Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-294
Í562 Az országgyűlés képviselőházának 29U. ülése 1938 április 5-én, kedden. történő megrágalmazásnak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a baloldalon. — Elnök csenget) Kétségtelen, hogy rágalmazás miatt csak azt ítélik el, aki hazudott. (Mózes Sándor: Nem biztos! — Rupert Rezső: Dehogy is azt! — Györki Imre: Itt van a Zavaros-ügy és a többi!) A törvény definieiója ez: aki tudva valótlan tényt állít, amely valóság esetén alkalmas volna arra, hogy az illetőt közmegvetésnek, vagy bűnvádi, illetőleg fegyelmi eljárásnak tegye ki. (Mojzes János: Hoznak pár hamis tanút és elítélik! —' Rupert Rezső: Legalább az esetek fele tévedés!) Azt hiszem, a hamis tanukra rendszert felépíteni mégsem lehet, mert hiszen akkor végigmehetünk a törvényjavaslat többi rendelkezésein is. (Rupert Rezső: Önök építenek rá rendszert! — Zaj.) és azt is lehetne állítani, hogy ilyen alapon bárkit bármilyen más cselekmény miatt is el lehet ítéltetni. Erre ott van az újrafelvétel lehetősége és ott van végső esetben a kormányzói pertörlés vagy kegyelem lehetősége. (Rupert Rezső: Nincs újrafelvétel lehetősége a valódiság bizonyítása elmulasztása esetén!) Tudom» hogy annál nincs, de azt hiszem, közérdek az, hogy mindenki, aki valamit ír, amivel más ember becsületét érinti győződjék meg annak az állításnak az igazságáról. (Csoór Lajos: Elmondottam pár példát erre!) Azt hiszem, ebben az országban még mindig találunk olyan igen kiváló, tisztességes embereket, akik öt éven belül kétszer nem voltak elítélve sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt. (Nagy zaj a baloldalon. — Mojzes János: Akik se nem írnak, se nem beszélnek!) A képviselőház nívóját e szakasz beiktatásától, azt hiszem, nincs okunk félteni. (Folytonos zaj a baloldalon. — Mojzes János: Néma leventékből fog állani a parlament!) Elnök: Kérem Mojzes képviselő urat, aki annyit emlegette beszédében és közbeszólásaiban is a néma leventét, hogy a csendes képviselő körvonalait öltse fel! (Elénk derültség.) Mikecz Ödön igazságügyminiszter: T.Ház! A visszaható erő büntetőjogi jelentősége, amelyet Rupert és Györki igen t. képviselőtársaim felvetett, nézetem szerint nem hozható kapcsolatba közjogi jogosítvány kérdésével; a viszszaható erő, ahogyan azt ddézni méltóztatott, a büntetőjogban jön figyelembe. A mostani javaslatot megelőző választójogi kódexek is beállítottak kizáró okokat bizonyos bűncselekményekre, de egyik sem mondotta ki, hogy a felállított számos kizáró ok csak abban az esetben 'lép hatályba, ha a jövőben fogják a bűncselekményt elkövetni, aminthogy teljesen illogikus volna például az, ha azt iktatnók törvénybe, hogy aki a jövőben gyilkol, az nem választható. (Rupert Rezső: Az súlyos bűncselekmény!) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) A visszaható erő fogalmának megítélésénél teljesen mindegy, hogy súlyos-e vagy könnyű a bűncselekmény jelentőség^ szempontjából. Kétségtelen, hogy az italmérésre vonatkozó törvényeknél és más törvényeknél is a múltban elkövetett tényálladékihoz fűznek hozzá bizonyos kizáró erőt. Éppen azért nézeteim - szerint ezek a felhozott kifogások nem alkalmasak arra, hogy a javaslatban lefektetett álláspontot meggyengítsék, ezért tisztelettel kérem, méltóztassék valamennyi módosító indítvány elvetésével az eredeti szöveget elfogadni. (Rupert Rezső: Nem 1 érdemes Itt tárgyalni! Nem lehet senkit kapacitálni ! — Zaj u bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Rupert képviselő urat közbeszólásáért rendreutasítom. A tanácskozást befejezettnek, nyilvánítom. (Rupert Rezső: Rátok is kerül még a sor!) Következik a határozathozatal. . Kérdeani, méltóztatnak-e az 56. %-t eredeti szövegében elfogadni, szemiben az előadó úr, Meizler Károly, Mojzes János, valamint Peyer Károly és társai módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Most kérdem, méltóztatnak-e a szakaszt az előadó úr módosításával elfogadni, szemben a többi módosítással? (Igen! Nem! — Zaj a baloldalon-) A Ház a szakaszt az előadó úr... (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Kérünk szavazást!) Kér ein azokat a képviselő urakat, akik a szakaszt az előadó úr módosításával fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Br. Berg Miksa: Lássuk, ki a többség! — Csoór Lajos: Szükségük lesz még a sajtóra! — Zaj-) Többség. A Ház az 56. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. (Rupert Rezső: Ellenpróbát kérünk!) Nincs ellenpróbának helye. (Nagy zaj u baloldalon, — Br. Berg Miksa: Akkor inkább vonuljunk kii!) Következik az 57. §>. Kérem felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa az 57. §-t.) Meizler Károly! (Nincs jelen!) Elnök: Meizler Károly képviselő úr nincs itt. Jelentkezése töröltetik. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik az 58. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedijéik azt felolvasini 1 . Szeder János jegyző (olvassa uz 58. §-t). Elnök: Szólásra jelentkezett? Szeder János jegyző: Peyer Károly. Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! A törvényjavaslat azon rendelkezése ellen van kifogásom, mely szerint a választás napját a belügyminiszter 'állapítja meg, amiből az ^következük, hogy a belügyminiiszter úr szükség esetén a választás napját hétköznapra is megállapíthatja. Ez ellen a rendelkezés ellen kell kifogást emelnem, már csak azért f is, mert a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése, amenynyiben hétköznapra tűzetnék M a választás, nemcsak hogy lehetetlenné teszi egy egész nagy rétegnek a választásban való részvételét, de magát az egész választást is illuzóriussá teszi. Már a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása folyamán ismételten szóba került, hogy milyen nagy küzdelmet kell folytatni valakinek azért, hogy a választói névjegyzékbe felvétessék- Az, ami eddig a választásnál jelentkezett, mint terror: a /választási elnök, a biztos, csendőrök és egyebek részéről, az most csendesen meghúzódik a törvény szakaszainak sorai között. Ezt a terrort előzőleg már elvégzi az a rendelkezés, amely itt a törvényben a választók nagy részét kiszorítja. Nemcsak a korhatárról, hanem sok egyébről is szó van. Ha méltóztatik ehhez még hozzávenni azt a rendelkezést is> hogy azok, akiknek ez után az akadályverseny után is módjuk és lehetőségük