Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

444 Az országgyűlés képviselőházának keresztülvinni, kellett tehát gondoskodni va- I lami többletről a magasabb osztályok számára j lés erre a legalkalmasabbnak, a legegyszerűbb- '• net, valóságos Kolumbus-tojásának tetszik a nő választójogának a mostani feltételek mellett \ való megadása. Andrássy Gyula gróf óta a magyar politika ; vezetőférfiai éppen elég sokat törték a fejüket | azon, hogyan lehetne kieszelni egy megfelelő ; osztálypluralitást. Nos, a nő választójogának ; feltételeiben ezt most megtalálták. (Farkas 1st- j ván: A férfiéban is!) Ez azután megmenti a ! kormányt attól, hogy a munkásság szavazatai-: j nak olyan hatásuk legyen, amelytől a mozdulat- i lanság lovagjai joggal és indokoltan rettegnek. I Amit tehát elvben elvetnek, a nő közéleti mun- j kaját, a nő közéleti munkájának eszközét, a választójogot a gyakorlatban megvalósítják, mert a cél az eszközt mindig szentesíti. Törvény beiktatják a nők választójogát, de a jog- i szűkítő feltételekkel kiszorítják a munkásnő- j ket. A világháború után két évtizeddel újból megcsinálják a női választójogot és a többes szavazati jogot. Megcsinálják azt, hogy a proletárcsaládban csak egy szavazat lesz, sokszor egy sem, a magasabb osztályokba tartozó családokban pedig annyi, ahány tagja van a családnak, férfiak és nők együttvéve. . Ki meri tagadni, hogy ez rejtett pluralitás, hogy ez nem egyéb, mint a proletárférfi szavazatának felvizezése? Ha ez a javaslat jelenlegi szövegezésében törvényerőre emelkedik, amiben — sajnos — semmiféle okom nincsen kételkedni,' ez azt fogja jelenteni, hogy alig lesz munkáscsalád, amelyben a férfin kívül a nőnek is lesz szavazati joga. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A részletekre kitérve, megmarad elsősorban a 30 éves korhatár. Harmincéves korban ismerik el a nő politikai érettségét, holott kétségtelen és tudományosan bebizonyított tény, hogy a nő gyorsabban és korábban érik, mint a" férfi. Az indokolás azt mondja, hogy (olvassa): »a férfiakkal szemben csak az életkor kelléke szigorúbb, ami azonban természetes, mert a nők a közügyekkel kevesebbet foglalkoznak, mint a férfiak.« Ez^ az érv többszörösen sántít. Sántít először azért, mert a választójoggal bíró férfi vagy nő egyformán több érdeklődést tanúsít a közügyek iránt, mint az., akinek nincsenek jogai, s akinek van választójoga, az egyszerűen ennél a télnynél fogva többet foglalkozik a politikai kérdésekkel, mint az, akinek nincsen választójoga. Másodszor pedig sántít ez az érv azért, mert,általánosságban a férfi sem tekinti ^élethivatásának a közügyekkel való foglalkozást s »a dolgozó férfi« — akár alacsonyabb, akár 'magasabb társadami osztályba is tartozzék •— nem azt jelenti, hogy azért, mert ő férfi, most már kenyérkeresetének, vagy vagyonkezelésének elhanyagolásával reggeltől estig csak politikai kérdésekkel foglalkozzék. Ez az indokolás egyszerűen elfogadja a kabarétréfáknak, a humoreszkeknek azt a beállítását, hogy a nő csak divatlapot olvas,, elfogadja azt a /beállítást, hogy a nő az újságokból csak a gyilkosságokat, vagy a sztárok nyilatkozatait olvassa, csak ez érdekli őket. Valóban | lehetséges ez a beállítás egy kis rétegre, egy egészen parányi kiváltságos és kedvezményezett rétegre, mely megengedheti magának azt a luxust,hogy távol álljon az eseményektől és ne törődjék mással, csak a maga ' szépségével és - hódításaival, hiszen ahogy vannak férfiad, ülése 