Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-294
564 Az országgyűlés képviselőházának lyozás r teljességét szolgálja, mert a választóközönség elhatározására kétségtelenül döntő befolyással van az, hogy a képviselőjelöltnek, illetőleg annak a pártnak, amelyre szavazatát le fogja adni, mik tulajdonképpen a célkitűzései. Bátor vagyok kérni a t. Házat, méltóztassék a 67. i-t a most előterjesztett módosításokkal elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Rupert Rezső! Rupert RezsŐ: T. Ház! Minthogy az eddig lefolyt vita meggyőzött arról, hogy kapacitációval célt nem érünk s hogy az argumentumok nem hatnak és amellett még, ha argumentumaink használnának és hatnának is, nem bizonyos, hogy egy esetleges többség jelenlétében is ami indítványaink elfogadottaknak nyilváníttatnának ki... Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék gyanúsítani. Rupert Rezső: ...— megállapítom, hogy az előbb is többségben voltunk — ... (Zaj.) r Elnök: A képviselő urat rendreutasítom ezért a kijelentéséért. r Rupert Rezső: ...a szotol elállók es a további vitában nem vagyok hajlandó resztvenni. (Lányi Márton előadó: Huszonnégyen voltak a baloldalon, a jobboldalon pedig negyvenhármán!) Idegenek is megállapították, hogy mi többségben voltunk. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: De csak az idegenek, más nemi) Elnök: Szólásra következik 1 ? Szeder János jegyző: Vázsonyi János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Képviselőház! Sok mindenféle rendelkezést láttunk már a különböző választójogi törvényekben. Ez azonban, ami itt van, egészen új rendelkezés. Nem tudom, hogy Európában hol van ilyen rendelkezés, hogy az illető képviselőnek formálisan be kell mutatkoznia választói előtt, de az az ok, amelyből ez született, nem lehet jogcím arra, hogy ez a jövőben törvénybe is iktattassék. Ha egyszer a jövőben valaki meg fogja kérdezni, mert lesznek majd, akik erre kíváncsiak, például pár év múlva valaki kíváncsi lesz és azt fogja mondani, hogy hát mi volt az ok, hogy ez a magyar törvénykönyvbe bekerült, — hiszen mindennek van valami oka — erre senki sem fog feleletet adni tudni, hacsak nem emlékezik vissza valaki arra, hogy volt egyszer a Házban egy Kenyeres-Kaufmann nevezetű képviselő, akit nem tudom, hogy pontosan így hívtak-e és akiről nem lehetett utólag sem pontosan megállapítani, hogy mi volt a vallása, — sok minden egyéb körülményt nem lehetett róla megállapítani — s akit azután bírói ítélet alapján a mandátumától megfosztottak, börtönbüntetésre ítéltek, amivel az ügy a maga rendes útja és módja szerint el van intézve, be van fejezve. Nem tudom, emlékezik-e még valaki erre a dologra. Nem igen emlékezik rá már senki sem. Ilyen eset előfordulhat, én ezért nem is teszek ikülönöseibib szemrehányást az egységesPántnak,., mert hiszen végeredményben be lehet csapni embereikiet, különösen iákkor, aimákor ilyeni patinás ©miber jön és igazolja azt, hogy Ő milyen jó fajikeresztény és nem tudom, milyen nagy szolgálatokat tett a hazának egye29U. ülése 1938 április 5-én, kedden. bekben. Ilyenkor még a vitézt is mellőzni kell és a ívitézzél szemben is megnyilvánul az a jókívánság, amelyet annakidején Csontos képviselőtársunik imondoltt. Amikor Karcagon a jelöltség tekintetében bizonyos hibák r nyilvánultak meg, azt mondotta Csontos képviselőtársunk: »Hát gyűjjék már egy kis erőszak.« Fentről, ahol Kenyeres-Kaufimann fellépett, tényleg gyütt egy kis erőszak és nem vitéz Bajcsy-Zsilinszky jött be, hanem KenyeresKaufmann Mózes, vagy nem tudom, hogy hívták az illetőt. Nem egészen nobilis dolog volt ea és nem egészen szép eljárás, de azért ezt törvénybeiktatni — .bocsánattól kerék — mégiscsak felesleges valami, Nem anéltóztatijk érezni, hogy ezért neon kell törvénymódosítást csinálni? Mindenki azt fogja ugyanis mondani, hogy ez a szakasz a Kenyeres Mózes-szakasz. Tessék nelkem niegmondani, miért kell ezt törvényibeiktatni? (Meizler Károly: Emléket állítanak KenyeresKaufimannak ! ) Nem lehet erről komolyan beszélni. Ne haragudjanak a Ház tagjai, de ez operettdolog. A törvényjavaslatnak egy ilyen, rendelkezése a kabarészí npadra való. Mi lesz .ugyanis a jövőben? Tessék elgondolni, hogy Budapesten jelöl majd egy lajstromos kerületiben minden párt Ikörülbelül tízi képviselőt, (Vázsonyi János: Ugyanannyi pótképviselőt,!) ugyanannyi pótképtvái&előt, tehát összesem húszat. Lesz 6 vagy 7 vagy 8 párt, vagy talán még több, tehát 80—90 vagy 100 embert ki kell plakatírozni. Fel fog virágozni a hirdetőipar. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem baj! Keresztény ipar!) Nem lesz annyi csiriz', amennyi ennek a kiragasztására szükséges. Azt (méltóztatnak kívánni most, hogy a választópolgár álljon oda és olvassa el 80 ember élettörténetét, (Felkiáltások jobbfelöl: Nem kötelező!) olvassa el, hogy milyen az illető gallérbősége, mellbősége, hány tyúkszjeme van, milyen cipőt hord és olvasson el nem tudom mi mindent. Mert, ha azt méltóztatnak kívánni, hogy valakiről alapos tájékoztatást kapjon a választó, akkor annak a plakátnak nemcsak azt kell leírnia, hogy milyen az illető vallási és családi állapota. Lehet valaki egészen rendes és tisztességes emíber is, ha, esetleg nem úgynevezett rendezett valláshoz tartozik, (Buchinger Manó: Ha nem gróf!) vagy leshet azért valaki egészen rendes és tisztességes ember, akár nős, akár nőtlen, akár elvált, akár özvegy, szóval akármilyen a családd állapota. (Zaj.) Kinek mi köze ezekhez az úgyszólván magántermészetű ügyekhez, amelyek nem fontosak a politikai kellékek elbírálásánál? Mindenkinek nyitva áll a peticionálási jog. Ahol olyan képviselőt választanak, aki valakinek a megítélése szerint nem alkalmas erre, mert a törvényben meghatározott kellékeknek nem felel meg, ott tessék megpeticionálni a választást, tessék felhívni erre a körülményre a választási elnök figyelmét. Egészen más dolog ugyanis, ha a választási elnök figyelmét hívom fel erre és azt mondom, hogy az illető nem magyar állampolgár, hogy az illető nem ez, nem az, nincs választójoga, vagy ha egyéb olyan kizáró okokat tudok felsorolni, amelyek ebből a szempontból tekintetbe jönnek. Ez mind rendben van. De mi értelme van ennek a tervezett intézkedésnek? Én csak keresem, kutatom, miféle gyakorlati eredménye van egy ilyen hirdetménynek. Azt valamikor megcsinálták a régi képviselőházban, amikor Pikier
