Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

Az országgyűlés képviselőházának ban való megjelenésében egyrészt nemcsak hogy semmiféle veszélyt nem látok, hanem 'szerintem! ez egymagában eloszlat ; mindén veszélyt, amely a kisantant szövetség részéről valaha is fenyegetett minket, ^másrészt azt is látom, hogy az egész világ óriási érdeke, kapcsolódik ezentúl ahhoz, hogy Magyarország fennmaradjon (Úgy van! Ügy van!), független maradjon és erős legyen. (Ügy van! Ügy van! Tans balfelőh) Az egész világnak óriási érdeke, hogy ez bekövetkezzék. Én tehát a múlt " hónapban lezajlott niagy nemzetközi események hatásaképpen magyar szempontból nem hátrányos, hanem rendkívül előnyös változást látok, amely nemhogy aggodalomra adna okot, hanem feltétlenül bizakodásra és a magyar sors lényeeres megváltozásának reményére jogosít fel. (Úgy van! ÜfÁrfi van! balfelől. — Rátz Kálmán': Körmenden más volt!) Van a nyugtalanságnak egy másik oka is (Br. Vay Miklós: Aha!), — s ezt az okot jogosnak és indokoltnak tekintem, •— és ez az, hogy a nemzeti szocialista Németország tövébe kerülve, nem lehet tovább fenntartani azt a szociális elmaradottságot, amely^ ebben az országban még fennáll. (Helyeslés a baloldalon) Ugyanis, amikor a szomszédban a birtokpolitikától a munkanélküliség kérdéséig 3—4 év alatt minden kérdést meg tudtak oldani a szociális igazságosság követelményeinek megfelelőleg. akkor itt Magyarországon frázisokkal, kitérő válaszokkal ^ és bizottságokkal nem lehet tovább intézni ezeket a kérdéseket. (Rátz Kálmán: Akkor harcolni kell! — Horváth Zoltán: Mit csinálunk? Egyebet sem csinálunk, mint harcolunk! — vitéz Ósicsery-Rónay István közbeszólj — Horváth Zoltán: önöknél van a hatalom és a többség, csinálják meg! — Csoór Lajos: Ti akadályozzátok meg! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor: T. Ház! Történelmi perspektívába állítva, a mai korszak rendkívül sok tekintetben hasonlatos a XVIII. század végének és a XIX. század elejének történelméhez. Akkor a világ a rendiség és a hűbériség kötött világából egy individualista átalakulás jegyében formálta meg a maga életét. Akkor is voltak országok, amelyek az evolúció módszereivel tudták az átalakulást elintézni és akkor is voltak országok, amelyek, nem tudván fejlődni, nem tudván a maguk megkötöttségeit idejében lerázni magukról, a forradalom útjára szoríttattak leT. Ház! Ami a világháború óta világszerte folyik, nem más, mint az individualista társadalmi rendből egy szociális társadalmi rend felé való törekvés (Egy hang balfelől: így van!) és mindegyik nemzet a maga módszereivel, a maga lelkisége szerint, de előbb vagy utóbb végrehajtja magán ezt az átalakulást. Helyesen cselekszik az a nemzet, amelyik idejében fog hozzá, mint az a boldog Anglia, amely már a háhorú előtt behozta a rendkívüli magas jövedelmi adót, a rendkívül magas örökösödési adót, (Peyer Károly: így van!), megtette a munkanélküliség megoldására alkalmas intézkedéseket. Anglia még a világháború előtt megcsinálta mindezt, az ő élete nyugodt, rázkódtatástól mentes, ott a. váltakozó konzervatív és munkáspárti kormányok mindegyike egy-egy darabot valósított meg békésen és a nemzet javára abból az átalakulásból, amelynek világszerte be kell következnie. De megcsinálták ezt az átalakulást mások is, még a barbár Szovjetoroszország is, amely a maga brutális és embertelen módszereivel végeredményben nem csinált 293, ülése 1938 április 4-én, hétfőn. 