Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

5é0 Az országgyűlés képviselőházának lesz. Ez az egyik, amit indítványom indokolására fel akartam említeni. A másuk, amit meg akarok említeni, az, hogy az állandó foglalkozás, a 30. év és az iskolai végzettség főkritériuma mellett még egy főkritérium van és ez a családfenntartói minőség- Ez utóbbi alapján sok tekintélyes, arra alkalmas r embert záruruk ki a szavazati jog gyakorlásából. Igaz, hogy azt mondja az 5. bekezdés (olvassa): »Családfenntartó az, aki vele együttélő házastársának, vagy felmenő, vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának, vagy testvérének eltartásáról gondoskodik.« Az is igaz, hogy a következő bekezdés a középiskolát végzetteknek bizonyos kedvezményt nyújt, mert azt mondja, hogy a 26 évet betöltötteknél, ha középiskolát végzett, nincs szükség a családfenntartó főkritériumra. Mégis azt mondom, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik középiskolát nem végeztek és ezért ezen megszorítás következtében kiesnek a választójogból. Annak a földbirtokosnak például, aki 10 vagy 15 cselédet tart el, nem lesz szavazati joga azért, mert elhalálozott a felesége^ akinek eltartása folytán lett volna választójoga, holott uradalma cselédeinek, akiket eltart lesz szavazati joguk. Vagy itt van még egy példa: az a gyáros, az a nagyiparos, aki 100—150 munkáscsaládnak ad kenyeret, ki lesz zárva a szavazati jogból, ha esetleg özvegy ember; ki lesz zárva mert nincs családja, amelyet el kellene tartania. (Ügy van! a balközépen.) Lehetetlennek tartjuk azt, hogy valakinek, aki 4-^-5 gyermeket felnevelt, de ezek időközben önállóakká váltak, ha az illető időközben özveggyé lett és így nincs senki, akinek az eltartásáról gondoskodnia kellene, az egyéni választókerületben ne legyen szavazati joga. Mivel indokolja a kormány ezt a visszautasítást? Azt, hogy a fiatalságot kizárják, még értem, de azt nem tudom megérteni hogy egy 60 vagy 70 éves öregurat azért, mert felesége elhalt, azzal kelljen büntetni, hogy megfosztjuk szavazati jogától. Tisztelettel kérdezem az igen t. miniszter urat, mivel tudja megindokolni ezt az egészen illogikus, semmiféle indokolással meg nem okolható intézkedést? Kíváncsi vagyok, hogy az előadó úr, vagy a miniszter úr meg fogja-e tudni mondani nekem, hogy^ milyen bűnt követ el az, aki feleségét elveszíti, hogy azzal kelljen büntetni, hogy választójogát is elveszíti? Aránytalanságot látunk az egyik oldalon a jognak a fiatalságtól való megvonásában, a másik oldalon pedig egy ilyen lehetetlen, a törvény hézagait folyton és folyton megújító, a törvény hézagai között bizonyos kategóriákat ismét kizáró okokat látunk. Ezt nem tarthatom helyesnek és megfelelőnek. Ezért én azt a módosító indítványt tettem, hogy a családfenntartói főjogcím mellett, mint vagylagos föjogcímet iktassuk be azt, hogy »családfenntartó vagy állandó munkaadó.« Ezt méltóztassék felvenni a főjogcímek közé, mert különben az lesz a helyzet, hogy lesz olyan munkaadó, olyan nagybirtokos vagy iparos, akinek sajátmagának nem lesz szavazati joga, de a cselédjének — mert az családfenntartó — lesz választójoga. Ha már mindenáron fel ak runk venni ilyen lehetetlen intézkedéseket, akkor ezeket enyhítsük legalább azzal, hogy a családfenntartói főjogcím mellé ismerjük el főjogcímként az állandó munkaadói minőséget is, hogy ez által ezeket a lehetetlen szembeállításokat elkerülhessük. Tisztelettel kérem módosító indítványom elfogadását. . _ 29k* ülése 1938 április 5-én, kedden. Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Ez a szakasz azt a megkülönböztetést tartalmazza, amely az egyéni és a lajstromos választójogosultság között fennáll. Aki nyugodtan végigolvasta ezt a szakaszt és a hozzá hasonló többi szakaszt, amelyek ezt a sok kiegészítő jogcímet foglalják magukban, megállapíthatja, hogy ezek a .kisegítő jogcímek teljesen lehetetlenek, mert nem lehet őket megtartani. Tessék f elképzelni a névegyzék összeállítását. Ha végigolvassák is a törvényt, sem a választó, sem az, aki a törvényt alkalmazza, nem fogja tudni, de legkevésb'bé a jegyző fogja tudni, hogyan kell ezt értelmezni. A jegyző tehát csak azt veszi majd be, akit akar. El lehet képzelni egy falusi jegyzőről, hogy az minden választói névjegyzék összeállítása előtt végig fogja majd tanulmányozni ezt a törvényt? Be^ hogy! Beveszi a névjegyzékbe azt, akit akar. Azt hiszem, ilyen abszurd rendelkezést még nem hoztak a magyar törvényhozásban, amely rendelkezéssel ennyire kisemmizték volna a népet, mint ahogy azt ez a törvényjavaslat teszi. Először is lehetetlenség a 30 és a 26 éves életkornak a két különböző kategóriában való statuálása. Már a 26 év is igen magas korhatár. Nem tudom, hogyan tudják az urak a nemzeti szempontnak megfelelőnek tartani azt, hogy a jogokból kilökik és azoktól egyenesen megfosztják a magyar népet. Tiltakozni kell ez ellen a rablás,, ez ellen a jogfosztás ellen, amelyet a törvényhozás ezzel a törvényjavaslattal el akar követni. Ez tisztára lehetetlenség, tisztára képtelenség. Önök beszélnek a magyar érdekről? önök mondják, hogy a magyar érdekeket képviselik? Hol van itt a magyar érdek a 30 éves vagy a 26 éves korhatárnál? Hol van ebben a sok kikötésben, ebben a sok gúzsbakötésben a magyar nemzeti érdek szem előtt tartása? Hiszen csak rugdossák itt az embereket! Lehetetlenség és képtelenség a 21. és 22. § fenntartása, mert mind a kettő csak azt a borzalmas állapotot tükrözi vissza,, amelyet ez a törvényjavaslat eredményezni fog. Mi tettünk itt egy indítványt, amelyben javasoljuk a 21. és 22. szakaszok törlését és helyette a következő új szöveg beiktatását (olvassa); »Az egyéni választókerületben országgyűlési képviselőválasztó az, aki a 19—20. 4-okban megszabott kellékéknek megfelel.« Ne tessék kettős rendszert felállítani. Né tessék megkülönböztetést tenni a lakosságban, ne tessék megkülönböztetést tenni legalább abban a szűk rétegben, amelyet a választó jogosultak sorába bevettek. Legalább e tekintetben ne ^tegyék meg ezt megkülönböztetést, szüntessék meg ezt a rendszert tökéletesen, ne zárkózzanak el a magyar néptől, ne rúgják el azt maguktól annyira, mint ahogy ezzel a javaslattal azt tenni akarják. Kérem indítványunk elfogadását. Elnök: Szólásra következik Mojzes János képviselő úr. Mojzes János: T. Ház! Sérelmesnek és elfogadhatatlannak tartom a most tárgyalás alatt álló szakaszt ebben a formában, a törvényjavaslat szövegezésében. Elsősorban hibásnak 'és méltánytalannak tartom a törvényjavaslatnak azt a konstrukcióját, hogy megkülönböztetést tesz azok közt a választók közt, akik egyéni választókerületben szavaznak