Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-293
Az országgyűlés képviselőházának í és kérem, méltóztassék emelni a képviselői létszámot. Ismétlem: úa-yis súlyos sérelmünk nekünk, dunántúli embereknek az, hogy — amint egyes barátaim kiszámították — 10 képviselővé^ keveseibb jut a Dunántúlnak, mint amennyinek aránylag jutni kellene. Nagyon kérem, méltóztassanak az előadó úr javaslatát így korrigálva elfogadni, ami odakint is megnyugvást keltene. Hiszen ha méltóztatnak az utóbbi idők történelmi eseményeit nézni, méltóztatnak látni, hogy a Dunántúl szerepe igen fontossá vált s ezért a Dunántúlra nagy gondot kell fordítani. Nem szabad elkedvetleníteni, mert a magyar erők ellenállása ott mutatkozik majd meg, hogy a Dunántúl hogyan tud megbirkózni az új történelmi eseményekkel. Méltóztassanak visszaemlékezni: mennyire megérdemli ez a terület a fokozott gondosságot, szeretetet, ÍMegay Meissner Károly: A Tiszántúl még inkább!) hiszen _ évszázadokon keresztül ott volt ' az idegen gravitáció erővonalában, még jobban, mint Erdély vagy a Felvidék és mégis meg tudta magát védeni a nemzetiségek elszaporodásától, pedig számára ez volt a legcsábítóbb, mert egy óriási hatalom hónaljában fekszik. Ismétlem: most, amikor nagy történelmi feladatok elé állított bennünket a sors és éppen a Dunántúlnak nagy ellenállást kell bizonyos irányokban majd kifejtenie, ne kedvetlenítsük el, hanem inkább erősítsük a Dunántúlt. Az az egy képviselő igazán nem sok. Csupán szimbolikus jelentőségű ez a kérdés, de mégis nagyon sokat jelent. Éppen ezért könnyű teljesíteni ezt a nagy kérésemet, hogy ne csökkentsük Veszprém megyében a képviselők számát, ha Hajdú .megye képviselőinek létszámát eggyel emeljük is. Elnök: Szólásra kö vetik eziiik báró Berg Mifcsa képviselő úr! Báró Berg Miksa: T. Ház! Mindnyájain egyetértünk abban, hogy becsületes és igazságos választójogot akarunk tör vény er őre emelni. De ha ezt a szakaszt nézzük, cmieg (kell állapítanunk, hogy ez a liegiigazságtalamáblb javaslat. amelyet be lehetett nyújtani. Tekintetbe (kell venni az 1930. évi népszámlálási adatokat. Azt látjuk, hogy míg Abauj vármegye 18.000 lakos után, addig Békés vármegye 41,000 laűcois után, míg Báes-Bodrog vármegye 25.000 lalkos után és Baranya. vármegye 31.000 lakos után, addig Szabolcs és Ung vármegye, Tolnia vármegye és Pieist vármegye 38—39.000 lakos után küld egy képviselőt a képviselőháziba. Nem tudok egyetérteni az előadó úr Indítványával, amelyben, protezsálni akarja Hajdú várimiegyét, mert míg Haj flu várimegye 35.000 lakos után (küld egy képviselőt, addig vámnak vármegyék, amelyek sokkal több lakoisi után küldenek egy 'képviselőt a (képviselőházba. Adjuk meg Pestmegyének is^ és a többi vármegyének is ugyanezt a számot; ne legyen csak Hajdú vármegye az a ikedves fia a Háznak, amelyet előnyben részesít. Ha pedig Hajdú vármegyének egy képviselővel mégis többet kell adni, afkkor ezt ne Veszprémtől vegyük el. Hiszem Veszprém miegyében például az ugodi kerületnek 52 községe viam s ezeknek útjai tavasszal és ősszel járhatatlanok, úgyhogy adig lehet okát 1 meglátogatni. A deveoseri kerületben is 40 község van. Ezzel szemben Hajdú vármegyének adnak egy képviselővel többet, ahol pedig csak 4—5 község van egy kerületben, ahol nagyszerű utak vannak, ahol te- J KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. 