Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

520 Az országgyűlés képviselőházának hogy ebben az országiban szavazati jogát gyakorolja. A korhatár felemelése azonban más szempontból is sérelmes és minden körülmények között ifjúságellenes. Az előbb általam említett indokoknál fogva, de azért is, mert az ifjúságban tényleg agitáció keletkezhetik és olyan agitációnak adnak alapot ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban, amely veszedelmes, ezt a korhatárnak 24 évre való leszállításával minden körülmények között el kell kerülni. Teljesen antiszociális a hatévi helybenlakás követelése is. Hogyan követeljük mi ma meg a hatévi helybenlakást attól az akár ipari. akár mezőgazdasági mankástól, — ípptn a nagy munkanélküliségre való tekintettel és figyelemmel arra,, hogy esetleg nagy családját kell eltartania — aki kénytelen esztendőről esztendőre, állandóan vándorolni, keresni a munkalehetőséget, a munkaalkalmat arra, hogy olyan helyzetbe kerüljön, hogy családját el tudja tartani. Ha pedig valaki éppen ezen szomorú szociális körülményeknél fogva abba a helyzetbe került, hogy állandóan kénytelen változtatni a lakását, esetleg csak egy-két évig tud egy helyben lakni, mindamellett őt aktív választójogából kizárjuk. Tekintettel arra, hogy ennél a szakasznál az összes módosítások helyesek, megfelelőek és szociálisak is és az ifjúságot is jogukhoz akarjuk juttatni, arra kérem az igen t. Házat, hogy a módosító indítványokat méltóztassék elfogadni, a törvényavaslatban foglalt rendelkezésekkel szemben. Elnök: Csoór Lajos képviselő úr következik. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy javaslatot kívánok előterjeszteni, kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök: Méltóztassék öt percig beszélni, amíg a Ház tagjait figyelmeztetni fogom, hogy jöjjenek be. (Vázsonyi János: Lejáratása a parlamentarizmusnak a választójognak ilyen formában való tárgyalása. Nem volt még rá példa a magyar történelemben!) Csoór Lajos: Indítványozom, hogy a képviselőház a szakaszt újraszövegezés végett küldje vissza a bizottságnak. Indítványomat több érvvel fogom megindokolni. Elsősorban csatlakozom ahhoz, amit Mojzes t.

f képviselőtársam előadott, mely szerint a »családfenntartó« megállapítás a 4. bekezdésben teljesen határozatlanul és abszolút labilisán van megfogalmazva. Mi, falusi képviselők, valamennyien tudjuk, hogy a falusi kisgazdáknál tényleg házközösségben élnek. A nagyapa nevén van még a vagyon, aki nem osztja fel a vagyont addig, amíg él, a gyermekei és unokái ott a háztartásban élnek és együtt használják a vagyont. Már pedig, a közadók kezeléséről szóló 700-iaia rendelet 22. §-ának 4. bekezdése azt mondja, hogy adóalany az, akinek nevére van kiállítva az adóiköinyv, családfenntartó az egy háztartásihoz tartozó családtagok közül az, akinek nevére ki van állítva az adóikönyv. Ennek következtében olyan családban, ahol 5—6 felnőtt van, 28—30—40, sőt 46 éves — a községemben tudok olyan családot, ahol. 56 éves — »gyermekek« még az apjukkal együtt élnek, azoknak 30 éves gyermekei nagyapjukkal és tovább a dédunokákkal együtt mind; egy házban elmek, s így be fog következni, hogy- 26 éven felüli megházasodott férfiak, asszonyok közül csak annak az egynek lessa szavazati 293. ülése 1938 április 4-én, hétfőn. joga, akinek nevére ki van állítva az adókönyv, aki adózik, az tekintendő osiatládfenntartónak. A parasztságnak a választójogból való kiirtását — mert ez nem más, mint kiirtása a parasztság tömegeinek a választójogból — nem sziavazlhatja meg ez a képviselőház, amely mégis a ptairasztság szavazatainak köszönheti létrejöttét és azt, hogy mindnyájan itt ülünk. Ugyanebben a paragrafusban az i) pont azt mondja, hogy választójoga van annak a mezőgazdasági munkavállalónak, aki mint cseléd négy évig ugyanaininál a munkaadónál van alkalmazna... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék most beszédét félbeszakítani. Kérem & jegyző urat, szíveskedjék; a jelenlévő képviselő urakat megszámlálni. Vásárhelyi Sándor jegyző (megszámlálja a jelenlévő képviselőket): 43 képviselő van jelen! . Elnök: 43 képviselő úr van itt. Miután a Házszabályok 128. §-ának 2- bekezdése 40 képviselő jelenlétéhez köti a Ház tanácskölőképességét ... {Felkiáltások half elől: Nem, arról van szó, hanem határozatképességről!) Most a tanácskozóképességről van szió, szavazás előtt a határozatképességről. Még öten vannak feliratkozva a vitában. A tanácskozóképesiségihez 40 képviselő jelenléte kefll- Emnfek megfelelően, a kén viselő úr kérésének eleget téve, felkerem, tessék tovább besizélni. (Derültség a jobboldalon és a középen. — Zaj balfelőh) Csoór Lajos: T. Képviselőház! Hivatkozom a 19. § (i) pontjára, amely azt követeli a választójog előfeltételéül, hogy a mezőgazdasági munkavállaló négy évig ugyanannál a mezőgazdasági uradalomnál teljesítsen szolgálatot. Ámde mit tegyenek azok a mezőkövesdi sommások, akik egyszer Somogyban, egyszer Zalában, egyszer Nógrád megyében jutnak szerződéshez és nem tudnak négy éven keresztül mindig ugyanahhoz a munkaadóhoz járni? (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Ilyen félreértésekre képtelenség, hogy lehetőségeket adjunk és azért kérem, méltóztassék ezt a javaslatot a bizottsághoz visszautalni, hogy az újból átszövegeztessék. De továbbmegyek t. Képviselőház! Azt mondja a (h) pont, hogy a bérlőnek legalább hat esztendeig kell a bérletben lennie ahhoz, hogy ezen az alapon választó lehessen. Felhívom a figyelmet ezzel szemben arra, hogy a parasztbérleiek a legtöbb esetben három, vagy négy esztendeig tartanak. Már: most valakit négy esztendőre felvesznek a névjegyzékbe és a következő esztendőben, ha nincs bérlete, elvesztette választójogát. Ilyen esetlegességeket, hogy valaki benne van a bérletben, vagy nincs benne a bérletben, nern lehet kikötni. Ehhez nem lehet hozzákötni politikai jognak, a választójognak érvényesítését. Az az 50 éves ember, aki i benne van egy bérletben ma, érett a választójogra, de holnap, ha kimegy a bérletből, nem

( lesz érett és nem, lehet választójoga'? Teljes képtelenség ilyen esetlegességre felépíteni azt, hogy kinek legyen választójoga. (Rupert Rezső: Nincs benne észszerűség, igazságosság még kevésbbé.) Ugyancsak hivatkozom arra a pontra, amely szerint választójoga van annak a földmívesnek, akinek saját, vagy felesége birtokából legalább 40 korona kataszteri tiszta jövedelme van. Továbbá annak a földmívesnek, aki a maga, vagy felesége brtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe legalább két hold, stb. A