487 egyebet, mint amit a többi állam: a munka jogát állította tőke joga elébe. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) T. Ház! Ne méltóztassék félreérteni. JÉn nem a metódusokról beszélek, én ezeknek a politikai rendszereknek a filozófiájáról beszélek. Ugyanezt megcsinálták a diktatúrák, megcsinálta Hitler, megcsinálta Mussolini (vitéz Csicsery-Rónay István: Megcsinálta Salazar!) és most a mi napjainkban folyik ez az átalakulás Franciaországban. (Rajniss Ferenc: Megcsinálja Franco!) Megcsinálja ezt Franco, de megcsinálják a franciák is. (Rupert Rezső: Dánia régen megcsinálta!) Az egyik jobboldali, a másik baloldali alapon, de mindegyik megcsinálja. (Zaj. — Elnök csenget.) Azt kérdezem, t. Ház, mikor fogjuk mi megcsinálni és milyen módszerekkel, mert meg fog történni az átalakulás és az utolsó órája ütött annak, hogy parlamentáris, törvényes és evolutív módszerekkel megcsinálhassuk ezt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha most is elmulasztjuk ezt, akkor megérdemeljük azt a sorsot, amelyet egy nemzet sem kerül el, amely szembefordult a történelem irányával és elébe fekszik a történelem szekerének. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kell kérnem a képviselő uraktól. (Br. Berg Miksa: Volt már reformminiszter is!) Eckhardt Tibor: A harmadik kérdés, amely az országban a nyugtalanságot előidézi, beszéljünk nyíltan: a zsidókérdés, (vitéz CsicseryÉónay István: Ez igaz! — Halljuk! Halljuk!) Nekem erről a kérdésről új mondanivalóm nincs. (Mozgás a jobboldalon. — Soltész János: Mert Ő mindig ismerte ezt a kérdést, nem most fedezte fel! — Kun Béla: A zsidó kartelvezérek pedig kegyelmes urak! — Rupert Rezső: Benne vagyunk az egyenesben! — Mojzes János: Ledermann Mór nem a mi listánkon szerepelt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Eckhardt Tibor: Ismétlem, nekem erről a kérdésről új mondanivalóm nincs. En máv egy évvel ezelőtt a kevésbbé informáltak részére megmondottam Pápán, hogy én soha semmit nem revidiáltam és én ma is^ a fajvédő kiáltvány alapján állok (Rátz Kálmán: Ezt nem tudtuk!) és ezen állottam mindig. (Taps a baloldalon. — Zaj.) Én nem revideáltam, nekem tehát programmot ebben a kérdésben adnom felesleges: méltóztassék elolvasni, nyomtatásban megvan. (Rupert Rezső: Éljen a szentistvám" rendszer, az tudvalevőleg faji rendszer volt!) Viszont kíváncsi vagyok az igen t. kormány Programmjára, (vitéz Csícsery-Rónay István: Megvan! — Felkiáltások a baloldalon: Hol?) Ugyanis egy bizottság kiküldése elkenése és nem megoldása a problémának. (Peyer Károly: Így van! Ez az! Tessék színt vallani! — Rajniss Ferenc: Propper követeli a zsidókérdés megoldását!— Rupert Rezső: Magyar kérdés van barátaim és nem zsidókérdés! — Mojzes János' Oldják meg a gazdasági kérdéseket! — Rupert RezsŐ: Hárommillió nyomorgó magyar kérdését oldják meg! Zsidónak és kereszténynek egyformán helyt kell állania! — Rajniss FerencNe haragudj, nem érdemes! — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Én ezenkívül is az elmúlt vasárnapon, nyolc nappal ezelőtt, egy beszédemben felsoroltam azokat a konkrét és komoly gazdasági és szociális kívánságokat, amelyeket nem a pillanatnyi konjunktúra hatása alatt