Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

Az országgyűlés képviselőházának 2, jelenségek mutatkoznak, ennefe kizárólag az a magyarázata, hogy a kormányzat részéről nem tapasztalunk olyan határozott, gyors és kielégítő cselekvést, amilyent a mai történelmi idők megkívánnának. (Metier Károly: így van, igaza van!) A mélyen t. miniszterelnök úr nem akar brómot adagolni a gyengeidegzetűéknek. Ez az orvosi politika szerény véleményem szerint nem helyes, mert a miniszterelnök úr szerint a kormány nyugodt és nyugodtan végzi a dolgát, de az orvos ne a saját nyugalmi állapotát nézze, hanem nézze az ő betegének, a kezelése alatt álló embernek az egészségi állapotát és ne a saját nyugalmához mérje a bróm adagolását, hanem mérje a betegnek, a kezelése alatt álló személynek egészségi állapotához az orvosság adagolását. Ha hisztéria van, ismétlem, ez főként és kizárólag azért keletkezett, mert a kormányzat részéről a közelmúltban hiányoztak és a jelenben is hiányoznak azok a megnyugtató kijelentések, hiányoznak azok a még megnyugtatóbb cselekvések, amelyek a gazdasági és politikai élet idegességét alkalmasak volnának levezetni. És sajnálattal kell megállapítanom azt is, hogy a miniszterelnök úrnak most elhangzott nyilatkozata szintén nem alkalmas arra, hogy akár a politikai idegességet, akár a gazdasági élet idegességét lecsillapítsa és az egész politikai és gazdasági életben megvesse az alapot arra a nyugodt és komoly munkára, amelyet a miniszterelnök úr kíván tőlünk. Mi dolgozni akarunk, de nem azért, mert a miniszterelnök úr azt kívánja, hogy dolgozzunk. Dolgozni akarunk, mert nekünk az az életelemünk. De méltóztassék megadni a lehetőségeket ahhoz, hogy dolgozni tudjunk és hogy a munkánknak eredményét láthassuk is. Mélyen t. Képviselőház! (Mojzes János: Heten vagyunk uram, heten!) Összegezve azt kell kijelentenem, hogy ez a nyilatkozat, amelyet a miniszterelnök úr tett, sem az úgynevezett baloldal, sem az úgynevezett jobboldal felé kellő kielégítést, megnyugtatást nem nyujtt Az én részemre, mint jobboldali ember részéreszavai nem nyújtanak megnyugvást, mert semmi néven nevezendő körvonalát nem látom ebben a nyilatkozatban annak, hogy miként akarja a miniszterelnök úr a mai nehéz időkben a nemzetet a felépülésre, az ország megszervezésére és a nagy küzdelmekre való felkészülésre vezetni. A győri programmról már annyit hallottunk, hogy már álmosak vagyunk tőle, azonban cselekedetek még mindig" minősének és nem történtek. Kérdem, miért van a 33-as bizottság? Annak bemutatják

1 a 'kutyaoltásról szóló rendeletet, vagyonom tudom mi mást, de amilkor gyors, és határozott beruházási intézkedésekre, kölcsönnel vagy vagyonadóval kapcsolatos egyéb cselekedetekre van szükség, akkor hónapokig kell tanácskozni, tervezeteket készíteni, javaslatokat benyújtani, az érdekképviseletekhez' fordulni és most majd megint húsvéti szünetre megyünk, majd húsvét után kezdjük tárgyalni ismét ezt a javallatot. Ez olyan lassú tempó, amely mellett — mimt Ulain kénviselőtiársam r az imént mondta — elrohan fölöttünk az idő és a kormány itt maradhat és nézhet szép nyugodtan a rohanó idő után, amely esetleg a nemzetet egy sötét jövő felé viszi. (Mojzes János: Nem kell szaladnyi, lassan kell haladnyi. — Derültség half elől.) T. Képviselőház! Ezek utam vagyok bátor KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. ]