1938 április 1-én, pénteken. Hacsekek, úgy vannak természetesen korlátolt nők is (Derültség a szélsőbaloldalon.), de azért, ha azon a címen akarják a nőt kizárni a választójogból, hogy keveset foglalkozik a közügyekkel, akkor ugyanezen a címen egész férfitöonegeket lehetne kizárni a választójogból. (Ügy van! a szélsőbaloldalon-) En a saját osztályos társaimról megállapíthatom azt, ^ hogy gazdasági körülményeik először gazdasági érdeklődést váltanak ki belőlük (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) és mivel nagyon korán kerülnek abba a helyzetbe, hogy gazdasági érdeklődés váltódik ki belőlük (Farkas István: Már 12—13 éves korában!), logikusan korábban fordul az érdeklődésük a politikai események felé. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Magától értetődő, hogy az a munkáslány, akit rossz sorsa már 12 éves korában munkába állít, előbb vagy utóbb kénytelen azzal foglalkozni, hogy miért 20 fillér az ő bére, hogy az a mezőgazdasági munkásnő miért keres 80 fillér napszámot, miért bánnak vele durván, miért egészségtelen a munkahelye és a gazdasági dolgok iránt való érdeklődés után kialakul benne a politikai dolgok után való érdeklődés is, kialakul politikai érettsége, ami nem következhetik be nála később, mint a férfinál, sőt igen sok esetben korábban következik be, mert korábban kerül munkába és korábban ébred fel figyelme a dolgok végső okai iránt, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Akik a fiatal nő szavazatától és politikai jogaitól félnek, azt mondják, hogy la fiatal nő a szeme és a füle után fog szavazni, vagyis a daliás férfinak vagy az észbontó bókokat mondó férfinak a hatása alá fog kerülni. (Ügy van! jobb felől. Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Kertész Miklós: A dolgozó nő nem!) Ez nagyon téves érv és aki így ítél, az valóban nem ismer mást, csak egy rendkívül szűk és felületes kört, amelyről már az előbb is megmondottam, hogy gazdasági ellátottsága megmenti attól, hogy az élet komoly oldalával foglalkozzék és azon gondolkozzék. Látjuk azonban a csitrik választójogának eredményét Angliában: látjuk, hogy Angliát sem tette tönkre, Angliában sem okozott világrengető változást a fiatal nők választójoga. Ehhez természetesen az kellett, hogy a politikai tényezővé vált, a politikai jogokkal felruházott fiatal nővel minden pártnak komolyan kellett foglalkoznia éppen úgy, mint ahogyan komolyan kell foglalkozni a jogokkal felruházott férfival is, ha nem akarják, hogy szétszaladjanak, ha nem akarják, hogy felelőtlenekké valljanak és ha azt akarják, hogy a jogok használatát meg tudják tanulni. Nálunk a nő az ellátott osztályokban szerencsésen kiskorú maradhat, szerencsésen nincs szüksége arra, hogy politikai kérdésekkel foglalkozzék, de azt állítom, azt vallom, az a meggyőződésem, hogy azokban a rétegekben és azokban az osztályokban, ahol a nő kikerül egy elzárt körből, ahol kikerül az ellátottság légmentes négyszögéből, a nő 24, 26 vagy 28 éves korában, mint ahogyan a férfi kap választójogot, éppen annyira alkalmas a politikai munkára, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), mint amennyire 30 éves korában alkalmassá lesz és 30 éves korában nem lesz jobban érett, mint 24 éves korában volt, illetőleg 24 éves korában már olyan érett, mint laimilyen érettséget most 30 éves korában feltételeznek róla. (Propper Sándor: 16 éves korában férjhez mehet, szavaznia azonban csak 30 éves korában lehet! Hol itt a logika?)