Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

536 Az országgyűlés képviselőházának sérelmes ilyen megkülönböztetése a nőknek a férfiakkal szemben a törvényjavaslatnak az az intézkedése, hogy a hat elemi alól csupán abban az esetben tesz kivételt a választói jogosultság szempontjából a nők javára, ha annak a nőnek legalább három életben léyő gyermeke van. Ha megnézzük azokat a jogcímeket, amelyeket a törvényjavaslat mint a hat elemi alóli kivételt statuálta a férfiak tekintetében, látjuk azt, hogy a törvényjavaslat intézkedése a nőkkel szemben nemcsak szűkkeblű, hanem teljesen egyoldalú, szinte logikátlan intézkedés. (Egy hang balfélől: Ez igaz!) T. Képviselőház! A miniszterelnök úr és a belügyminiszter úr is kijelentették azt, hogy egyik legfontosabb alapelve ennek a törvényjavaslatnak a választói jogosultság megadása szempontjából, hogy az illető választónak jellembeli tulajdonságaira van tekintettel. A nyiltszavazásos törvényjavaslat és ez a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat is rendelkezéseket tartalmazott az az etetés-itatás ellen. Én már vettem részt egypár ilyen etetésen, itatáson. (Derültség és mozgás.) — Br. Vay Miklós: Jó színben is van!) Szemtanúja voltam nem ellenzéki választók etetésének és itatásának, hanem kormánypárti választók etetésének és itatásának, amelyet ellenőrzés céljából figyeltem meg. (Zaj jobbfelől. — Derültség balfélől.) Láttam én ott férfiakat nagy tömegben, de ilyen megvendégelésnél nőket még nem láttam. (Ügy van balfélől. — Br. Vay Miklós: Azok főztek!) Férfiválasztókat lehetett különféle módon, különféle eszközökkel befolyásolni, meg lehetett őket vásárolni, lehetett őket etetéssel, itatással rábírni' politikai álláspontjuk megváltoztatására, (Ellenmondás .jobbfelől.) de a nők ebből a szemponból is sokkal jellemesebbek voltak, tehát nincs értelme és indoka annak, hogy a férfiakkal szemben a választójogosultság megadása tekintetében ilyen szigorú megszorításokat tegyünk a törvényjavaslatban. T. Képviselőház! Ha ennek a törvényjavaslatnak rendelkezéseit abból a szempontból nézem, hogy például a vagyoni függetlenség szintén bizonyos megbízhatóságot jelent nemzeti szempontból, akkor is látom azt, hogy ebben a törvényjavaslatban — ha ennek konstrukcióját nem is akarnám megváltoztatni — bizonyos hézagok, bizonyos hiányosságok vannak, amelyeket feltétlenül pótolni kell. A törvényjavaslatnak a női választójog szempontjából egyik kritériuma az, hogy választójoga van annak a nőnek, aki elvégezte a hat elemi osztályt és saját vagyonának jövedelméből, vagy saját keresetéből tartja el magát. A törvényjavaslatnak van egy pontja, amely ezt kiegészíti, amennyiben kimondja, hogy az (1) bekezdés 1. a) pontja szempontjából a végzett munka ellenében való teljes ellátást is saját keresetnek kell tekinteni. Lányi Márton t. képviselőtársam, úgy látszik, rájött arra, hogy a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése hiányos, amennyiben módosító indítványt tettes kéri a javaslat ezen bekezdésének olyképpen való módosítását, hogy a saját keresetből eltartás — (1) bekezdés 1. pont a) pontja — kellékének megfelel az is, aki háztartásban vagy gazdaságban végzett munka ellenében mint családtag eltartásban részesül. Én rámutatok arra, hogy ha például egy idősebb asszonynak (Halljuk! Halljuk!) haszonélvezeti joga van tegyük fel 100, vagy 200 katasztrális hold földön és a vagyon nem az ő nevén van, hanem gyermekei nevén, neki haszonélvezeti joga van, amely részére függetlenéig, ülése 1938 április 5-én, kedden. séget biztosít, nem lakik a gyermekeivel közös háztartásban, nem végez semmi munkát, haszonélvezeti jogából tartja fenn magát, ebben az esetben eszerint a törvényjavaslat szerint az illetőnek nincsen választói jogosultsága. (Lányi Márton előadó: Dehogyis nincs!) Nagyon kérném tehát, hogy a törvényjavaslatnak ezt a hiányosságát is pótolni, illetve a törvényjavaslatot ebben a tekintetben kiegészíteni szíveskedjék. (Lányi Márton előadó: Az nem is vitás, képviselő úr, hogy választójoga van neki! (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését a közigazgatás olyanformán fogja értelmezni, hogy a vagyon azé, akinek földbirtok telekkönyvileg a nevén áll, de nem azé, akinek, csak haszonélvezeti joga van. Amennyiben a törvényjavaslatnak ez. az intenciója, akkor szükséges volna legalább az, hogy a végrehajtási utasítás tartalmazzon errevonatkozóan is rendelkezést, mert a szövegben az van, hogy »saját vagyonának jövedelméből« tartja el magát. Ha a vagyon a gyermekei nevén áll,, az már nem a saját vagyona, hanem gyérmekéinek^ a vagyona, tehát más személy vagyona és így más személy vagyonából tartja el magát az illető. A másik kritérium pedig az, hogy végzett munka ellenében kaipjon ellátást az illető. Ha nem lakik gyermekeivel közös háztartásban, nem végez semmi munkát, egész nap karba teszi a kezét, él annak a földnek a haszonélvezetéből, illetve jövedelméből, amelyért semmi tevékenységet sem fejt ki, vagyona nincs, csak haszonélvezeti joga, de anyagilag független, tehát feltétlenül szükséges, hogy ha azt az alapelvet tartjuk szem előtt, hogy az anyagi függetlenség is kritériuma legyen a választói jogosultság megadásának, ilyen esetben is megillesse ezt az illető haszonélvező nőt a szavazati jog. Ha a törvényjavaslatnak ez a szelleme és ez az intenciója, akkor feltétlenül szükséges, hogy legalább a végrehajtási utasítás tartalmazzon errevonatkozólag rendelkezéseket, illetve magyarázatokat. Egyébként magamévá teszem Eupert Rezső t. képviselőtársam indítványát, kiegészítve Vázsonyi János képviselőtársamnak azzal a módosító indítványával, hogy a hadiözvegyek részére feltétlenül adassék meg a szavazati jog mint az 1. pont c) bekezdése. Elnök: Propper Sándor képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! A jog és a méltányosság alapján a 20. §-nak nincs létjoga és teljesen felesleges ebben a javaslatban és a leendő törvényben. A feltételeket tartalmazó egyetlen szakasznak úgy kellene kezdődnie, hogy: választójoga van mindazoknak a férfiaknak és nőknek... azután jönnének a feltételeik egyformán, kivétel nélkül. (Rupert Rezső: Ez az egyenes munka). Ebben a korban, amikor a férfit és nőt egyformára kalapál a sors, amikor ott látjuk a társadalmi és gazdasági élet minden területén a nőt, és ott láttuk a múltban is, valóban nagyon nehéz megokolni azt, hogy miért teszünk mégis különbséget a férfiak és a nők: között, hogy miért nehezítjük meg a nő helyzetét, miért kívánunk tőle többet a választójogi kellékek terén, miért kívánunk meg tőle politikai dekatlont vagy legalább is pentatlont, hogy ötösével vagy tízesével kelljen az akadályokat átugrania, amíg megengedtetik az urnákhoz való járulása. Teljesen igazuk van azoknak, akik megállapítják azt, hogy (Mlátlanság a törvény-