2, ülése 1938 április 1-én, pénteken. 459 egészen röviden néhány elvi kijelentést tenni a választójogi javaslattal szemben a magyar nép, a magyar parasztság nevében, amelyet, úgy érzem, én ebben a Házban képviselek és jogosult »vagydk képviselni. (Mojzes János: »Többed magammal«.) Én csak a magam nevében beszélhetek ezúttal. A magyar nép soha nem.' fogja megérteni és hiába beszélnek és szónokolniaik neki, nem fogja bevenni azt, hogy elvették tőle azt a választójogot, amelyet ő nyíltan gyakorolt, akkor, amikor neki titkos választójogot ájllítóliag adtak. Ezt nem lehet elkenni, ezt nem lehet tabula rasaval, magyarázattal és bármiféle frázisokkal a néppel megértetni, hogy miért volt. neki választójoga nyil'b szavazás mellett és miért nincs a titkos választójog mellett. (Mojzes János: Nyilt szavazás mellett főleg az uradalmi cselédek voltak érettek!) A magyar nép lelkében olyan mélységes felháborodás és mélységes ellenérzés van ennek a megrövidítésnek következményeképpen, amelyeit levezetni ezzel a választójogi törvlémnyel és a következő titkos választással sohasem fognak. Tehát első és legsúlyosabb elvi kifogásom a javaslat ellen az, hogy jogfosztást, jogelkobzást statuál akkor, amikor a régi választóknak nem adták -meg általánosságban a titkos választói jogot. Ugyanis ha mi parasztok jók voltunk nyíltan odaállni a csendőrök elé szavazni, legyünk akkor is jóik, amikor (meggyőződésünket nyíltan vagy titkosan, de a magunk tényleges meggyőződése szerint akarjuk kifejezésre juttatni. A másik dolog, mélyen t. Képviselőház, ami ezt a javaslatot részünkre elvi szempontból elfogadhatatlanná teszi, az, hogy részünkre a választói jognak megszerzése e törvényjavaslat alapján rendkívül nehéz, fáradságos és körülményes dolog. Hiába állapítják meg a statisztikák azt, hogy ennyi ezer vagy ennyi millió szavazó lesz ennek a választójognak alapján, a falun a választók számát nem megtizedelik, hanem felére fogják csökkenteni. Felére fogják csökkenteni azért, mert a választók névjegyzékének összeállítása a közigazgatási hatóságok kezébe van letéve és nekünk parasztoknak, akiknek tavasztól kezdve késő őszig, éjjel-nappal a mezőn kell dolgoznunk, nincs időnk arra, hogy utánjárással megszerezzük a különféle mellékes jogcímeken járó választójogot, nem tudjuk az okiratokat beszerezni, nem tudunk utánajárni, mert ha azt mondja a jegyző, hogy ma nem érek rá, tessék holnap jönni, esetleg nem tudunk holnap menni, vagy ha holnap el is megyünk, de akkor sem intézi el, nem tudunk^ holnapután menni, tehát ilyen utánjárásra képtelenek vagyunk. A mi soraink meg fognak ritkulni, a parasztválasztó ritka lesz, mint a fehér holló, azokban a községekben, ahol ' eddig tényleg nagy számban voltak választók. Eddig is tapasztaltuk, hogy mennyire irtották a parasztságot a választók sorából, most egyszerűen lekaszálják, azért, mert a vegyes jogcímekhez, a kisegítő és különféle mellékes jogcímekhez mi nem értünk és nincs módunk és időnk ahhoz, hogy utánajárjunk és megszerezzük a választójogot. (Meizler Károly: Ember legyen, aki megérti a sok jogcímet.) A harmadik fontos ok, amely miatt a magyar parasztság ezt a törvényjavaslatot a maga részéről valóságos undorral fogadj Et, ílZ, hogy ebben a javaslatban statuálva van a kisebbség diktatúrája és uralma. Itt méltóztat67