Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

Az országgyűlés képviselőházának ban való megjelenésében egyrészt nemcsak hogy semmiféle veszélyt nem látok, hanem 'szerintem! ez egymagában eloszlat ; mindén veszélyt, amely a kisantant szövetség részé­ről valaha is fenyegetett minket, ^másrészt azt is látom, hogy az egész világ óriási ér­deke, kapcsolódik ezentúl ahhoz, hogy Magyar­ország fennmaradjon (Úgy van! Ügy van!), független maradjon és erős legyen. (Ügy van! Ügy van! Tans balfelőh) Az egész vi­lágnak óriási érdeke, hogy ez bekövetkezzék. Én tehát a múlt " hónapban lezajlott niagy nemzetközi események hatásaképpen ma­gyar szempontból nem hátrányos, hanem rendkívül előnyös változást látok, amely nem­hogy aggodalomra adna okot, hanem feltétlenül bizakodásra és a magyar sors lényeeres meg­változásának reményére jogosít fel. (Úgy van! ÜfÁrfi van! balfelől. — Rátz Kálmán': Kör­menden más volt!) Van a nyugtalanságnak egy másik oka is (Br. Vay Miklós: Aha!), — s ezt az okot jogos­nak és indokoltnak tekintem, •— és ez az, hogy a nemzeti szocialista Németország tövébe ke­rülve, nem lehet tovább fenntartani azt a szo­ciális elmaradottságot, amely^ ebben az ország­ban még fennáll. (Helyeslés a baloldalon) Ugyanis, amikor a szomszédban a birtokpoliti­kától a munkanélküliség kérdéséig 3—4 év alatt minden kérdést meg tudtak oldani a szociális igazságosság követelményeinek megfelelőleg. akkor itt Magyarországon frázisokkal, kitérő válaszokkal ^ és bizottságokkal nem lehet tovább intézni ezeket a kérdéseket. (Rátz Kálmán: Akkor harcolni kell! — Horváth Zol­tán: Mit csinálunk? Egyebet sem csinálunk, mint harcolunk! — vitéz Ósicsery-Rónay István közbeszólj — Horváth Zoltán: önöknél van a hatalom és a többség, csinálják meg! — Csoór Lajos: Ti akadályozzátok meg! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor: T. Ház! Történelmi pers­pektívába állítva, a mai korszak rendkívül sok tekintetben hasonlatos a XVIII. század vé­gének és a XIX. század elejének történelméhez. Akkor a világ a rendiség és a hűbériség kötött világából egy individualista átalakulás jegyé­ben formálta meg a maga életét. Akkor is vol­tak országok, amelyek az evolúció módszereivel tudták az átalakulást elintézni és akkor is voltak országok, amelyek, nem tudván fejlődni, nem tudván a maguk megkötöttségeit idejében lerázni magukról, a forradalom útjára szorít­tattak le­T. Ház! Ami a világháború óta világszerte folyik, nem más, mint az individualista társa­dalmi rendből egy szociális társadalmi rend felé való törekvés (Egy hang balfelől: így van!) és mindegyik nemzet a maga módszerei­vel, a maga lelkisége szerint, de előbb vagy utóbb végrehajtja magán ezt az átalakulást. Helyesen cselekszik az a nemzet, amelyik ide­jében fog hozzá, mint az a boldog Anglia, amely már a háhorú előtt behozta a rendkívüli magas jövedelmi adót, a rendkívül magas örökösö­dési adót, (Peyer Károly: így van!), megtette a munkanélküliség megoldására alkalmas intéz­kedéseket. Anglia még a világháború előtt meg­csinálta mindezt, az ő élete nyugodt, rázkód­tatástól mentes, ott a. váltakozó konzervatív és munkáspárti kormányok mindegyike egy-egy darabot valósított meg békésen és a nemzet javára abból az átalakulásból, amelynek világ­szerte be kell következnie. De megcsinálták ezt az átalakulást mások is, még a barbár Szovjet­oroszország is, amely a maga brutális és ember­telen módszereivel végeredményben nem csinált 293, ülése 1938 április 4-én, hétfőn. 