. Ennek nincs is sok értelme, mert mindennelk semimi köze sincs ahhoz, amit ez a fejezet céloz, iái választás

1 tisztaságának és zavartalanságának biztosításához. Ezek a tilalmaik esak arra jóik, hogy ellenőrizzék, kik vannak a jelölt kíséretében, hogy ezeket előre bejelentették-e. Ennek ellenőrzése címén meg lehet állítani a jelöltet, meg lehet állítani kíséretét, az autóját, végig igazoltathatnak mindenkit és mire a jelölt beérkezik a gyűlés 'színhelyére, a hivatalos közeg előiveszi az óráját, azt mondja, 8 óra 10 perc, most már nem lehet a gyűlést megtartani. (Csoór Lajos: így volt Endrődön!) Méltóztassék csak visszaemlékezni ezeikre az esetekre.^ Az ilyen intézkedéseik nem biztosítják a választás tisztaságát és zavartalanságát, hanem ellenkezőleg, bonyodalmakat idézhetnek elő s ezért tisztelettel kérem ezeknek a rendelkezéseknek, törlését. Elnök: Szólásra következik Malasits Géza képviselő úr. Malasits Géza: T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy nincs itt a miniszter úr, (Egy hang jobbfelől: Itt van a helyettese!) aki gyermekded ártatlansággal tagadja le azokat a dolgokat, amelyeket itt a magyar közigazgatásnak nem nagy dicsőségére elmondunk. Valahogy úgy tünteti fel magát a miniszter úr, mintha nem ezen a bolygón élne és nem vesz tudomást ezekről az esetékről. (Tahy László belügyi államtitkár: A miniszter sem ülhet itt 8 óráig egyfolytában, neki is van pihenési igénye! Itt van a helyettese!) A szakasz (2) bekezdésének első tizenkét szava jó, ami azonban utána jön, az csak arra alkalmas, hogy az ellenzéki jelöltbe belefojtsa a szót. A szakasz (2) bekezdése szerint: »A rendőrhatóság az előző bekezdés szerint bejelentett pártgyűlés megtartását nem tilthatja meg.« Ez eddig jó. Ami azonban ezután következik, az hurok, az csak arra alkalmas, hogy, amint mondom, az ellenzéki jelöltbe belefojtsa a szót. Leszek bátor néhány nagyszerű trükköt elmondani, melyet a közigazgatás nemcsak mi ellenünk, hanem a polgári ellenzékiek ellen is elkövet. Azt mondja ugyanis tovább a bekezdés, hogy »ha azonban a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkívánja, a pártgyűlés megtartását — indokolt határozattal — attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet vagy más időpontot jelöljenek meg.« Megtörténik azonban, hogy a rendőrhatóság a legnagyobb dologidőben azt mondja, hogy a pártgyűlést csak reggel öt órakor szabad megtartani. Megtörtént eiz a Dunántúl, én magiam voltam a szemtanúja ennek. Reggel öt óraikor odaállt a tiszteletbeli szolgabíró úr egy sereg csendőrrel a gyűlés színhelyére, ott volt a szegény jelölt, de a lakosok nagyrésze már kint volt a mezőn, az öregek pedig otthon ténferegtek. A tiszteletbeli szolgabíró úr kivette az óráját és azt mondotta: most harangoznak öt órát, öt percet • várunk s ha akkor nem lehet megkezdeni a gyűlést, akkor vége van, feloszlatom. El volt intézve a dolog. Ha azután már nagyon vastagon ment a dolog és a gyűlést mégis engedélyezni kellett, akkor megengedték a gyűlést este 8 órára, de a szolgabíró kiadta a csendőröknek a szigorú utasítást, hogy amíg ő nem jön, addig nem szabad megkezdeni a gyűlést. Nyolc órakor már a lakosság nagyrésze tényleg otthon volt, lemosakodott és eljött a gyűlésre, hogy meghallgassa a jelöltet, hátha az többet tud, mint a t. kormánypárti jelölt. A szolgabíró azonban csak féltízkor ért oda, ezek az emberek pedig, akik már reggel négy órakor felkeltek, hogy kimenjenek mezei munkát végezni, nem vártak este féltízig, amíg a szolgabírónak tetszik odajönni, hanem szépen szétoszlottak, öt-hat ember állt ott a jelölt körül, ezekkel megtarthatta a gyűlést. A néma hét. A néma hétre szokták mindig az ellenzéki jelöltek elleni rágalmazásokat eltenni. Nem illik elmondani, de mégis^ csak kikívánkozik belőlem, hogy amikor felléptem, én minden voltam; azt mondták, hogy 450.000 korona állami pénzt loptam el és soha nem voltam munkás, hanem gyárigazgató, gazdag ember vagyok, egyszóval mindenre méltó ember, csak arra nem, hogy szocialista programmal fellépjek. Jött a néma hét, gyűlést nem lehetett tartani- Amikor elmentem a rendőrség vezetőjéhez, a rendőrtanácsoshoz, azt mondottam neki, hogy mondja, uram, aki 450.000 korona állami pénzt sikkasztott, szabadlábon lehet-e? Azt mondotta, hogy nem valószínű. Akkor legyen szíves» járuljon hozzá ahhoz a röpirathoz, amelyben ezt meg akarom cáfolni. Azt mondotta: erre nézve a főispán véleményét kell megkérdeznem és azután adom meg az engedélyt, de a főispán elutazott fürdőre, csak 10 nap múlva jön haza, szóval a választás után. A magyar közigazgatás nem szorult arra, hogy ezekre a trükkökre kitanítsam, vannak mégis olyan trükkök, amelyeket egyik-másik szolgabíró hét titokként őriz, amelyeket itt-ott a szocialistákkal szemben alkalmaznak. Ezt nem akarom elmondani, nehogy publikussá váljék s valamennyi ellenzéki jelölttel szemben alkalmazzák, azt azonban egész nyomatékkal tartozom kijelenteni, hogy a magyar közigazgatás a jogfosztás tekintetében példátlan tökélyre vitte a trükkök alkalmazását. Elnök: A képviselő urat kérem, méltóztassék talán kissé kíméletesebben nyilatkozni a magyar közigazgatásról. Malasits Géza: Az ilyenek meglehetősen sűrűn fordulnak elő. Vagy az talán nem trükk, hogy összeverbuválnak tíz gyereket, mindnek adnak a kezébe egy ólomsípot és^ azt mondják nekik, bújjatok oda a tömeg íközé és amikor a szolgabíró fellép a pódiumra, abban a percben kezdjetek el sípolni. Csend legyen, hangzik ja felszólítás, de természetesen nem lesz csend és akkor azt mondja a szolgabíró, hogy miután a