Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-290

406 Az országgyűlés képviselő házának 2í megrendszabályozásával, amelyek az építési anyagok előállításával és eladásával foglalkoznak. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a baloldalon.) Nem' a meglévő tőikékre és a meglévő telkekre kell alapozni a dolgot, mint ahogy ez a Láb.-kölcsönÖknél van, amelyeknek szociális jellegét ugyan nem vonom kétségbe, de ez bizonyos állandóságot igényel. A vándorolni kényszerülő munkás pedig nem vállalhatja ezt a megkötöttséget még akkor sem, ha megvolna az a tőkéje és telke, amelyet a Láh.-kölcsönhöz megkívánnák tőle. Lakásépítő szövetkezetekre is gondolunk, amelyeket az állam olcsó kamatozású kölcsönnel és adókedvezménnyel segít elő, mint ahogy ezt a külföldön is láthatjuk. Szembe kell szállni a pénzügyminiszter úrnak azzal az érveléséveü, amely a lakásépítési tevékenységgel kapcsolatban a régi háztulajdon elértéktelenedésére és az adózás szempontjából haszontalanná válására vonatkozik. Csak azok a régi házak fognak kiürülni az új lakások felépülése után, amelyek emberi lakásra már régen alkalmatlanok, amelyek már rég kifizetődtek, amelyekbe a befektetett tőke már százszorosan visszatérült, 'amelynek renoválására nem is áldoznak semmit, mert nem tartják érdemesnek. Az ilyen lakások és az ilyen házak tipikus példái a munkással és a munkás életével való rablógazdálkodásnak. A közületi vagy szövetkezeti építés olcsó kölcsönnel és adókedvezményekkel a házbér könnyű hasznába menekülő magántőkét is serkentené é3 biztatná arra, hogy maga is egészséges és olcsó kislakásépítéssieil foglalkozzék. Mi sürgetjük a kérdés megoldását, mert jön megint a májusi lakbérnegyed, amikor tömegek kerülnek majd az utcára, vagy az egyik rossz lakásból a smásifc rossz lakásba. Az emberek cserélik a rossz lakást, mert az egyikben már nem bírják ki, a másikban talán másfajta bajjal találkoznak, amellyel egy-két hónapig megint el tudnak vergődni. Azt hiszem, hogy ez a kérdés csak látszólag mellékes kérdés a politika nagy hullámzásában és a kormány nagy problémái között, mert azok mögött a bajok mögött, amelyek a politikában és a gazdasági életben jelentkeznek, a szociális elégületlenség áll és ennek egyik jelentős része a lakáskérdés. Az emberi hajlék és a munkaalkalom teremtése céljából a szociális elégületlenségnek ezen az oldalon való levezetése okából fontos, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Az a zúgás és az a nyugtalanság, amely nálunk tapasztalható,, részben emberi jogaikat és igazságos részüket követelők tiltakozása a mai állapotok ellen, részben a leszámolástól, a felelősségre vonástól rettegő Bődének lázadása a változások ellen. A kormány kötelessége, feladata» hivatása a rendcsinálás. Ennek egyik fontos eszköze a szociális jellegű lakásépítkezés megindítása. Ebben a kérdésben megnyugtató intézkedést követelünk a kormánytól. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Hol van a belügyminiszter úr? Erre a fomtos kérdésre válaszolnia kellene!) Elnök: Az interpelláció ki adatik a kormánynak. Következik Horváth Ferenc képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. ). ülése 1938 március $0-án, szerdán. vitéz Mikolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a vasmegyei Kőszegpaty és Pusztacsó községekben fekvő Rothermiann-féle 620 holdas birtokot még az 1935. évben megvette Esterházy Pál herceg és ehhez a vételhez a földmívelésügyi minisztérium is hozzájárult anélkül, hogy az érdelkelt községek a vételt illetően megkérdeztettek volna? 1. Hajlandó-e a miniszter úr az Esterházy Pál herceg által vásárolt kőszegpatyi és pusztacsói birtokvételhez megadott hozzájárulást törvényesség hiányában viszavonni és az érdekelt községeknek lehetővé tenni, hogy az eladással kapcsolatban törvény biztosította igényeiket érvényesíthessék? 2. Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni és a legszigorúbb utasításokat kiadni, hogy az illetékes alsóbb hatóságok a földbrrtokvételekkel kapcsolatban a törvény intenciói szerint járjanak el és az arra rászoruló, mezőgazdasággal foglalkozó, nincstelen, törpebirtokos és kisbirtokos lakosságot igényei érvényesítésében hathatósan segítsék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Horváth Ferenc: T. Ház! Interpellációmra a földmívelésügyi miniszter úrtól választ várok. Miután a miniszter úr nincs jelen, kérem, méltóztassék interpellációmnak a jövő hétre való elhalasztásához hozzájárulni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az interpelláció elhalasztásához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Eakovszky Tibor képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a Lövő és Kapuvár községekben kért képviselői beszámoló-, illetve népgyűlés betiltása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. {Az elnöki széket vitéz Bobary György foglalja el.) vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a soproni, illetőleg a kapuvári járás főszolgabírája a nevezett kerületek országgyűlési képviselői által kért beszámoló-, illetve pártgyűléseket az utolsó pillanatban nem engedélyezte? Hajlandó-e a miniszter úr utasítani az alsófokú hatóságokat, hogy a képviselőknek saját kerületeikben gyűlések tartására az engedélyt akadálytalanul megadják? — Bakovszky Tibor s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rakovszky Tibor: T. Ház! A belügyminiszter úrnak módot óhajtanék adni arra, hogy a Ház nyílt színe előtt magyarázza meg azt, hogy egy alkotmányos országban az országgyűlési képviselők saját kerületeikben miért nem. mondhatnak beszámolót? Ezért kérem interpellációmnak a jövő hétre való elhalasztását. Elnök: Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást (megadta..