487 egyebet, mint amit a többi állam: a munka jo­gát állította tőke joga elébe. (Zaj és ellenmon­dások jobbfelől.) T. Ház! Ne méltóztassék félreérteni. JÉn nem a metódusokról beszélek, én ezeknek a politikai rendszereknek a filozófiájáról beszélek. Ugyanezt megcsinálták a diktatúrák, meg­csinálta Hitler, megcsinálta Mussolini (vitéz Csicsery-Rónay István: Megcsinálta Salazar!) és most a mi napjainkban folyik ez az átalaku­lás Franciaországban. (Rajniss Ferenc: Meg­csinálja Franco!) Megcsinálja ezt Franco, de megcsinálják a franciák is. (Rupert Rezső: Dánia régen megcsinálta!) Az egyik jobboldali, a másik baloldali alapon, de mindegyik megcsi­nálja. (Zaj. — Elnök csenget.) Azt kérdezem, t. Ház, mikor fogjuk mi meg­csinálni és milyen módszerekkel, mert meg fog történni az átalakulás és az utolsó órája ütött annak, hogy parlamentáris, törvényes és evolu­tív módszerekkel megcsinálhassuk ezt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha most is elmulasztjuk ezt, akkor megérdemeljük azt a sorsot, amelyet egy nemzet sem kerül el, amely szembefordult a történelem irányával és elébe fekszik a történelem szekerének. (Folyto­nos zaj.) Elnök: Csendet kell kérnem a képviselő uraktól. (Br. Berg Miksa: Volt már reformmi­niszter is!) Eckhardt Tibor: A harmadik kérdés, amely az országban a nyugtalanságot előidézi, beszél­jünk nyíltan: a zsidókérdés, (vitéz Csicsery­Éónay István: Ez igaz! — Halljuk! Halljuk!) Nekem erről a kérdésről új mondanivalóm nincs. (Mozgás a jobboldalon. — Soltész János: Mert Ő mindig ismerte ezt a kérdést, nem most fe­dezte fel! — Kun Béla: A zsidó kartelvezérek pedig kegyelmes urak! — Rupert Rezső: Benne vagyunk az egyenesben! — Mojzes János: Le­dermann Mór nem a mi listánkon szerepelt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Eckhardt Tibor: Ismétlem, nekem erről a kérdésről új mondanivalóm nincs. En máv egy évvel ezelőtt a kevésbbé informáltak részére megmondottam Pápán, hogy én soha semmit nem revidiáltam és én ma is^ a fajvédő kiált­vány alapján állok (Rátz Kálmán: Ezt nem tudtuk!) és ezen állottam mindig. (Taps a bal­oldalon. — Zaj.) Én nem revideáltam, nekem te­hát programmot ebben a kérdésben adnom feles­leges: méltóztassék elolvasni, nyomtatásban megvan. (Rupert Rezső: Éljen a szentistvám" rendszer, az tudvalevőleg faji rendszer volt!) Viszont kíváncsi vagyok az igen t. kormány Programmjára, (vitéz Csícsery-Rónay István: Megvan! — Felkiáltások a baloldalon: Hol?) Ugyanis egy bizottság kiküldése elkenése és nem megoldása a problémának. (Peyer Károly: Így van! Ez az! Tessék színt vallani! — Rajniss Ferenc: Propper követeli a zsidókérdés megol­dását!— Rupert Rezső: Magyar kérdés van ba­rátaim és nem zsidókérdés! — Mojzes János' Oldják meg a gazdasági kérdéseket! — Rupert RezsŐ: Hárommillió nyomorgó magyar kérdé­sét oldják meg! Zsidónak és kereszténynek egy­formán helyt kell állania! — Rajniss Ferenc­Ne haragudj, nem érdemes! — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Én ezenkívül is az elmúlt vasár­napon, nyolc nappal ezelőtt, egy beszédemben felsoroltam azokat a konkrét és komoly gaz­dasági és szociális kívánságokat, amelyeket nem a pillanatnyi konjunktúra hatása alatt

Next

/
Thumbnails
Contents