3. ülése 1938 április U-én, hétfőn. 507 hát a képviselők nagyon könnyen meg tudják látogatni kerületeiket. A belügyminiszter úr figyelmét különösen arra a körülményre szeretném felhívni, hogy 20 napban állapították meg a határidőt. Ebből is hét napot a néma hét vesz igénybe, úgyhogy 14 nap alatt nagyon nehéz például Veszprém vármegyében az ugodi kerületnek 52 községét bejárni; ha most még egy képviselőt elvesznek a megállapított létszámból, akkor 60—65 községet kell majd egy-egy képviselőnek bejárnia. Azt kérem tehát, méltóztassék megváltoztatni a törvényjavaslatnak ezt az igazságtalan szakaszát és méltóztassanak elfogadni Peyer Károly képviselő úrnak és társainak azt az indítványát, hogy az országgyűlési képviselők száma törvényhatóságonlunt a lakosság lélekszámának arányában állapíttassák meg. Egyébként az előadó úr módosításának elutasítását kérem. Elnök: Szólásra következik 1 ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Ház! Amikor a miniszter úr és munkatársai ezt a szakaszt megszövegezték, megcáfoltak egy régi közmondást, (Rupert Rezső: Segíteni akarunk! Nem akarunk lehetetlen dolgot! — Mózes Sándor: Az igazságnak kell 'érvényesülnie!) .amely azt mondja, hogy nem lehet egy rókáról ikét bőrt lehúzni. Ez a szakasz egyenes cáfolata ennek a közmondásnak, mert először is maga a törvényjavaslat úgy van megszerkesztve, hogy lehetőség szerint kizár a szavazati jogból minden 'megbízhatatlannak tartott elemet; azonkívül azonban él még a gyanú a hivatalos körökben, hogy valahogy mégis becsúszik egypár ilyen nemkívánatos elem a szavazók közé, s ennek ellensúlyozására a kerületi beosztás szolgál, r amit itt előttem szólott képviselőtársaim éppen eléggé illusztráltak. Bocsánatot kérek, nem lehet olyan törvényjavaslatot (készíteni, amelynek minden paragrafusából kiordít a nép iránti gyűlölet, nem lehet olyam törvényt készíteni, amelynek minden szakaszát rettegés kíséri, nevezetesen rettegnek attól, hogy a kormány előtt megbízhatatlanoknak vélt elemek is bekerülhetnek a szavazóik közé. Az ország fel van osztva megbízható és megbízhatatlan lakosokból álló kerületekre, így van beosztva például Budapest és környéke is, mondván, hogy itt vannaka megbízhatatlanok; és emitt vannak a megbízhatók. Nem lehet egy törvényt a félelemre alapítani, arra, hogy megbízhatatlan emberek ne jöjjenek be. Hiszen aki ma megbízhatatlan, holnap megbízható hazafi lesz. Itt csupán az a kérdés, hogy a mértékül szolgáló stempli kinek a kezében van. Felfogásom szerint az a leghelyesebb, ha méltóztatnak Peyer Károly és társai javaslatát elfogadni, amelyben azt kérik, hogy törvényhatóságonként a lakosság létszámának arányában állapíttassék meg az országgyűlési képviselők száma.. Ez igazságos mérték, ez ellen senki kifogást nem emelhet, így nem mondhatja senki, hogy egyik vagy másik kerületet vagy megyét pártfogolják a többivel szemben. Ez egyenes és igazságos eljárás, ezért kérem annak elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Sulyok Dezső! Sulyok Dezső: T. Ház! Elvi alapon állva, a leghelyesebbnek én is azt a módosítást tartanám, amelyet Peyer Károly és társai nyújtottak be. Számolva azonban a lehetőségekkel, 73
