Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

Az országgyűlés képviselőházának évtizedeken keresztül uralkodik, azután már nem törődik semmivel, biztosnak érzi magát a hatalom élvezetében, — ehhez jönnek még más, külső körülmények is — és beáll a forradalom. A népjogok kiterjesztése azonban mindenkor csak megnyugtatólag hatott a tömegekre. Azáltal, hogy ez a választójogi javaslat közel egymillió ; embert zár ki a választójogból, közel egymillió embert foszt meg szerzett politikai jogától, nem nyugtatja meg a széles néprétegeket, (Rupert Rezső: Ebben igaza van!) hanem ellenkezőleg, dinamitraktárt létesít. Elismerem, hogy normális körülmények között ezzel a rendszerrel is továbbevickélhetünk, továbbvihetjük jó darabig az ország szekerét, de ha netán a sors ismét siílyos megpróbáltatások elé állítaná ezt az országot és ezt a népet, akkor lelketlen agitátorok felrobbantják azt a dinamitraktárt és megint itt van a forradalom. (Zaj és mozgás.) Nem fogadhatom el ennek a javaslatnak azt a gondolatát sem, hogy szelekciót kell keresztülvinni azért, hogy biztosítsuk a magyar intelligencia polftikai uralmát és fölényét. Önmagábanvéve ez egészen érthető gondolat, sajnos azonban ilyen választójogi javaslattal ezt keresztülvinni nem lehet. Mi egyáltalán azon a nézeten vagyunk, hogy az intelligencia természeti adomány. (Sulyok Dezső: Pótolhatatlan!) A társadalom minden osztályában vannak intelligens és nemintelligens emberek. (Rajniss Ferenc: Teljesen igaza van!) Elismerem, hogy ezt az intelligenciát ki lehet egy kicsit fejleszteni az iskolában, de éppúgy vissza is lehet fejleszteni, sőt számtalanszor látjuk, hogy egészen intelligens gyermekek bekerülnek az iskolába s azután mint bogaras és hóbortos doktor urak kerülnek ki onnan. (Mos g ás. — Br. Berg Miksa: Ebben igaza van!) Különben a választójog gyakorlásához nem annyira nagy intelligencia szükséges, mint inkább hazafias, becsületes, szilárd és következe tes jellem. (Kenéz Béla: ítélőképesség!) Azzal, hogy valakit valamilyen merev szempontból intelligensnek tekintünk, még korántsem nyerünk biztosítékot arra, hogy jelleme olyan lesz, mint amilyen jelletműnek lennie kell a hazafiság és a nemzet érdeke szempontjából. (Ángyán Béla: De lehet megfordítva is!) Azt, hogy megfelelő emberek kerüljenek be a törvényhozásba, nem úgy kell elérni, hogy széles néprétegeket (kizárunk a választójogból, hogy az ifjúság több korosztályát kizárjuk az alkotmány sáncaiból, hogy embereket megfosztunk szerzett jogaiktól, hanem helyes és okos hazafias népneveléssel, a tehetséges és jellemes, politikai vezetésre alkalmas egyéneknek 'már fiatal korban való kiválasztásával, céltudatos felnevelésiével és azután jó gazdasági és szociális politikával. Mert végeredményben minden ma,gyar embernek azt kell mondania: igazán érdemes magyarnak lennem. Ha elérjük azt, hogy minden egyes állampolgár a politikai vezetők akaratában és cselekvésében a maga, akaratának, a maga óhajainak, elgondolásainak és rajongásainak teljesítését látja, akkor nem kell majd félni a választójog kiterjesztésétől és a titkosságtól sem. .Ami azután ennek & javaslatnak a legszörnyűbb hibája, az az a merénylet, amelyet a magyar if júság ellen elkövet. Itt látjuk ennek a t javaslatnak igazi természetét és célját, itt bújik ki a szög a zsákból, hogy ennek a javaslatnak^ a célja a nemzeti szocializmus elnyomása és megsemmisítése Magyarországon. (Bulin Jenő: Nem is gondoltak rá!) Mert termé292. ülése 1938 április 1-én, péntekem. 449 szetes, hogy a, nemzeti szocializmus az ifjúság vállain emelkedik magasra. Ezt mutatja a történelem. Minden új eszme mindig az ifjúság vállain emelkedett a magasba. Így volt ez 1848-ban is, amikor a feudális korszak, a feudális világnézet összeomlott és jött az új világnézet, a liberális és a demokratikus világnézet., (vitéz Makray Lajos: Ki a feudális? — Egy hang a középen: Vannak azért még feudálisok ma is!) Akkor ennek az eszmének a hirdetését elsősorban Petőfi Sándor és a márciusi ifjúság, ragadták magukhoz. Ök tűzték ki legelőször a zászlót és ők vitték diadalra. (Mozgás és zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Festetics Sándor: Mi lett volna... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Mikor osztja fel a földjét?) ízléstelen dolog mindig a földosztásról beszélni. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Mojzes János: Pedig az is lényeges!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Festetics Sándor: En már osztottam földeket a szegények között, de a képviselő urak közül még senki. (Derültség. — Zaj. — Farkas István: Mert nekünk nincs!) Nincs? Itt van Györki képviselő úr, akinek egymillió pengő jövedelme van egy esztendőben. (Zaj és nagy derültség a bal- és szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: Mennyi? — Propper Sándor: Hát ennél zöldebbet még nem mondott soha! Sok zöldséget mondott, de ilyet: még nem!) Elnök: Kérem a képviselő urakat méltóztassanak csendben maradni. (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Mit szól hozzá Györki? — Megay Meissner Károly: Mit szólnak hozzá a szocik? —- vitéz Shvoy Kálmán: Adatok a vagyondézsmához!) Gr. Festetics Sándor: Mi történt volna az egyenlőség, a szabadság és a testvériség eszméjével 1848-ban, ha ezeknek zászlaját nem az ifjúság ragadta volna a kezébe, hanem például a pipázó, önmegelégedett és okoskodó uáblabft"ói világ, vagy talán a munkában megrokkant szegény öreg jobbágyok. Nem lett volna belőle semmi és állítom, hogy ma sem volnánk ott, ahol vagyunk. (Mojzes János: Akkor még nem tudták, hogyan kell merényletet elkövetni! — Zaj.) ' Azóta megint változott a helyzet. A liberális és demokratikus rendszer kiélte magát, jön az új korszak, az új világ, amely elsöpri a régi világ hatalmasait és ledönti őket trónjaikról. Ezt ők tudják nagyon jól, és ezért igyekeznek ez ellen védekezni, ezért igyekeznek kizárni az ifjúságot az alkotmány sáncaiból. A nyugati államok 20 év körül állapították meg a választójogi korhatárt. (Rassay Károly: Huszonegy!) Nálunk Bethlen István felemelte 24-re, most Darányi Kálmán felemeli 26-ra, sőt bizonyos vonatkozásban még többre is. (Mojzes János: Ha ötvenéves ifjúsági vezérek vannak!) Hol itt a logika? (Sulyok Dezső: Én az egész beszéd alatt azt keresem, hogy hol a logika?) Mindannyian tudjuk pedig, hogy a nyugati államokban a fiatalember sokkal későbben fejlődik ki fizikailag és lelkileg sokkal későbben lesz érett, mint a keleti államokban. A logika tehát azt követelné, hogy itt legyen alacsonyabb korhatár ós ott magasabb. Hogy lehet elképzelni, hogy a fiatalság belenyugodjék abba, hogy olyan fiatalemberek, akik 24 évesek és nagykorúak, akik tehát